Felpöröghet-e a magyar gazdaság? Szakértők válaszolnak
Megijedni azonban nem kell, mert nemcsak a kormány, hanem a gazdaságkutatók és a banki elemzők is arra számítanak, hogy a következő negyedévekben gyorsabban növekedhet a magyar gazdaság. Az első negyedéves teljesítményt olyan egyszeri hatások húzták lefelé, amelyek az elmúlt években segítették a GDP-növekedést.
Mindenesetre az első negyedéves számok közlése után mindenki számára világossá vált, hogy a 2014-es 3,7, valamint a 2015-ös 2,9 százalékos GDP-növekedés a potenciális szint felett volt – vagyis a gazdaság önerőből képtelen ilyen magas növekedésre –, idén jó, ha elérjük a 2 százalékot. A 2012-es W alakú recesszióból való kilábalás során az EU-pénzek egyre gyorsabb lehívása és a nagy autógyárak termelése támogatta leginkább a GDP-növekedést. Most viszont leálltak az uniós beruházások (a költségvetési ciklusváltás miatt), ráadásul az autógyártás is visszaesett, s a többi ipari ágazat nem tudta átvenni a szerepét.
A lakossági fogyasztás azonban a magas bérnövekedés és az alacsony infláció következtében egyre inkább a növekedés hajtóerejévé válik, ez azonban egyelőre kevés ahhoz, hogy kompenzálja a beruházások zuhanását. A második negyedév viszont jól kezdődik: a kiskereskedelem növekedése mellett az ipar és az export is bővült áprilisban. Az elemzők azért optimisták, mert hamarosan újra beindul az EU-források lehívása, a kormány is elkezdett költekezni, ráadásul a lakossági fogyasztás bővülése fennmaradhat a következő hónapokban is.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese:
Az első negyedévi lassulásban három tényezőcsoportnak volt meghatározó szerepe. Az EU-támogatások idei apálya a beruházások visszaesését okozta. Érvényesült a már hat éve működő „magyar modell” okozta rossz befektetési környezet növekedést visszafogó hatása. Ráadásul egyes részpiacokon (például Audi) értékesítési problémák jelentkeztek. Az év során az építőipari visszaesés jelentősen mérséklődhet, az ipari dinamika már élénkül, a lakossági keresletre termelő és szolgáltató ágazatok bővülhetnek, s jó mezőgazdasági termésre van kilátás. Jövőre az EU-támogatások is lendületet kaphatnak. Így idén 2 százalékos vagy ezt megközelítő, jövőre 2,5 százalék körüli növekedés valószínű, de ez a „felpörgés” el fog maradni regionális versenytársaink fordulatszámától.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője:
Az első negyedéves GDP részletes bontása megerősítette, hogy a gyenge első negyedévért elsősorban az autóipar átmeneti megtorpanása és az EU-források elapadása a felelős. Az elmúlt napokban beérkezett friss adatok alátámasztani látszanak azt a várakozásunkat, amely szerint az év további részében erőre kaphat a magyar gazdaság. A feldolgozóipar minden bizonnyal visszatér egy nem kifejezetten gyors, de stabil növekedési pályára (amennyiben a külső kereslet stabil marad), miközben a második-harmadik negyedévben az EU-források beáramlása is felgyorsulhat. Idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésünk változatlan: 2 százalékos dinamikával számolunk, ami 2017-ben (nem utolsósorban a költségvetési stimulusnak köszönhetően) tovább gyorsulhat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza:
Egyszeri hatások rontották az első negyedévben a gazdaság teljesítményét, így az autóipari növekedés átmeneti gyengélkedése és az EU-pénzek felhasználásának a lanyhulása. Ebből két dolog is következik. Az egyiknek pozitív az olvasata: a fenti tényezők az év hátralévő részében már kevésbé lesznek képesek rontani a növekedési mutatókon, tehát jó eséllyel összejön 2016-ban a 2 százalék körüli gazdasági növekedés. A másik következtetés azonban negatív. Az első negyedéves gyenge adat rámutat a hazai növekedés sérülékenységére: autóipari beruházások és EU-pénzek nélkül a magyar gazdasági teljesítmény borzasztóan halovány. Ennek orvoslása nem lehetetlen, így amellett, hogy az állami iparfejlesztés ne csak politikai szólamokban merüljön ki, a gazdálkodási környezet stabilizálása kellene, hogy a kormány legfontosabb feladata legyen. Félő, hogy megint csak a politikai szólamokig jutunk.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője:
Gyakorlatilag lefulladt a magyar gazdaság az első negyedévben, hiszen leállt néhány autóipari üzem, és kevesebb beruházás indult útjára az EU-s források elapadása miatt. Öröm az ürömben, hogy ezek a kedvezőtlen hatások átmenetileg nyomták rá a bélyegüket a gazdasági teljesítményre, a háztartások fogyasztása pedig magasabb fokozatba kapcsolt. Várhatóan a második negyedévben már arról fognak tanúskodni a számok, hogy a magyar gazdaság új lendületet vett. Az év eleji megbicsaklás ellenére a GDP növekedése idén elérheti a 2 százalékos ütemet, hiszen a háztartások vásárlóereje tovább nő, az EU-s támogatások lehívása valószínűleg felpörög, illetve az autógyárak újra közel teljes kapacitással üzemelnek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:
Az első negyedév első ránézésre kiábrándító adata tartogat pozitív üzeneteket is a jövőre nézve. A lakossági fogyasztás jelentősen emelkedett, köszönhetően a vásárlóerő erősödésének. Ez utóbbit az emelkedő bérek és foglalkoztatottság, továbbá az alacsony inflációs környezet vezérli, amely folyamatok a közeljövőben is növelik az elkölthető jövedelmet. Az áprilisi kiskereskedelmi és ipari adatok is biztatóak. Ez utóbbi mindenképp kedvező előjel az év hátralévő részét tekintve, hiszen az első negyedévben a hiányzó láncszem az ipari teljesítmény volt. Ha az ipar és így az export is tartósan magára talál, úgy ismét 2 százalék feletti növekedési számokat láthatunk a következő negyedévekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.