A kft.-knek csak egy év múlva, vagyis 2017. március 15-éig kell 3 millió forintra emelniük a törzstőkéjüket, amelynek eredeti határideje az idén március közepén járt volna le – erről döntött az Országgyűlés. Nem szabad azonban a határidő-módosítás miatt tovább halogatni a döntést a tőkeemelésről: a folyamat ugyanis hosszadalmas, ráadásul a közelgő évzárással összehangolva költséget is meg lehet takarítani.
A jogalkotók szerint a határidő-módosításra azért volt szükség, mert több mint százezer érintett cég nem tudta teljesíteni az elmúlt két évben a kötelezettségeit, amelyek a 2014-ben bevezetett új polgári törvénykönyv szabályaihoz való alkalmazkodás miatt váltak szükségessé. E miatt március 15. után működésük jogellenessé vált volna, amely végső soron akár a megszűnésükhöz is vezethetett volna. A változásnak természetesen sokan örülhetnek, de egy év sokkal rövidebb idő, mint gondolnák. Hiszen ha az elmúlt két év sem volt elég a teendők elvégzésére, akkor a most kapott 12 hónapot nem szabad elpazarolni.
Érdemes azonban végiggondolni a lehetséges megoldásokat, ugyanis nemcsak a tőke tényleges egy összegben történő, azonnali befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például eredménytartalék, tőketartalék átcsoportosításával, „apporttal”, esetleg a tagi kölcsönök felhasználásával is.
Pénzügyileg egyszerűbb, de adminisztratív szempontból bonyolultabb megoldás a társaság meglévő, szabadon felhasználható, pozitív sajáttőke-elemeinek átcsoportosítása. A törzstőkén felüli vagyon – mint a működés során felhalmozott eredménytartalék vagy az alapítás, illetve egy korábbi tőkeemelés során ázsióként juttatott tőketartalék – ugyanis átvezethető a jegyzett tőkébe. Ehhez a tagok hivatalos döntése szükséges, amelyet a pénzügyi beszámoló alapján tudnak meghozni. Az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló azonban csupán hat hónapig használható fel ilyen célra, így érdemes a 2015-ös évzárás utánra időzíteni ezt a döntést, és semmiképpen sem szabad vele egy újabb évet várni.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint adózó vállalkozásoknál még bonyolultabb a folyamat, ugyanis ezeknek a cégeknek a jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzett tőkén felüli vagyonból való tőkeemelést. Ezért e vállalkozások elsőként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, majd ezt követően a tulajdonosok a kivett osztalékból mint saját pénzből tudnak tőkét emelni.
Végül: lehetőség van a tőkét egyéb nem pénzbeli hozzájárulással, „apport” útján növelni. Nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. Sokak számára jelenthet megoldást a tagi kölcsönök átvezetése kölcsönkövetelésből, amellyel – mint apporttal – a tagok döntése alapján szintén növelhető a jegyzett tőke.
Ráadásul az is jó hír, hogy a polgári törvénykönyv szabályai rugalmasak a tőkeemeléshez kapcsolódó befizetés időzítésére vonatkozóan is, ha valaki mégis a tényleges pénzmozgást igénylő módszert választaná. Az alapító okiratban, társasági szerződésben a tulajdonosok rögzíthetik úgy a megemelt tőke összegét, hogy azt csak később fizetik be. Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátot jelenthet, vagy a tagok többletfelelősségét vonhatja maga után.
A módosítás tehát tulajdonképpen kedvező, és akár örülhetnénk is neki, ugyanakkor némi keserűség is vegyül értékelésébe. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy vajon miként hat a határidő utolsó pillanatban történő módosítása – melynek indoka csak az, hogy sokan nem teljesítették időben kötelezettségeiket – azokra, akik jogkövető módon jártak el, és már megemelték cégük törzstőkéjét, vállalva ennek többletadminisztrációját és költségeit is? Számukra ugyanis biztos bosszúságot okoz, hogy megint a „Pató Pál urak” jártak jól. Ha ezt látják, nem vonják-e le azt a következtetést, hogy megéri a halogatás és a kivárás? Vajon mennyire fogják komolyan venni a jövőben a kötelezettségeiket? Lehet, hogy legyintenek: Ej, ráérünk arra még.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.