Hivatalba lépésének első munkanapján Donald Trump elnöki rendelettel léptette ki az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP). Az új elnök ezzel a választási kampányban az amerikai munkásosztálynak tett egyik legfőbb ígéretét teljesítette. Trump mellett a szabadkereskedelmi egyezmények hagyományos szabályozásával szembeni kritika Európában is erősödik, és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) körüli vitákra is hatással volt.
Trump szerint a NAFTA (Észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény) életbelépése, illetve Kína felvétele a Világkereskedelmi Szervezetbe arra ösztönözte az amerikai vállalatokat, hogy termelésüket olcsó munkabérű országokba – például Mexikóba, Kínába – telepítsék át, viszont termékeiket a nagy vásárlóerejű amerikai piacon értékesítsék anélkül, hogy ezért behozatali vámot fizetnének.
Az új elnök szerint ez a szisztéma és a bevezetni tervezett TPP az Egyesült Államok hagyományos ipari régióinak további elnéptelenedését és az amerikai munkásosztály elszegényedését okozta volna, és a néppel szemben a nagy cégek érdekeit szolgálná.
A szabadkereskedelmi egyezményeknek a nyugati ipari országok gazdaságára gyakorolt hatása a júniusi Brexit-népszavazás kimenetelében is fontos szerepet játszott. Az elsősorban tőkeexportáló Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a bírálat lényege az, hogy a tőkét kiszippantják az országból, a nagy cégek más országokban teremtenek munkahelyeket. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyek működő tőkét importálnak – mint például számos közép-európai ország –, a szabadkereskedelmi egyezményeket elsősorban befektetővédelmi szabályaik miatt támadják.
Ebben az összefüggésben az elmúlt években nagy figyelem övezte a szabadkereskedelmi megállapodások vitarendezési szabályait. Az egyezmények többek között azzal igyekeznek a nagy cégek kedvét növelni a külföldi befektetésekhez, hogy az aláíró államok bizonyos alapvető normákat garantálnak a befektetőkkel szemben. Ilyen előírások például a méltányos bánásmód, a befektetés teljes biztonsága, illetve a kártalanítás nélküli kisajátítás tilalma.
Az egyezmények általában jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a befektetőknek arra az esetre, ha a befektetés helye szerinti állam álláspontjuk szerint megsérti ezeket a normákat.
A hatályban lévő szabadkereskedelmi, illetve befektetésvédelmi egyezmények többsége választott bírósági kikötést tartalmaz a befektető és a befektetési állam között felmerült jogvitában. Egy választott bírát a befektető, egyet pedig az alperes állam jelöl, és általában vagy együttesen jelölik ki a tanács elnökét, vagy pedig a felek által jelölt két választott bíró választja ki az elnököt.
A befektetésvédelmi egyezmények kritikusai szerint ez túl nagy teret ad a visszaéléseknek. A befektetők olyan esetekben is méltánytalan eljárásra vagy közvetett kisajátításra hivatkozhatnak, amelyekben a fogadó állam mindössze a befektetővel szemben érvényesít bizonyos közegészségügyi, környezetvédelmi vagy pénzügyi szabályozási jogszabályokat.
A befektetők általában azzal érvelnek, hogy a döntés meghozatalakor nem látták előre a vitatott jogszabályt, és annak bevezetésével az ő jogos érdekeiket és elvárásaikat sértette meg az adott állam. Az egyezmények előírásai általában tág értelmezést tesznek lehetővé, így a vitát eldönteni jogosult választott bírák között nem nehéz olyat találni, aki a befektetőnek kedvező értelmezést képviseli.
A befektetőknek ezért esélyük van arra, hogy akár egy mindenkire egyformán kötelező jogszabályi előírás miatt is pert nyerjenek az egyezményben részes állam ellen, és gyakorlatilag mentesüljenek a belföldi társaságokra kötelező szabályok alól.
A kritikák miatt az elmúlt években új fejlemények jelentkeztek a befektetési viták rendezésének szabályaiban. Az Európai Unió és Kanada között nemrég megkötött szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) már nagyon pontosan és nagyon szűken meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a befektetők méltánytalan bánásmódra hivatkozhatnak. Ugyanígy mindkét egyezmény beépített egy gyorsított eljárást, amellyel meg tudják akadályozni a megalapozatlan befektetői igények elbírálásának elhúzódását.
A legjobb az lenne, ha még több ilyen, jól szabályozott partnerség jönne létre. Félő azonban, hogy nem ezen az úton járunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.