Idén is folytatódik a turizmus növekedése

Soha annyi bel- és külföldi vendég nem vette igénybe a magyarországi szálláshelyeket, mint 2016-ban. A tavalyi rekord ugyan még nem dőlt meg október végéig, de az utolsó hónap eredményei azt mutatják, hogy nem fenyegeti veszély a csúcsdöntést. Októberben ugyanis 20 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma a megelőző év azonos időszakához képest, miután 2015 őszén a menekültkrízis miatt sokan lemondták magyarországi útjukat. Az alacsony bázis az év végéig kitartott, vagyis így – minden bizonnyal – az utolsó két hónapban is több vendég érkezett, mint az előző évben.

Tavaly az első három negyedévben a bel- és a külföldiek által hazánkban töltött éjszakák száma kéz a kézben járt 12,1-12,1 millióval, azaz kilenc hónap alatt több mint 24 millió vendégéjszakát regisztrált a statisztikai hivatal. Mivel 2015-ben az év utolsó két hónapjában több mint hárommillió vendégéjszakát töltöttek el az utazók különböző magyarországi szálláshelyeken, mostanra biztossá vált, hogy tavaly év végére a mutató áttörte a 27 milliós határt.

Nemcsak az alapszámok, de az azokon belüli trendek is meggyőzők, és azt mutatják, hogy a turizmus növekedési pályán áll. Sokan visszasírják a „pénzes” osztrák és német turistákat, és a hazai szolgáltatási szektor hibájának róják fel, hogy ezek a küldő országok folyamatosan veszítenek a jelentőségükből. Valójában azonban részben törvényszerű volt, hogy az osztrák és a német vendégek száma csökkenni fog. A Magyarországot szívesen látogató német ajkú turisták ugyanis főleg az idősebb generációból kerültek ki. A nagy kérdés a hazai turizmus szempontjából már hosszú ideje az, hogy kikkel sikerül őket pótolni.

Sok cikk sugallta azt az elmúlt években, hogy a beutazások számát a brit bulituristák húzzák fel, és ez nem vet jó fényt a magyar vendéglátásra. Csakhogy a helyzet egyáltalán nem ez, az utóbbi évek növekedése mögött javarészt nem ők, hanem a régiós országokból érkező turisták állnak. 2015 első három negyedévéhez képest például tavaly szeptemberig rendre 24, 17 és 16 százalékkal több turista érkezett Szlovákiából, Csehországból és Romániából. A régiós turizmus pedig erős támasza lehet a hazai vendéglátásnak és szálláshely-szolgáltatásnak, mert nagyban hasonlít a belföldihez, amennyiben itt sokszor visszajáró, stabil vendégekről lehet beszélni.

A legbiztosabb turista a belföldi, és e tekintetben jó úton járunk. A belföldi turistaforgalom növekedése nemcsak azért fontos, mert kevésbé kitett a divathullámoknak, hanem azért is, mert kiegyenlítő szerepet játszik Budapest és a vidék között. Amíg ugyanis az elmúlt öt évben a külföldi vendégéjszakák száma 3,7 millióval nőtt, de jórészt csak Budapesten, addig a belföldiek 3,4 milliós növekedéséből 3,2 milliót a vidéki szálláshelyek értek el.

A lakosság rendelkezésére álló jövedelem a következő években növekedésnek indulhat, és ez jó alap lehet az amúgy is bővülő belföldi turizmusnak, ehhez azonban az kell, hogy a többletjövedelem ne tartós fogyasztási cikkekben csapódjon le, ahogy az már sokszor megtörtént, hanem szolgáltatásokban. A magyarok minden nemzetközi összehasonlításban kevés szolgáltatást vesznek igénybe, ezért fontosak azok az ösztönzők és programok, amelyek élénkítik a belföldi turisztikai keresletet.

Az előttünk álló évek a sporthoz köthető nemzetközi turizmus erőteljes növekedéséről szólhatnak. Magyarország rangos világversenyeket szervez vívásban, öttusában, úszásban és dzsúdóban, ami nemcsak a közvetlenül ezekhez köthető beutazásokban lesz érzékelhető, hanem jelentős reklámértéke is van. Fontos azonban, hogy ha ezt ki akarjuk aknázni, akkor több területen is növekedniük kell a turisztikai kapacitásoknak. Budapest szállodaiszoba-kihasználtsága főszezonban lényegében százszázalékos, a Liszt Ferenc repülőtér ugyancsak kapacitása csúcsán jár, bár ezen javíthat a közeljövőben elkészülő mólóbővítés. Ugyancsak fontos, hogy elkészüljön a Dél-Pestre tervezett új konferencia-központ, mert ez biztosítaná, hogy a hazai turizmus növekedése több lábon álljon.