Igen jelentős bővülés előtt áll a tavaly óta emelkedő pályán levő újlakás-piac. Legalábbis erre lehet következtetni az első negyedéves hivatalos KSH-adatokból, amelyek szerint 2879 új lakóépület építésére adtak ki engedélyt az első negyedévben, ami 48 százalékos növekedés éves szinten. Megugrott a magánszemélyek által épített lakóingatlanok aránya is. Az első negyedév során 745 engedélyt adtak ki többlakásos épület építésére, ez 54 százalékos növekedés éves összevetésben, és a lakásépítési kedv fokozódására utal. Ezzel összhangban van a kereslet: az Ingatlan.com adatai szerint az év első négy hónapjában az új lakások iránti kereslet 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Emellett a kínálat is dinamikusan bővül: weboldalunkon januárban még csak 21 lakóparkban kínáltak lakásokat eladásra a beruházók, most pedig már több mint hetvenben.
Tehát elég egyértelmű a kép: a lakásépítési kedv, az új lakások és az új lakást keresők száma is meredeken emelkedik. Az egyre magasabb fordulatszámon pörgő piacon azonban nem árt óvatosnak lenni, akár társasházban lévő új lakásra pályázik valaki, akár családi ház építésébe kezdene. A kínálatot alaposan át kell nézni, és az igényeknek és pénztárcának megfelelő ingatlant érdemes kiválasztani. Ez triviális tanácsnak tűnhet első látásra, de vannak, akik a lakásvásárlás vagy a házépítés megkezdése után szembesülnek ezekkel a problémákkal, és súlyos pénzügyi veszteségeik is keletkezhetnek.
A társasházi lakásoknál gyűjtsünk össze minél több információt a beruházóról és a kivitelezőről, érdemes utánanézni, milyen referenciákkal rendelkezik egy-egy cég. Ha még nem kezdődött el az építkezés, csak tervezőasztalról választottunk lakást, akkor pontosan egyeztessünk a beruházóval, hogy milyen ütemezéssel folynak majd a munkálatok, és kit milyen felelősség terhel, ha esetleg a tervek ellenére csúszik az építkezés, mondjuk azért, mert nem találnak megfelelő kivitelezőt. Sajnos ez ma már nem hipotetikus veszély, volt olyan budapesti társasház-beruházás, amelynél a beruházó visszalépett, és a lakásokra előleget befizetőknek visszaadta a pénzt, mert az építőipari munkaerő- és kapacitáshiány miatt nem talált olyan kivitelezőt, amely az előzetesen betervezett áron, időben és megfelelő minőségben megépítette volna a társasházat. Ez most még egyedi eset, de nem lehet kizárni a jövőbeni hasonló eseteket, éppen ezért különösen fontos a vevők részéről az óvatosság.
Fontos az is, hogy a beruházók lehetőleg ne kizárólag a vevők pénzéből finanszírozzák a lakásépítést. Ma már elterjedtnek mondható a piacon az úgynevezett 20-80 százalékos finanszírozás, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy 20 százalékos befizetéssel meg lehet kötni az előszerződést vagy az adásvételi szerződést, és csak a használatbavételi engedéllyel rendelkező kész lakás átvételekor kell a maradék 80 százalékot befizetni. Ez megfelelő elkötelezettséget jelent a vevő részéről, de egyben ez a konstrukció garantálja, hogy a beruházó képes megfinanszírozni a teljes kivitelezést. A kétezres évek közepén sok példa volt arra, hogy a készültségi fokhoz mérten kellett a vevőknek fizetniük, így lényegében ők finanszírozták az építkezést, ami sok adminisztrációt és fejtörést is okozott az ingatlanpiacon tapasztalatlanul mozgó vevőknek. Ebből a szempontból kevésbé rizikós és jobban tervezhető a 20-80-as megoldás. Az is lényeges, hogy a szerződésben pontosan meg legyen határozva, melyek a garanciális feltételek. Mire vonatkozik a garancia, és meddig tart, így az esetleges problémákat később könnyebben lehet kezelni.
Nagyon fontos továbbá, hogy bár a szabályozás szigorú, az újlakás-piac élénkülése miatt megjelenhetnek a porondon olyan cégek is, amelyek megfelelő tőke és háttér nélkül próbálnak hasznot húzni ebből. Ezért is fontos az alaposság és az óvatosság, a lakásvásárlás előtti információgyűjtés. Az új lakások vételárában nincsenek csodák. Ha a környéken vagy az adott városban kínált új lakásokhoz képest sokkal olcsóbban kínálnak lakásokat, akkor érdemes résen lenni. Nem lehet a piaci átlagár feléből megépíteni egy új lakást. Az anyagi szempontoknál mérlegelni kell azt is, hogy egy drágább környéken található kisebb lakásnál nem jobb-e egy négyzetméterár alapján olcsóbb, esetleg a városközponttól távolabb található nagyobb lakást vásárolni. Jelentős különbségek lehetnek ugyanis ezen a téren. Egy kevésbé felkapott környéken lévő lakás alacsonyabb árából pedig évekig fedezhetők a közlekedési többletköltségek. A több társasházfejlesztésnek helyet adó XIII. kerületben például a 60-65 négyzetméteres új lakásokért 33-40 millió forintot kérnek, miközben egy kerülettel arrébb, kicsit távolabb a városközponttól 30 millió alattiak is vannak. Érdemes azt is fejben tartani, hogy aki egy felkapott környéken – például Újbudán vagy Angyalföldön – szeretne új lakást, annak időben be kell jelentkeznie érte, mert ezeken a helyeken a legnépszerűbb lakások gyorsan elkelhetnek.
Arra számítok, hogy az építési költségek részben a munkaerőhiány miatt emelkednek, emellett a kereslet is feljebb hajthatja az új lakások árát, ezért az árversenynek kicsi a valószínűsége a beruházók között. Az eladók inkább a műszaki tartalommal, illetve kedvezményes áron elérhető garázs vagy autóbeálló felajánlásával harcolnak majd a vevőkért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.