Brexit és verseny(jog)

Theresa May a tervek szerint néhány héten belül benyújtja Nagy-Britannia kérelmét, amely szerint a szigetország – függően a tárgyalások komplexitásától – elhagyja az Európai Uniót.

Brit és magyar részről többször elhangzott, hogy a két ország egymás szoros partnere kíván lenni a Brexit-tárgyalásokon, valamint Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépését követően is. Sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter azt is felvetette, hogy Magyarország tárt karokkal várja azokat az áttelepülést fontolgató vállalatokat, amelyek az EU-ban kívánják tartani fő székhelyüket. Érdemes számba venni, milyen változásokat hoz a Brexit egy olyan területen, amelyen eddig is igen szoros volt az együttműködés. Úgy tűnik ugyanis, hogy nemcsak a cégekért folytatott verseny fokozódik a Brexit kapcsán, de a jog is megváltozik.

Jelenleg a brit és a magyar versenyhivatal is tagja az EU-s versenyhatósági hálózatnak, amely – az Európai Bizottság vezetésével – rendkívül hatékony fóruma a versenykorlátozó piaci gyakorlatok elleni küzdelemnek. A hatóságok ezen a hálózaton keresztül értesítik egymást, ha kartelleljárást vagy ágazati vizsgálatot indítanak, és információkat cserélnek, ha előzetes bejelentés nélküli „hajnali rajtaütést” tartanak egyes cégek székhelyén. A brit kilépéssel az együttműködés a jelenlegi formájában meg fog szűnni, vagy legalábbis jelentősen lazul. A bizottság a Brexitet követően már nem lesz jogosult „hajnali rajtaütést” tartására a szigetországban.

A tagállami kartelljogi rendelkezéseknek most még összhangban kell állniuk az EU-s versenyjogi szabályokkal. A Brexitet követően ez már nem terheli Nagy-Britanniát, így saját, országspecifikus kartelljogi szabályokat vezethet be. Ez a más tagállamokból érkező társaságok számára azzal jár, hogy mivel a Brexitet követően a brit versenyjogi jogalkalmazást már nem kötik az EU-s szabályok és a luxembourgi bírói fórumok joggyakorlata, ezért figyelniük kell arra, hogy magatartásuk a brit versenyjogi normáknak is megfeleljen. Az EU-ban üzletelő brit cégeknek a Brexit után is be kell tartaniuk a kartellek és az erőfölénnyel való visszaélés tilalmára vonatkozó uniós rendelkezéseket.

A Brexitet követően egy európai dimenziójú fúziót nemcsak az Európai Bizottságnak mint uniós versenyhatóságnak kell majd bejelenteni engedélyezés végett, hanem a brit versenyhatóságnak is. Ennek nyilvánvalóan magasabb tranzakciós költségvonzata lesz, azonban ennél is fontosabb, hogy a szerződő felek számára a két eljárás kimenetelének esetleges különbözősége súlyos jogi és üzleti kockázatokat rejt magában. Elég arra gondolni, hogy messzemenő hatásai lehetnek, ha a két versenyhatóság különböző típusú kötelezettségeket ír elő a fúzió engedélyezésének feltételeként.

Abban az esetben, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, visszakapja jogosultságát arra, hogy – az EU által tiltott – állami támogatásokat adjon brit és egyes külföldi vállalatoknak. Ez a lehetőség különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az EU kemény harcot folytat azokkal a tagállamokkal, amelyek jelentős adókedvezményekben részesítettek egyes nemzetközi nagyvállalatokat (például Starbucks, McDonald’s, FIAT). Ugyanakkor az állami dotáció joga nem jelenti azt, hogy a Brexittel a brit kormány majd nyakra-főre adhat állami támogatásokat. Ennek oka, hogy a WTO – ugyan lényegesen lazábban – szintén szabályozza, hogy egy adott ország milyen kedvezményben részesíthet egyes cégeket.

A közelmúltban közzétett európai uniós irányelvet a brit jogalkotó is átültette a jogrendjébe: ennek révén könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók. A Nagy-Britanniában működő bíróságok kiszámíthatósága és professzionalizmusa miatt a kárt szenvedők előszeretettel használják a szigetországi bíróságokat a keresetük előterjesztésére (erre jó példa a közelmúltban a Mastercard ellen előterjesztett igény, amelyben a felperesek 19 milliárd font kártérítést követelnek versenyjogi jogsértés okán). Ez azonban könnyen változhat, ugyanis az uniós kartelldöntések a Brexitet követően formálisan már nem bírnak majd kötelező erővel a szigetországban, ami számottevő többletbizonyítási nehézséget fog okozni.