Soha annyi bel- és külföldi vendég nem vette igénybe a magyarországi szálláshelyeket, mint 2016-ban. A tavalyi rekord ugyan még nem dőlt meg október végéig, de az utolsó hónap eredményei azt mutatják, hogy nem fenyegeti veszély a csúcsdöntést. Októberben ugyanis 20 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma a megelőző év azonos időszakához képest, miután 2015 őszén a menekültkrízis miatt sokan lemondták magyarországi útjukat. Az alacsony bázis az év végéig kitartott, vagyis így – minden bizonnyal – az utolsó két hónapban is több vendég érkezett, mint az előző évben.
Tavaly az első három negyedévben a bel- és a külföldiek által hazánkban töltött éjszakák száma kéz a kézben járt 12,1-12,1 millióval, azaz kilenc hónap alatt több mint 24 millió vendégéjszakát regisztrált a statisztikai hivatal. Mivel 2015-ben az év utolsó két hónapjában több mint hárommillió vendégéjszakát töltöttek el az utazók különböző magyarországi szálláshelyeken, mostanra biztossá vált, hogy tavaly év végére a mutató áttörte a 27 milliós határt.
Nemcsak az alapszámok, de az azokon belüli trendek is meggyőzők, és azt mutatják, hogy a turizmus növekedési pályán áll. Sokan visszasírják a „pénzes” osztrák és német turistákat, és a hazai szolgáltatási szektor hibájának róják fel, hogy ezek a küldő országok folyamatosan veszítenek a jelentőségükből. Valójában azonban részben törvényszerű volt, hogy az osztrák és a német vendégek száma csökkenni fog. A Magyarországot szívesen látogató német ajkú turisták ugyanis főleg az idősebb generációból kerültek ki. A nagy kérdés a hazai turizmus szempontjából már hosszú ideje az, hogy kikkel sikerül őket pótolni.
Sok cikk sugallta azt az elmúlt években, hogy a beutazások számát a brit bulituristák húzzák fel, és ez nem vet jó fényt a magyar vendéglátásra. Csakhogy a helyzet egyáltalán nem ez, az utóbbi évek növekedése mögött javarészt nem ők, hanem a régiós országokból érkező turisták állnak. 2015 első három negyedévéhez képest például tavaly szeptemberig rendre 24, 17 és 16 százalékkal több turista érkezett Szlovákiából, Csehországból és Romániából. A régiós turizmus pedig erős támasza lehet a hazai vendéglátásnak és szálláshely-szolgáltatásnak, mert nagyban hasonlít a belföldihez, amennyiben itt sokszor visszajáró, stabil vendégekről lehet beszélni.
A legbiztosabb turista a belföldi, és e tekintetben jó úton járunk. A belföldi turistaforgalom növekedése nemcsak azért fontos, mert kevésbé kitett a divathullámoknak, hanem azért is, mert kiegyenlítő szerepet játszik Budapest és a vidék között. Amíg ugyanis az elmúlt öt évben a külföldi vendégéjszakák száma 3,7 millióval nőtt, de jórészt csak Budapesten, addig a belföldiek 3,4 milliós növekedéséből 3,2 milliót a vidéki szálláshelyek értek el.
A lakosság rendelkezésére álló jövedelem a következő években növekedésnek indulhat, és ez jó alap lehet az amúgy is bővülő belföldi turizmusnak, ehhez azonban az kell, hogy a többletjövedelem ne tartós fogyasztási cikkekben csapódjon le, ahogy az már sokszor megtörtént, hanem szolgáltatásokban. A magyarok minden nemzetközi összehasonlításban kevés szolgáltatást vesznek igénybe, ezért fontosak azok az ösztönzők és programok, amelyek élénkítik a belföldi turisztikai keresletet.
Az előttünk álló évek a sporthoz köthető nemzetközi turizmus erőteljes növekedéséről szólhatnak. Magyarország rangos világversenyeket szervez vívásban, öttusában, úszásban és dzsúdóban, ami nemcsak a közvetlenül ezekhez köthető beutazásokban lesz érzékelhető, hanem jelentős reklámértéke is van. Fontos azonban, hogy ha ezt ki akarjuk aknázni, akkor több területen is növekedniük kell a turisztikai kapacitásoknak. Budapest szállodaiszoba-kihasználtsága főszezonban lényegében százszázalékos, a Liszt Ferenc repülőtér ugyancsak kapacitása csúcsán jár, bár ezen javíthat a közeljövőben elkészülő mólóbővítés. Ugyancsak fontos, hogy elkészüljön a Dél-Pestre tervezett új konferencia-központ, mert ez biztosítaná, hogy a hazai turizmus növekedése több lábon álljon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.