Növekedési kényszer

Nem sok választja el a Groupont attól, hogy a szép reményekkel induló, gyorsan fejlődő, majd hirtelen a süllyesztőbe kerülő webes cégek sorsára jusson. A közösségi vásárlási modell elterjedésében meghatározó szerepet játszó vállalat az utóbbi két-három évben sorozatos átszervezésekkel igyekszik úrrá lenni a problémáin, eddig azonban inkább kevesebb sikerrel. Pedig a konstrukció rendkívül ígéretes, hiszen jól jár a szolgáltató, a termékét rajta keresztül népszerűsítő vállalkozás és persze a fogyasztó. A közösségi vásárlói oldalak optimális esetben a potenciális vásárlók százezreit, egy Groupon-méretű cég esetében pedig tízmillióit érik el, így rajtuk keresztül a velük szerződésben álló társaságok is olyan méretű közönséget tudnak megszólítani, amelyhez egyébként csak sokkal nagyobb befektetéssel tudnának eljutni.

Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mégis hol a hiba. Nos, a Groupon most bejelentett létszámcsökkentése jól mutatja, hogy a folyamatos növekedési kényszer miatt megugró költségeket igen nehéz kezelni. A leépítés ugyanis főként az értékesítő csapatot érinti, vagyis az oldalon megjelenő ajánlatok mögött álló vállalkozásokat felkutató embereket. A másik, a céggel kapcsolatos gyakori kritika, hogy a menedzsment hozzáállása nem eléggé rugalmas. Ez a két tényező egyébként pontosan érzékelteti, hogy milyen alapvető kihívásoknak kell megfelelniük még az igazán jó ötletre és üzleti modellre épülő vállalkozásoknak is.

Persze az is lehet, hogy az újabb átszervezés és a leépítés megállítja a lejtőn a Groupont, vagy sikerül új irányt vennie a cégnek, ahogyan a hazai közösségi vásárlási piac legnagyobb szereplője, a Bónusz Brigád is tette. A magyar társaság ugyanis, felismerve a változó igényeket, egyre nagyobb figyelmet fordít a termékekre is, vagyis kezd hasonlítani egy igen kedvezményes árakkal dolgozó webshophoz.