Globális helyzetkép: folytatódik a fellendülés

Az Európai Konjunktúrakutató Intézetek Szervezete (Association of European Conjunc­ture Institutes – AIECE) májusi konferenciáján részt vevők viszonylag optimistán értékelték a világgazdaság, az EU, illetve az euróövezet gazdasági kilátásait, aránylag mérsékelt negatív kockázatok mellett. A külső környezet értékelése a bizonytalan politikai események és a geopolitikai feszültségek ellenére meglehetősen optimista. A mérsékelt világgazdasági fellendülés folytatódik, a deflációs nyomás enyhül, az ipari termelés dinamikája gyorsul. Az amerikai gazdaság összességében egészséges, több nagy felzárkózó országban (Brazília, Oroszország) a GDP stabilizálódott. A konjunktúraindikátorok többsége erőteljes növekedést jelez előre Kínában. Az indiai gazdaság hamarosan kiheveri a tavaly év végén végrehajtott pénzcsere negatív következményeit, s hamarosan visszatér a 7 százalékot meghaladó éves dinamikához. Az AIECE-intézetek szerint a világgazdaság növekedési üteme a 2016. évi 3,1-ről 2017-ben 3,4 százalékra, 2018-ban 3,6 százalékra gyorsul.

Az emelkedő infláció ellenére a monetáris politika várhatóan támogatni fogja a gazdasági növekedést. Az intézetek jelentősnek tartják a fiskális politika mozgásterét a gazdasági növekedés elősegítésében. Ez mindenekelőtt a magas kapacitáskihasználtság mellett működő amerikai gazdaságra érvényes, a Donald Trump elnök által előirányzott fiskális stimulus hatásai az egész világgazdaságot pozitívan érintenék. Hasonlóképpen szükség lenne fiskális expanzióra Németországban nemcsak belgazdasági indokok miatt, hanem az euróövezet gazdasági növekedésének támogatása végett is. Az euróövezetben mind a kérdőíveken alapuló konjunktúraindikátorok, mind a „kemény” statisztikai adatok a fellendülés folytatódására utalnak. Az AIECE-intézetek 2017-ben és 2018-ban is 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedési ütemet prognosztizálnak, egyébként meglehetősen nagy szórás mellett. Az EU-ra előrejelzett átlagos dinamika 1,8 százalék 2017-ben és 1,7 százalék 2018-ban. A növekedés mindegyik tagállamra kiterjed, sehol nem esik vissza a GDP. Az euróövezetben a gazdasági növekedés hajtóereje a beruházás és a háztartások fogyasztása lesz.

A foglalkoztatás mindegyik tagállamban javul, a munkanélküliség csökken, de egyrészt az euróövezet 9 százalék körüli munkanélküliségi rátája még nagymértékben elmarad az egyensúlyi szinttől, másrészt a tagállamok munkanélküliségi rátáiban továbbra is igen nagy eltérések lesznek (Németország 4 százalék, Franciaország és Olaszország 10-12 százalék, Spanyolország 20 százalék). Ezek a jelentős különbségek arra engednek következtetni, hogy a munkaerő-mobilitás nem elég nagy az euróövezetben, miközben az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból (Brexit) és az euroszkeptikus politikai erők térnyerése a munkavállalás szabadságának nagy politikai árát jelzi. A kérdés megítélését illetően az AIECE-intézetek megosztottak, egyesek fenntartanák a jelenlegi rendszert, mások kisebb-nagyobb mértékben korlátoznák az Európai Unión belüli munkaerőmozgást. Abban viszont egyetértenek, hogy további lépésekre van szükség a munkanélküliség csökkentése érdekében.

Az intézetek prognózisa szerint a harmonizált fogyasztói árindexszel mért infláció a 2016. évi 0,2-ről 2017-ben 1,6 százalékra gyorsul, 2018-ban pedig 1,4 százalék lesz. Eszerint nem teljesül az Európai Központi Bank 2 százalékhoz közeli inflációs célkitűzése. Az utóbbi években végrehajtott konszolidáció nyomán az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt lesz az euróövezet mindegyik tagországában. Az intézetek az idén és jövőre enyhén expanzív, illetve semleges fiskális helyzetet várnak az euróövezetben. Ettől eltér a kívánatosnak tartott fiskális helyzet, egyes országokban restriktívebb, másokban expanzívabb fiskális politikát tartanak szükségesnek. A kockázatokat tekintve több intézet tart a kínai gazdasági dinamika erőteljes lassulásától. Az egyik intézet elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai vezetésnek megvannak az eszközei a válság elkerülésére, a hard landing (kemény földet érés), amitől évek óta tartanak az elemzők, kockázata ezért túlzott.

A pénzügyi piacok eddig az amerikai elnök neve alapján „trumponomics”-nak hívott és nem konvencionálisnak tartott gazdaságpolitika feltételezett vagy tényleges pozitív gazdasági növekedési hatásaira koncentráltak. Az intézeti prognózisok azt feltételezik, hogy Trump elnök meghirdetett elképzeléseinek csak egy részét hajtják végre, a protekcionista kereskedelmi intézkedések nagy részét nem, így az EU gazdaságára gyakorolt hatás viszonylag csekély lesz. Ettől függetlenül az USA gazdaságának nagyságából adódóan az amerikai gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanságok és kockázatok tetemesek.

A Brexit hatásai a prognózisidőszakban nem érvényesülnek teljes mértékben (legfeljebb a megnövekedett bizonytalanságon keresztül), hanem csak akkor, amikor egyértelmű lesz az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatrendszert szabályozó gazdasági modell, azaz várhatóan két év múlva. Az AIECE-intézetek a hard Brexitet, azaz az EU-val való gyökeres szakítást tartják a legvalószínűbbnek. Az Európai Unión belüli politikai környezet alakulását illetően az intézetek optimisták, nem számolnak az euroszkeptikus, populista politikai erők térnyerésével. Ezt a várakozást eddig a tavalyi osztrák államfőválasztás, az idei holland parlamenti és a legutóbbi francia elnökválasztás eredményei igazolták.