Az állammal karöltve élénkítenék az autópiacot
– Az értékesítés szempontjából milyen éve volt a Porsche Hungariának 2015-ben?
– Egyértelműen pozitív évet tudhatunk magunk mögött, amiben szerepe volt a magyar gazdaság javuló tendenciáinak. Az általunk forgalmazott személyautók közül 2015-ben 14 százalékkal, a kishaszonjárművek közül pedig 10 százalékkal többet értékesítettünk, mint az előző évben. Ezek a számok a legtöbb iparági mutatót meghaladják. Azt is látni kell, hogy nagyon mélyről jön felfelé az autópiac, még mindig a vállalati, céges vásárlók határozzák meg az eladásokat, de enyhe növekedés már megfigyelhető a magánvásárlók arányában.
– Ezek szerint a magyar autóeladásokra nem vetett árnyékot az, hogy a Volkswagen egyes modelleknél a valóságosnál kedvezőbb károsanyag-kibocsátásokat közölt.
– Több szempontból sem volt hatása ennek a tavalyi értékesítésünkre. Az egyik objektív körülmény, hogy szeptember–októberben jelentek meg az első ezzel kapcsolatos hírek. A dízelmotorügynek nemcsak nálunk, máshol sem volt negatív hatása az autóértékesítésre. Az érintett járműveket már fél éve nem értékesítjük, a régieknél pedig ez nem akadályozza a biztonságos üzemeltetést, és semmilyen hátrányt nem okoz az ügyfeleknek.
– A Porsche Hungaria harmincötezer „érintett” autót hozott be, a magán-használtautók importjával kapcsolatosan legfeljebb becsült adatok lehetnek, de tízezres nagyságrendet képviselhetnek.
– Ezzel kapcsolatban milyen teendői lesznek még a Porsche Hungariának?
– Ezeknél az autóknál átállítják a szoftvert, illetve az 1,6 literes dízeleknél beépítenek egy, a károsanyag-kibocsátást optimalizáló kis szerkezetet. Ezek a munkák körülbelül egy órát vesznek igénybe a szervizeinkben, és az ügyfeleknek nem kerül pénzébe. Ezzel az autóval kapcsolatos bizonytalanság is a helyére kerül, várhatóan teljesítmény- és fogyasztásváltozás nélkül.
– Ilyen elfoglaltságok mellett más szerepekre, pozíciókra is vállalkozik, legutóbb például megválasztották a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnökének. Mire jó ez önnek, miért kell egy újabb teher?
– A Porsche Hungariánál az elfoglaltságom teljes embert kíván, de az itteni szervezet, csapat és a vezetői gárda olyan magas hatékonysággal működik, hogy jut időm egyéb feladatok ellátására is, amelyek közvetve kapcsolódhatnak ehhez a tevékenységhez. Egy vállalatvezető egyik meghatározó feladata, hogy az adott gazdasági, politikai és közéleti környezetben is kialakítsa a saját és ezáltal a cég kapcsolatrendszerét. Korábban is vállaltam társadalmi szerepeket: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének és két sportklubnak elnökségi tagja, az Eximbanknak felügyelőbizottsági tagja vagyok. Ezekre a tisztségekre felkértek, és ez történt a VOSZ esetében is. Demján Sándor úrral, a VOSZ elnökével nem voltunk ugyan szorosabb személyes és munkakapcsolatban, de ismertük egymást, és ő vetette fel az együttműködés lehetőségét. A konkrét kiváltó ok pedig az volt, hogy Lepsényi István társelnök felkérést kapott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári tisztségére. Emellett a VOSZ szeretné kicsit koordináltabbá tenni a nemzetközi tevékenységét. Ebben a feladatban is számít rám a szövetség elnöksége.
– Milyen hozadéka lehet az ön társelnökségének a Porsche Hungaria számára?
– Minden egyes ilyen felkérés, megbízás erősíti a vezető tekintélyét, ami kihat a szervezetre is, amelyet én ennek következtében nagyobb súllyal tudok képviselni hivatalos kapcsolataimon keresztül. Az új megbízatásom belefér a munkámba, összeegyeztethetőnek tartom azzal, és érdekes, komoly, tartalmas kihívásnak tekintem. Én az együttműködés híve vagyok, a VOSZ és a politikai, gazdasági szereplők, illetve a szervezet és más gazdasági társaságok közti párbeszédért szeretnék valamit tenni. Rendelkezem bizonyos ismeretekkel például az autóiparról, amelyeket ezáltal egy nagyobb körben meg tudok osztani, másrészt a VOSZ szélesebb hátteret ad ahhoz, hogy olyan ügyeket képviseljek, amelyeket egyébként is vállalhatónak tartok.
– Milyen a VOSZ, illetve az ön kapcsolata a kormányzati szereplőkkel?
– A VOSZ érdek-képviseleti szervezetként tevékenykedik, illetve részt vállal a gazdaságpolitika alakításában, a jogszabályok előkészítésben, a szakmai tájékoztatásban. Elnök úr megfogalmazása szerint is elsődleges a kormányzattal való párbeszéd, amelyben óhatatlanul vannak eltérő vélemények. Én is kölcsönösségre épülő kapcsolatot keresek a kormányzati intézményekkel, ami például egy tervezett jogszabály-változtatás egyeztetését is jelenti. Ez a fajta szakmaiságra épülő, a kormányzati tevékenységet is segítő munka hasznos lehet az autópiac szereplőinek is.
– Melyek azok a kérdések, amelyekről párbeszédet kellene folytatniuk a kormányzattal?
– Két-három ilyen terület is van, az első helyen állnak a gazdaság fehérítésével kapcsolatos lépések. Azt gondolom, hogy ebben teljes az érdekazonosság a kormány és közöttünk. A magyar autójavító-piac 40-50 százaléka a szürke-fekete gazdaság területén tevékenykedik, ami iszonyúan nagy arány.
– Mekkora összegről beszélhetünk?
– Mintegy 40-50 milliárd forint adóbevételtől esik el az államháztartás, de más negatív következményei is vannak ennek. Az adókerülés, a számlaadás elmulasztása miatt az autósok számára elérhetőbbnek tűnik a szolgáltatás díja a feketén működő szervizeknél, de például a műszaki, baleset-biztonsági okokból fakadó bizonytalanságnak hosszú távon értékromboló hatása is van. További probléma, hogy a feketén működő szervizekkel szemben a legálisak versenyhátrányba kerülnek. Nem kizárólag a márkaszervizekre gondolok, hanem mindazokra a vállalkozásokra, amelyek be vannak jegyezve, az alkalmazottaikat bejelentik, befizetik utánuk a közterheket. Mindezek mellett számlákra vásárolnak és arra dolgoznak, betartják a környezetvédelmi előírásokat, a javításhoz jogtiszta szoftvereket vásárolnak. Ebből fakadóan óriási beruházási, üzemi terheket viselnek, és ezekből ered az említett jelentős versenyhátrányuk a piac nem legális szereplőivel szemben.
– Említette, hogy több problémája is van a szektornak.
– Gond például, hogy az évi több mint száztízezer behozott használt autó nagy része után az Európai Unióban sehol sem fizetik be az áfát. Ez egyrészt leértékeli az itthoni állományt, másrészt ellehetetleníti a legálisan működő használtautó-kereskedőket, és ez át is terel a fekete gazdaságba. További probléma a régi autók kivonása a forgalomból. Ma az út szélén vagy akár az erdőben le lehet állítani az autókat, környezeti károkat okozva, nem gondoskodva az újrahasznosításról. A biztosítói kárrendezés is kritikus kérdés. Ma ugyanis a törvény megengedi, hogy a biztosítási kárt készpénzben is rendezhetik. Ez esetben a jármű tulajdonosa – a biztosítótól megkapott kisebb összeggel – a feketén működő szervizekhez megy, tovább növelve ezek szerepét. Megoldandó kérdés a szakképzés is, bár a duális képzés előrelépést jelent. Ez ma még szinte szigetszerűen zajlik az autógyárak szervezésében, például Győrben, Esztergomban vagy Szentgotthárdon. A fejlesztés érdekében mi egy VW-akadémia létrehozásán gondolkodunk.
– Hogyan ítéli meg az autópiac állapotát, fejlettségét?
– A gazdaság fehérítése mellett szükség lesz az autópiac élénkítésére is. Tíz éve még kétszáznyolcezer új autót adtak el Magyarországon, a gazdasági válság előtti utolsó évben, 2008-ban száznyolcvankétezret, most pedig évi hetvenhétezer személyautónál tartunk. Ennél több van a magyar gazdaságban, van latens igény, de ahhoz sok minden kell, hogy ebből valós forgalom legyen. Egyrészt egy bizakodó vásárlói kép, amelyben a vásárlást tervezők mernek autót venni, másrészt szükség lenne megfelelő finanszírozásra, de mindezek mellett nagyon jót tenne egy ösztönzés is. Léteznek olyan piacélénkítő modellek, amelyekben az autósszakma és az állam ár-, finanszírozási és adókedvezményekkel vesz részt. Ennek hatására három-négy éven belül a közvetlen és a közvetett forgalomnövekedés révén, az abból adódó adóbevételekkel minimum a nullszaldó elérhető lenne. Ahhoz tehát, hogy ez a piac ne csak magától nőjön, szükség lenne valamilyen állami támogatásra.
– Ez esetleg társadalmi ellenállásba ütközhetne. A gazdaság sok szereplője fogalmazhatna meg hasonló támogatási igényt. Miért épp az autóágazat részesüljön dotációban?
– Az építőiparnak is sikerült átvinnie egy modellt. Ott is az a számítási modell, hogy amekkora adóbevételről lemond az állam az adócsökkentés miatt, az a volumen növekedése miatt visszajön a többletbefizetésekből. Mi is hasonló rendszerben gondolkozunk.
Névjegy
Eppel János 1978-ban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán szerzett diplomát, ezt követően a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott különböző beosztásokban, 1982-ig a vállalat külkereskedelmi üzletkötője, majd 1987-ig a cég bécsi irodájának és vegyes vállalatának vezetője. Később, 1987–89 között kereskedelmi igazgatóhelyettes és a vállalati tanács tagja, 1994-ig a Konsumex frankfurti vegyes vállalatának vezetője. Eppel 1994 júliusától dolgozott a Porsche Hungariánál mint értékesítési és Volkswagen-márkaigazgató, 2001 októberétől megbízott ügyvezető igazgató, majd 2002. január 1-jétől a Porsche Hungaria ügyvezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.