Az elmúlt két évtizedben a kamatok globálisan csökkentek. Sokáig csak elméleti megfontolás volt a negatív kamat, de 2012 közepén Dánia elérte és átlépte a zérus kamatszintet. Ma már az 100 ezermilliárd dollár értékű kötvénypiac 10 százaléka negatív hozamú kötvényeket tartalmaz. A befektetésre ajánlott európai kötvények negyede ilyen, sőt már a vállalati kötvénypiacon is elkezdtek terjedni ezek az értékpapírok.
A negatív kamatok melletti érvelés szerint a központi bank „megbírságolja” a nála többletlikviditást elhelyező kereskedelmi bankot, aminek hatására a bankok a többletet nem a központi banknál helyezik el, hanem megpróbálják hitelbe adni a háztartásoknak és a vállalatoknak. A pénzből a háztartások fogyasztása megnő, és a vállalatok több beruházást valósítanak meg, ezzel serkentve a növekedést és élénkítve az inflációt.
A közgazdasági szakma sokáig úgy érvelt a negatív kamatok ellen, hogy a zérus alatti kamatok hatására a kereskedelmi bankok ráterhelik a negatív kamatokat az ügyfelekre (háztartások és vállalatok), ezért az emberek tömegesen vennék ki megtakarításaikat a bankokból, ennek következtében pedig összedőlne a pénzügyi rendszer.
A negatív kamatoknál adódik a kérdés, hogy mihez képest negatívak. A nulla kitüntetett szám, hiszen ez alatti kamatnál a befizetett összegnél kevesebbet kap vissza a befektető. De a nominális kamatok nem sokat mondanak. Ami számít, az a reálkamat: a nominális kamat és az infláció különbsége. Ha az infláció 3 százalék, és a bank 1 százalék kamatot fizet, akkor igazából a reálkamat negatív, hiszen az év végén a befektetett pénzünk vásárlóértéke 2 százalékkal csökkent.
A jelenség deflációs környezetben válik komplikálttá, hiszen 2 százalékos defláció esetén a 0 százalékos befektetés 2 százalékos reálkamatot jelent. Ezért a negatív kamatok csak akkor jelentenek „bírságot” a betéteken, ha a kamat mértéke meghaladja a defláció mértékét. A 0 kamatnak azért van mégis kitüntetett szerepe, mert a készpénz is egy 0 kamatozású eszköz, így az ez alatti kamatozású eszközök komparatíve kedvezőtlenebbek a készpénztartásnál, még akkor is, ha reálkamatot biztosítanak. Például, ha 5 százalék a defláció, és mínusz 3 százalékos kamatot biztosít egy értékpapír, akkor 2 százalék a reálkamat, de a készpénztartás mellett a reálkamatunk 5 százalék. Ezért a monetáris politika mozgásterét a készpénz – melynek „kamata” nem módosítható – jelentősen korlátozza. Miért vásárolnak a befektetők mégis negatív kamatozású kötvényeket a készpénz helyett?
Azért, mert a készpénz tartása és őrzése költséges, valamint a negatív kamatozású értékpapírok is biztosíthatnak többlethozamot, ha a kamatok tovább csökkennek. Attól pedig, hogy az ilyen eszközöktől nem tudnak szabadulni a befektetők, jelen helyzetben nem kell tartani, hiszen a jegybankok a piaci szereplők mellett/helyett biztosítják a piac likviditását.
Egy pénzügyi eszköz nominális kamata három komponensből áll össze: az infláció, a kockázat, valamint az elvárt hozam. A reálkamat a kockázatot és az elvárt hozamot foglalja össze, így a reálkamat egy normálisan funkcionáló gazdaságban nem lehet negatív, máskülönben nem megfelelően működik a pénz- és tőkepiac.
Az EKB már két éve alkalmaz negatív kamatokat, mégsem érződik azok jelentős hatása, hiszen az inflációt nem sikerült beindítani, és minimális gazdasági növekedést tud felmutatni az eurózóna; közben fokozódott a bankok fizikai készpénz tartása. Egyes országokban a betéti kamatokon kieső jövedelmet ráterhelték az ügyfelekre, így éppen ellentétes hatást – kamatnövekedést – ért el a negatív betéti kamat. A negatív kamat az eszközportfólió átrendezését eredményezte, így komoly robbanást eredményezett a kockázatos eszközök és az áruk, főleg az arany piacán.
A negatív kamat komoly stabilitási kockázat, hiszen rontja a bankrendszer jövedelmezőségét, és a megnövekedett eladósodottság miatt tovább növekedne a nem teljesítő hitelek Európában amúgy is nagy aránya, ha a monetáris politika normalizálódna. Nem beszélve az eladósodott európai országokról. Összességében azt mondhatjuk, hogy a negatív kamatok hatásai olyan, nagyon komplex mechanizmusokon keresztül hatnak, melyek még nem teljesen tisztázottak. Éppenséggel egy világraszóló közgazdasági, pénzügyi kísérlet zajlik, melynek tapasztalatait évek múlva tudjuk leszűrni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.