Egyensúlyozni kell a régi és az új között - interjú a Telekom vezérigazgató-helyettesével

A Telekom jogelődje egykor azért hozta létre az Origót, hogy legyen egy tartalomszolgáltatója. Nemrég viszont eladták a portált, így meghiúsult az eredeti szándék. Biztos, hogy ez jó lépés volt?
– Egy tartalomszolgáltató hozzájárulhat egy távközlési társaság tevékenységéhez, amely így exkluzív tartalom előállítására is képessé válik. Beigazolódott, hogy az Origo révén piaci értéket teremtettünk, de az elmúlt évek során azt is tapasztaltuk, hogy bár ez a szolgáltatás valóban fontos, hasznos, de nem nélkülözhetetlen számunkra. Felismertük, hogy a tartalom-előállítás a mienktől eltérő, egészen más terület, amelynek profi szakmai kezekben jobb kifutása lehet, míg mi magunk jobban tudunk az alaptevékenységekre koncentrálni.

A Netflix már hónapok óta jelen van Magyarországon. Kikezdte az amerikai cég a Telekom tartalomszolgáltatói piacát?
– Minden új szereplő tovább építi a piacot, és igényt teremt ezekre a szolgáltatásokra. Azt látjuk, hogy jelentős fogyasztói igényekre hozott választ a Netflix. A szolgáltató magyarországi megjelenése ugyanakkor nem volt meglepetés számunkra, és azt mondhatom, hogy nem is kezdte ki a piacunkat. Az amerikai vállalkozást az angolszász területeken a saját gyártású tartalom húzza. Nálunk a Netflix nagy hátránya a tartalom magyar nyelvű elérhetőségének a hiánya. A Telekom hasonló termékénél, a TV GO-nál fontos szempont a magyar nyelvű tartalom.

Egy új szereplő megjelenése általában valamilyen lépésre készteti a piac régi résztvevőit. A Telekom mit lépett ennek kapcsán?
– A TV GO ismertsége jó a magyar piacon, de itt még van teendőnk. A versenyt személy szerint is nagyon kedvelem, a Netflix pedig egy újabb kihívást jelent, arra ösztönöz, hogy a TV GO adta lehetőségeket még jobban kiaknázzuk.

Ezek szerint sokan ismerik a TV GO koncepciót, vagyis azt, hogy például a Telekom felületén mozifilmeket lehet streamelni, de mennyien élnek vele?
– Már most százezrekben mérjük a fogyasztók számát, de még van benne tartalék.

A Telekom az Origónak jelentős látogatószámot köszönhetett, és az ügyfélszám növelésének, megtartásának érdekében vágott bele a cég például a lakossági energiaszolgáltatásba. Most ebből is kiszállt. Változott a társaság stratégiája?
– Az eredeti elképzelések szerint a Telekom független kereskedőként lépett be az energiaszolgáltatási piacra, amelyet a szabályozási környezet változása miatt hagytunk el. De a körülmények megváltozásáig a tapasztalatunk nagyon pozitív volt. Ennek kapcsán is arról győződhettünk meg, hogy a fogyasztók szeretnek egyetlenegy szolgáltatóval kapcsolatban állni, ez kényelmes nekik. Azt is látjuk, hogy ez egy komoly, attraktív piac, hiszen január 1-jén kezdte meg működését az üzleti szegmensben a MET Holding AG és a Magyar Telekom Nyrt. vegyes vállalata, az E2.

A nyár közeledtével mindegyik szolgáltató, köztük a Telekom is, bizonyos ügyfeleknek a belföldivel azonos roamingtarifákat hirdetett, miközben lassan az egész unióban egységesen eltörlik a barangolási díjat. Ez tehát a cégek részéről nem csak egy marketingeszköz?
– Az Európai Unió döntése szerint két lépcsőben, legkésőbb 2017 júniusáig kell kivezetni teljes egészében a roamingdíjakat, amivel egy nagyon fontos fogyasztói igényre reagál Brüsszel, a szolgáltatók pedig már ezt megelőzően előálltak ajánlataikkal. A Telekom bizonyos csomagjaiban tavaly májustól elérhetővé tette a díjmentes roamingtelefonálást, a kis- és középvállalkozások számára pedig idén áprilistól lehetővé tettük a hazai tarifák melletti mobilozást. Akiknek a roaming nagyon fontos volt, már a meglévő termékkörben megtalálták a pluszköltség nélküli külföldi beszélgetés adta lehetőséget.

Jelenleg még tart az a pályázat, amelynek a végén kiderül, hogy a jelentkezők közül melyik hol építheti ki uniós pénzekből a széles sávú felhordóhálózatot. Infrastruktúra tehát lesz. És felhasználó?
– A magyar társadalom digitális kompetenciái az európai átlag közepén helyezkednek el. Sokan érdeklődés, illetve tudás hiányában nem használják az internetet. Őket megfelelő edukációval még be lehet hozni erre a piacra. Hálózatfejlesztésünkkel párhuzamosan az edukációban is részt vállalunk: jó példa erre a Telekom Okosdigitális program, amelynek keretében önkénteseink az általános és középiskolákban ismertetik meg a tanulókat a tudatos, biztonságos internethasználattal. Eddig országszerte 62 ezer diákot értünk el ezzel.

Ez esetben a beruházó cégek számára nem kérdés a megtérülés, hiszen a fejlesztés uniós pénzből valósul meg. De elméletileg mennyivel növelhető az internetet használó ügyfelek száma?
– A Telekom tavaly saját erőből további 464 ezer háztartás számára biztosította a vezetékes széles sávú hálózatot, idén újabb ötszázezer háztartás következik. Ehhez jön még az unió által támogatott fejlesztés, az ezekre a forrásokra kiírt nyílt pályázat eredményhirdetése még előttünk van, de természetesen más szolgáltatók mellett itt mi is elindultunk. Azt gondolom, hogy mindez százezres ügyfélkör-gyarapodást hozhat.

A Telekom az utóbbi időben számos fejlesztést hajtott végre, például bevezette az elektronikus számlát. Mennyire nyitottak erre az ügyfelek, és mennyiben veszélyeztetik ezek a megoldások a telekomosok munkahelyét?
– A digitális üzleti modell keretében gyakorlatilag otthonról, mobiltelefonról vagy laptopról minden elintézhető, ami kedvezően hat az ügyfelek távközléssel kapcsolatos élményeire, miközben javítja a társaság hatékonyságát, hiszen nem kell munkatársakat a pultok mögé állítani. De mindennek van egy limitje. A lakosság egyharmada egyáltalán nem nyitott ebben az irányban. Ha őket nem személyesen szolgáljuk ki, akkor elveszítjük őket. Egy másik egyharmad viszont nagyon is fogadóképes a digitális világ vívmányaira, elvárják a digitális ügyintézési lehetőségeket. Nekünk mindkét csoportot és a köztük lévő, részben nyitott ügyfélkört is meg kell szólítanunk, sokszor fontos a személyes kapcsolat is az ügyfelekkel. Az ügyfélszolgálatokon, üzleteinkben, a call centerekben továbbra is szükség van és lesz felkészült munkatársakra, hogy kiszolgáljuk az erre igényt tartó ügyfeleinket.