Nem lehetetlen, csak valószínűtlen

Tavaly decemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta 2020-ig szóló új gazdasági előrejelzését, amely markánsan eltér a fél évvel ezelőtt elfogadott, 2017. évi költségvetésben szereplőtől. A 2016. évi várható GDP-növekedés közel 0,5 százalékponttal kisebb, a 2017. évi viszont 1 százalékponttal, a 2018–2020. évi pedig 0,5–0,9 százalékponttal magasabb annál.

Ugyanakkor, bár a 2017-ben várható hatalmas béremelések nyilvánvalóan változtatnak a törvényben elfogadott költségvetési folyamatokon, a felülvizsgálatot a kormányzat csak 2017 tavaszára tervezi. Mindez nemcsak a korai költségvetés készítésének értelmetlenségét mutatja, hanem a gazdasági szereplők környezetét is kiszámíthatatlanabbá teszi.

A kormányzat érve, miszerint törvény adta joga saját hatáskörében átcsoportosítani a pénzeszközöket, persze igaz, a baj éppenséggel a piacgazdasági normáktól eltérő törvényi szabályozással van.

Az NGM 2016. évi növekedési becslése a sokak által már a nyárelőn látott realitások tudomásulvételét jelenti. A várt GDP-növekedés 2,5 százalékról 2,1-re csökkentése, a beruházási visszaesés nem egész 2 százalékról több mint 10 százalékra való módosítása, a fogyasztási dinamika közel 4 százalékról 5-re emelése, az export-import ollónak az utóbbi javára való nyitása lényegében megfelel az elemzői várakozásoknak.

Ugyanakkor a tavalyi növekedés EU-átlagot meghaladónak minősítése – miközben persze éves adatok még nincsenek is – erős csúsztatás, hiszen az első három negyedév magyar átlaga az EU nemzetközi összehasonlításokra alkalmas módszertana szerint csak 1,5 százalék, szemben az EU 1,9 százalékával.

Statisztikailag viszont igaz az előrejelzés azon megállapítása, hogy a GDP növekedése 2016-ban csak átmenetileg lassul (az uniós források felhasználásának ciklikussága miatt). Idén a növekedés – hála az EU-forrásoknak – minden bizonnyal jelentősen gyorsulni fog.

Gazdaságtörténetileg azonban az EU-források 2007 és 2020 között jellemző beömlése ezt követően szinte biztosan lényegesen csökken, vagyis hosszú távon az EU-támogatások dinamizáló hatása tekinthető átmenetinek. Ráadásul azt is látni kell, hogy a tavalyi szerény, 2 százalék körüli növekedést nagyon kedvező világgazdasági körülmények között, számunkra kedvező alacsony kamatok és energiaárak, mintegy 2 százalékos cserearány-javulás mellett sikerült elérni.

Ez, valamint a versenyképességi listákon való lecsúszás megkérdőjelezi a kormányzati prognózis azon megállapítását, miszerint „a magyar gazdaság belső növekedési motorjai stabilak”. A jelek inkább az EU-forrásokra való túlzott ráutaltság felé mutatnak.

Egy EU-kutatás szerint az uniós támogatások a régióban Magyarországon érték el a legnagyobb növekedési hatást, ami – mivel eközben a magyar növekedés a régióban az egyik leggyengébb volt – a „belső motorok” gyenge hatásfokára utal.

Az NGM friss előrejelzése 2017-re 4,1 százalékos, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedést (majd a választások után, 2019–2020-ban némi lassulást) vár, amit a fogyasztás 6, majd 5 százalék közeli és a beruházás 11-12 százalékos növekedése alapoz majd meg. A belföldi felhasználás ilyen gyors emelkedése viszont az importnak az exportnál 2-2,5 százalékponttal gyorsabb növekedéséhez vezet. A termelési oldal fejlődéséről sajnos nem tettek közzé előrejelzést.

Az említettek nem elérhetetlen, csak nagyon optimista számok, még az utóbbi időben jellemzően nagyon optimista MNB által várt 3,6, illetve 3,7 százalékos GDP-dinamikánál is körülbelül 0,5 százalékponttal magasabbak. (Érdekes módon az MNB 2016-ra még mindig 2,8 százalékos növekedést vár, amihez az utolsó negyedévben 5 százalékos növekedés tartozna. Vagy – ahogyan arra a jegybank utalt is – az első három negyedévi számok felülvizsgálat utáni megemelésére lenne szükség.)

A NGM előrejelzése növekedési kockázatokat csak a külső környezet esetleges változásában lát, bár kérdés, hogy ezek nincsenek-e alábecsülve. Hiszen a Donald Trump által folytatandó gazdaságpolitika, az EU-ból való brit kiválás mikéntjével kapcsolatos bizonytalanság, a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése mind-mind lassíthatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett ha az nem is biztos, hogy véget ér a világgazdaság eddigi kegyelmi állapota – rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak, ami előnyös Magyarországnak –, de az szinte bizonyos, hogy a javulás nem folytatódik.

Bár az NGM erre nem tér ki, nagyon hangsúlyosak a belső folyamatokkal kapcsolatos kockázatok is. Ha sikerül is megállapodni az EU-val a támogatások lehívhatóságáról, nagy kérdés, hogy a gazdaság milyen ütemben képes felszívni az EU-tól érkező beruházási forrásokat. Ugyancsak kérdéses, hogy az EU-transzferektől független hazai és külföldi üzleti beruházások milyen mértékben tudnak emelkedni a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a jogbiztonság hiánya, az állam folytonos piacátrendező tevékenysége közepette.

A munkaerőhiány és az erőltetett minimálbér-emelés nagymértékben növeli a lakosság jövedelmét, de az emiatt a költség- és keresleti oldalról megjelenő árnyomás, párosulva az energiaárak és az EU-ban elkezdődött áremelkedés begyűrűzésével, csökkentheti annak így is jelentős reálértékét. A munkaerőhiány és a külföldi munkavállalás terjedése kétségessé teszi a foglalkoztatás további, évi 1,5 százalék körüli emelkedését is.

Termelési oldalról igen bizonytalan, hogy a magyar kínálat milyen mértékben tudja lekötni a növekvő fogyasztói és beruházási keresletet. Tőke, munkaerő, kínálati alkalmazkodóképesség és versenyképesség szempontjából is sok a kérdőjel. Ráadásul minél gyorsabb a kereslet emelkedése, feltehetőleg annál kisebb lesz annak lekötésében a hazai arány.

Homályos a magyar termékek – így a járműipari export – iránti külföldi kereslet is. A jelenlegi hatalmas magyar exporttöbblet lehetővé teszi a behozatal kivitelnél gyorsabb növekedését, de többéves távlatban erre nem lehet berendezkedni.

A magyar gazdaság legutóbb 2005-ben volt képes 4 százalék feletti növekedésre. Lehetséges, hogy ez most idén és jövőre is sikerül. Csak nem valószínű.