késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bár a politikai színtéren heves vitákat vált ki az állami földek eladásának kérdése, szakmai körökben ennél jóval kevésbé ellentmondásos a Földet a gazdáknak program megítélése. A december végén zárult első körben már 130 ezer hektárnyi állami földet bocsátottak árverésre, amelyből mintegy 170 milliárd forint privatizációs bevétele származott az államnak. Az őszi fordulóban az átlagos birtokméret az árveréseken 41 hektár volt. A sikeresen licitáló gazdák közül az elsők a következő napokban, hetekben lehetnek tulajdonosok, miután lejár a kifüggesztésre törvény által kijelölt 60 nap.
Március elején kezdődik az állami földek értékesítésének újabb köre, amelyben ismét több tízezer hektárnyi földet privatizálnak árverések útján. A következő hetekben értékesítendő területek egy része azokból a birtokokból adódik, amelyek eddig nem találtak licitálóra, ám új földeket is bevonnak a programba. Az új fordulóban ráadásul további művelési ágakra is kiterjeszti az állam a programot, hiszen az idei árverések keretében már nem csupán szántókat és legelőket, hanem állami gyümölcsösöket és halastavakat is értékesít majd a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA).
A tavasz végéig mintegy 140 ezer hektárnyi állami földet értékesít az állam, és egyúttal mintegy 7600 hektárnyi halastavat is eladásra szán.
A licitben való részvétel feltételei változatlanok: továbbra is csak helyben lakó, földművesnek minősülő uniós állampolgárok vehetnek részt az árveréseken. Maradtak a biztosítékadás feltételei is, ennek megfelelően a kikiáltási ár 10 százalékát kell letenniük árverés előtt a licitre jelentkezőknek. Az elárverezett földekre húszéves elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik, az államot pedig visszavásárlási jog illeti meg ezen időszak alatt.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az árveréseken nyertes szereplők nem lesznek automatikusan tulajdonosok. Az NFA által velük kötött szerződést a törvény szerint 60 napra kifüggesztik, ezen időszak alatt mindazok azonos feltételekkel vihetik el a földet, akik elővásárlási jogukkal kívánnak élni. Ehhez már forrás is rendelkezésre áll: az elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére is felhasználható a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott, kedvezményes feltételekkel elérhető földhitel. Elővásárlási joga van például annak, aki az eladott terület szomszédságában gazdálkodik, azon a területen haszonbérlő, fiatal gazdának minősül, esetleg bizonyítottan a legalább egy éve működő állattartó telepéhez kell a föld.
Kérdés persze, hogy mindez hogyan hat a hazai agráriumra. Kik kerülnek kedvezőbb és kik esetleg kedvezőtlenebb helyzetbe? A helyzet megítélése korántsem egységes.
Hogyan értékeli a földprogramot?
Bitay Márton Örs
A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára
Sikeresnek tartom a Földet a gazdáknak program földértékesítéseit. Tavaly október 13-tól december 31-ig közel nyolcezer gazda juthatott állami földek tulajdonjogához, ami 130 ezer hektár értékesítését jelenti. Az összes meghirdetett föld több mint 60 százaléka elkelt, így kijelenthetjük, hogy valós igény van az állami földek megvásárlására. Ezért 2016-ban is folytatódik a program újabb 140 ezer hektár meghirdetésével, és a kedvezményes hitellehetőségek további biztosításával. Jelenleg a december 31-ig értékesített földek adásvételi szerződéseinek megkötése és 60 napos kötelező kifüggesztése zajlik, a tulajdonjogok átvezetése a törvényi előírások szerinti eljárásokat követően legkésőbb tavasz végére várható.
Istvánfalvi Miklós
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke
A személyes álláspontom az, hogy minden drasztikus változás, amely a földhasználat és a földtulajdonlás kérdéskörében van, valamint általában a földdel kapcsolatos, az a tejágazatot kedvezőtlenül érinti. A tejtermelésben fontos követelmény a stabilitás, hiszen itt a biológia törvényszerűségei miatt sem történnek gyorsan a dolgok. Mire egy új szarvasmarha megszületik, három év munkáját és tervezését fordította rá a gazdája. A tejtermelő cégek vezetői ezért mindig hosszú távon gondolkodnak, márpedig egy gyors, adott esetben kedvezőtlen változásra így nem tudnak megfelelően reagálni. Jelenleg más okokból is a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság a tejágazat legnagyobb problémája.
Máhr András
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének főtitkárhelyettese
Attól tartok, hogy a program eredeti céljaival ellentétben nem a gazdákhoz, a termelni akaró mezőgazdasági szereplőkhöz kerül a föld az árveréseken. A legtöbb esetben a helyben élő termelőknek nincs megfelelő tőkéjük az árverésre bocsátott termőföldek megvásárlására, még akkor sem, ha ehhez kedvező feltételekkel áll rendelkezésre az ismert hitelkonstrukció. Ennek oka, hogy a megcélzott rétegnek sem a 10, esetenként 20 százalékos önerőre nincs pénze, és várhatóan nem tudja visszafizetni a törlesztést sem. Sokan közülük ezért nem mernek belevágni a földlicitbe, helyettük a spekulációs céllal vásárlók viszik el a földeket. Gond az is, hogy a program veszélyezteti a bérlők stabil gazdálkodását.
Raskó György
Agrárközgazdász
Szakmailag nem tartom rossz kezdeményezésnek az állami földek eladását célzó programot. Látható, hogy aránylag nagy táblaegységek találnak gazdára az árveréseken, és nem mellékes körülmény az sem, hogy sok esetben a korábbi haszonbérlők voltak az adott föld megvásárlói. Ezekben az esetekben tehát a földet művelő személye nem változik. Mindezek miatt azt gondolom, hogy a program a magyar mezőgazdaság versenyképességének nem árt. Az is fontos, hogy az államnak jó bevételt hoz a földek értékesítése, hiszen az átlagosan 1,4 millió forintos hektáronkénti ár korrekt szintet jelent. Azt tehát semmiképp nem lehet mondani, hogy itt valami kótyavetyéről lenne szó, a földek megfelelő áron kerülnek a vevőkhöz.
Vancsura József
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke
Ha a gazdálkodókhoz kerül a termőföld, az jó, hiszen a föld a termelőnél van a legjobb kezekben. Azt is korrekt dolognak tartom, hogy a földekre licitálni lehet. Nem jó viszont az, hogy a földek egy része hosszú ideig nem művelhető, hiszen azokon érvényes haszonbérleti szerződéssel mások gazdálkodnak. A bérleti díjak normalizálódásával ugyanakkor ez megváltozhat, elképzelhető, hogy emiatt egy-egy bérlő felmondja a használatot. Ezért sok múlik az egyéni megállapodásokon a későbbiekben. Fontos lenne, hogy ha a föld a gazdáé, akkor használhassa is azt, hiszen az árveréseken egyáltalán nem olcsón adták a területeket. A vételárat vagy a hitel törlesztését pedig ki kell termelni valahogy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.