Magyarországon a két új paksi nukleáris blokk építésének ellenzői szerint az „atomenergia felett eljárt az idő”, és egy olyan zöld jövőképet vizionálnak, amelyben a zöldenergiák teljes egészében képesek kielégíteni a hazai fogyasztói igényeket. A zöldek szerint a megújuló energiaforrások versenyképesek, az atomenergia ezzel szemben drága, mivel a valós költségeket úgymond nem ismerjük.
De egy ország villamosenergia-ellátását nem lehet kizárólag a megújuló energiaforrások alkalmazására alapozni, a nukleáris alapú termelést pedig nem lehet észszerű gazdasági és műszaki keretek között megújuló energiaforrások alkalmazásával kiváltani. Paks II. ellenzői nem igazán beszélnek a villamosenergia-rendszer valós jövőbeli kihívásairól. A Mavir előrejelzése szerint 2030-ig az elöregedő erőművek leállása, valamint a fogyasztás növekedése miatt mintegy 7000 megawatt új kapacitásra lesz szükség annak érdekében, hogy biztonságosan ki lehessen elégíteni a fogyasztói igényeket. Ebből Paks II. csak 2400 MW teljesítményt fog képviselni. Ezért további 4600 MW új kapacitás (megújuló, gáz vagy más) megépítéséről is gondoskodnunk kell a biztonságos ellátás érdekében.
Az ellenzők nem azon gondolkoznak, hogy az utóbbi szükséges kapacitást milyen összetételben és milyen forrásból kellene megvalósítani. Inkább azt próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Paks II.-re egyáltalán nincsen szükség, hiszen az nem versenyképes és veszélyes.
Ugyanakkor Paks II. a garantált 60 éves üzemidőben versenyképesen fogja termelni a villamos energiát. Ezt a hazai számítások mellett nemzetközi szakmai szervezetek és pénzügyi elemzők is igazolják. A Nemzetközi Energia-ügynökség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által publikált közelmúltbeli kiadvány is igazolja, hogy a gáz- és szénerőművekkel, de akár a megújulókkal is összehasonlítva messze az atomerőművek a legversenyképesebb áron termelő energiaforrások a teljes üzemidőt tekintve.
Egy villamosenergia-rendszernek a nap minden órájában, percében és másodpercében ki kell tudni szolgálni a fogyasztókat, ezért a megújuló energiaforrások – különösen az időjárásfüggők, mint a nap vagy a szél – önmagukban fizikailag sem képesek biztonságos és folyamatos villamosenergia-ellátást biztosítani. Ha nem süt a nap, nem fúj a szél, akkor ezeknek az energiatermelőknek a teljesítménye nulla MW. Ez pedig azzal jár, hogy ezekben az időszakokban a kieső kapacitásokat más, például gyorsan indítható, felterhelhető gáz- és szénerőművekkel kell biztosítani. Ez pedig klímavédelmi és gazdaságossági szempontból nem túl előnyös.
A megújuló energiaforrások még ma is kizárólag csak azért versenyképesek, mert beruházási, átvételi és egyéb állami támogatásokat kapnak. Így tényleg könnyű „olcsó” villamos energiát termelni, és elhitetni a közvéleménnyel, hogy mennyire versenyképesek a megújulók.
Arról nem is beszélve, hogy Paks II. esetében az ellenzők még mindig abban reménykednek, hogy az Európai Unió majd tiltott állami támogatást talál a projektben, ám a megújulók támogatásaival kapcsolatban egyszer sem emelik fel a szavukat. Sőt, inkább további támogatásokat követelnek a megújulók „fejlesztése” érdekében. Ez pedig nem más, mint kettős mérce.
Arról nem is beszélve, hogy például Németországban a túlzott, évi 20-23 milliárd eurós megújulós ártámogatás oda vezetett, hogy a német lakossági fogyasztók átszámolva mintegy 93 forintot fizetnek 1 kilowattóra villamos energiáért, miközben a legtöbb európai ország háztartásai kevesebbet (egy budapesti fogyasztó csak 36-ot). Ha pedig nem süt a „német nap”, vagy nem fúj a „német szél”, akkor a szükséges többletenergiát elsősorban a szén- és gázerőművi többletkapacitások üzembe helyezésével vagy francia atomerőművi áram importjával biztosítják.
Az világos, hogy hazánk a villamosenergia-termelés tekintetében nincs és nem is lesz olyan helyzetben, hogy bármelyik energiatermelési módról le tudjon mondani. Az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében egy olyan optimális energiamix elérése a cél, amelyben egyaránt helyet kapnak az atomenergia mellett a megújuló-, gáz-, szén- és egyéb erőművek is. Ellátásbiztonsági és nemzetbiztonsági szempontból pedig elemi érdekünk az is, hogy a fogyasztásunk döntő részét hazai erőművek állítsák elő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.