A papírmunka alkonya

Az adminisztráció terhei alatt roskadozó vállalkozások nem lehetnek versenyképesek: a felesleges papírmunka mennyiségének csökkentése Magyarországon is százmilliárdok megtakarítását tenné lehetővé. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy van megoldás a problémára, de ebben feladat hárul a bankokra is. Mielőtt azonban búcsút intenénk a túlzott papíralapú adminisztrációnak, nem kevés erőforrást kell még fordítanunk a vállalkozók pénzügyi és digitális írástudásának fejlesztésére, valamint az internet használatához szükséges infrastruktúra kiépítésére.

Magyarország gazdasági fejlődése előtt óriási lehetőségek nyílnának meg a papírmunka mennyiségének mérséklésével: a Deloitte korábbi tanulmánya szerint a vállalkozások által feleslegesnek tartott adminisztratív terhek egynegyedével való csökkentése közel 210 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. A költségek nagy része jelenleg a kis- és középvállalkozásokon csapódik le, amelyek a teljes foglalkoztatás 73 százalékát adják. Egyértelmű tehát, hogy a magyar gazdaság nem lehet versenyképes a bürokrácia csökkentése, az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és olcsóbbá tétele nélkül, amit a kormány is felismert.

A papírmunka mérséklésében kulcsszerepet játszik a digitalizáció, az elektronikus ügyintézés ugyanis jóval hatékonyabb a papíralapú adminisztrációnál, ezért a kabinet bürokráciacsökkentő programjának is szerves részét alkotják az e-kormányzati fejlesztések. Az állami szervezetek mellett azonban a bankok szintén tevékeny részt vállalhatnak a papírmunka mennyiségének csökkentésében. A magyar vállalkozók nagy része jelenleg is profitál az elektronikus banki szolgáltatásokból. Tízből hét hazai kkv már két éve is elektronikusan oldotta meg kisebb ügyeit, például átutalásait, viszont a bonyolultabb tranzakciókat túlnyomórészt személyesen intézték. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kkv-k jelentős része nem használt elektronikus banki szolgáltatást, továbbá, hogy az ügyfelek csak egyszerűbb teendők ellátását oldották meg bankfiókban való megjelenés nélkül.

Ennek számos oka van. Nagy szerepet játszik benne az elektronikus ügyintézéshez szükséges infrastruktúra kiépítetlensége: a magyar vállalkozások 15 százaléka nem rendelkezik internetkapcsolattal, amivel hazánk csak a huszadik helyet foglalja el európai uniós összehasonlításban. Sajnos azonban még az sem adott, hogy az állampolgárok elsajátítsák az internet adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségeket. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése a kormány feladata, azonban a bankoknak is van felelősségük, mégpedig a pénzügyi tudás fejlesztésének területén. A fent hivatkozott kutatás szerint ugyanis tízből kilenc vállalkozó szereti, ha egy banki alkalmazott segít a tranzakcióknál, különösen a bonyolultabb ügyekben, aminek oka az információhiányból fakadó bizonytalanság.

Ha azonban sikerül megerősíteni a hazai pénzügyi és digitális kultúrát egyaránt, az óriási lehetőségeket nyithat meg az elektronikus bankolás és így a magyar gazdaság előtt is. Az adminisztratív terhek csökkentését ugyanis nagymértékben elősegíthetik az olyan alkalmazások, mint például az új-zélandi Xero fejlesztése, amellyel a számlázástól kezdve a követeléskezelésen át a könyvelővel való kapcsolattartásig szinte minden adminisztrációs feladat néhány kattintással elvégezhető. Nem csoda, hogy a cégnek már félmillió ügyfele van, és 2014-ben és 2015-ben is a világ tizenöt leginnovatívabb vállalkozása közé választotta a Forbes.

Az ilyen sikereken felbuzdulva a bankok világszerte azon dolgoznak, hogy a ma használatosaknál jóval nagyobb hozzáadott értékű elektronikus szolgáltatásokat nyújtsanak ügyfeleiknek, amelyek gyakorlatilag levehetik a pénzügyi adminisztráció terhét a vállalkozásokról. A banki szolgáltatások teljes körű digitalizációja lehetővé tenné, hogy a vállalkozók ne papírmunkával töltsék az idejüket, hanem azzal, amiben a legjobbak: üzleti tevékenységük folytatásával.