Induljunk ki három alapigazságból: egyrészt kockázatmentes befektetés nem létezik, másrészt a vállalati csődök elkerülhetetlen velejárói a gazdaság működésének, végül pedig a tökéletes ellenőrzési rendszer elérhetetlen. A világban a belső ellenőrzés hiányosságaiból fakadó botrányok még a közelmúltban is okoztak vállalati csődöket, és Magyarországon sem kell túl sokat visszamenni az időben, hogy hasonló példát lássunk, elég csak a Kulcsár-ügyre gondolni.
De vajon mi a tanulsága a Buda-Cash- és a Quaestor-botránynak? A vezetők számára az, hogy a problémák elmélyülését kell megakadályozni, mégpedig fejlett vállalatirányítási rendszerek alkalmazásával és magas szinten működő kontrollrendszerekkel. A szabályozók, hatóságok tanulsága pedig, hogy a mielőbbi felderítés létfontosságú: az esetek közös jellemzője ugyanis, hogy az idő múlásával a kár gyorsuló ütemben növekszik. A megbillenő szervezet, ha fenntarthatatlan pályára áll, a pótlólagosan bevont tőkék egyre nagyobb hányadát fordítja a veszteségek finanszírozására és a forrásköltségek kifizetésére, lényegében felemésztve a saját és az idegen vagyont egyaránt.
A megfelelően működtetett belső kontrollrendszer, illetve annak külső, hatósági ellenőrzése rendkívüli módon megnehezíti a „félrelépéseket”, akár a beosztottak, akár a legfelső vezetők követnék is el. Az elbukott brókercégeknél ezeken a területeken lényeges hiányosságok lehettek. A szabályozottság önmagában erős gátat vet az ad hoc lépéseknek. A fő folyamatok teljes körű leírása, szabályozása, az ellenőrzési nyomvonalak precíz elkészítése esetén az attól való eltérés látványos, és egyidejűleg több résztvevő számára lesz nyilvános. Ezt a belső és külső ellenőrzés egyaránt könnyen kiszúrhatja.
A belső kontrollrendszer fontos eleme a független kockázatkezelés, ennek gyengesége miatt azonban kiemelt figyelem nélkül működhettek nagy kockázatú tevékenységek. Márpedig a rendszeres vizsgálatok jelentéseiből következtetni lehet a kockázatok növekedésére, az érdemi vizsgálatok hiánya pedig intő jelnek minősül.
A kreatív kettős könyvelés – egy valóságos és egy kifelé szóló – leleplezése szakszerű belső ellenőrzés esetén nem ördöngösség. Az összegzések kötelező egyezőségét szolgáló hidak nem rejthetők el tartósan: sok apró áthidalás a mintavételezésen, a kevés nagy pedig értékénél fogva kell hogy vizsgálat tárgyává váljon akkor is, ha nem célzottan keressük őket.
A belső ellenőrzés kiemelt szerepe miatt annak szakszerűségét és függetlenségét biztosítani kell. A külső minőségértékelés a hanyag – vagy a felső vezetés iránt elkötelezett – belső ellenőrnél minden további nélkül ki tudja mutatni a nemzetközi sztenderdektől való lényegi eltérést, és jelentése a hatóságoknak is figyelmeztető jel kell hogy legyen. A külső minőségértékelés nemzetközi normáknak megfelelő szervezettel történő elvégzésének kötelezővé tétele és számonkérése egyszerű feladat. A legutóbbi esetekben a könyvvizsgálat sem állhatott a helyzet magaslatán, mert a brókercégek egyes eszközei túlértékeltek lehettek. A túlzottan engedékeny vagy együttműködő könyvvizsgáló problémáját a kamarai minőségbiztosítás felülvizsgálata oldhatná meg.
A szabályozók számára a transzparencia erősítése lehet a továbblépés iránya. Érdemi külső forrást használó társaságok számára kötelezővé lehet tenni az auditbizottságot, a befektetők eligazodásának minimumkövetelményeként pedig elő kell írni a pénz útjának átláthatóságát, adott esetben célhoz kötöttségét. Ha a kibocsátott kötvényekből származó források követhetetlenül bukkannak fel egy vállalatcsoport különböző tagjainál, és nincsenek köztes jelentések a pénzek hasznosulásáról, akkor a befektetők jószerint csak a szerencsében bízhatnak. Márpedig erre már régen kitaláltak egy másik intézményt: úgy hívják, hogy lottó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.