Magyar megoldás az európai középosztály válságára

A Századvég 2017-ben immár második alkalommal kérdezte meg az Európai Unió polgárait a Project-28 közvélemény-kutatás keretében, hogy mit gondolnak a világban zajló és Európát érintő folyamatokról. Első ránézésre különösen a legnagyobb jólétben élő, fejlett nyugat-európai országok polgárainak jövőbeli kilátásokra vonatkozó pesszimista válaszai meglepők. A világban zajló jövedelmi átrendeződést látva azonban a válaszok hamar érthetővé válnak.

Az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására százmilliók emelkedtek ki a mélyszegénységből – elsősorban olyan országokban, mint Kína vagy India –, és váltak a globális középosztály tagjává. Persze ez a réteg igencsak sokféle: napi 10 dollár, vagyis havi 90 ezer forint jövedelemmel már be lehet kerülni a „globális középosztályba”. A kínaiak és az indiaiak millióinak felemelkedésével párhuzamosan a nyugati világ leggazdagabbjai szintén jelentős mértékben gyarapították vagyonukat, főként az egyre növekvő tőkejövedelmeknek köszönhetően. A folyamatnak azonban vesztesei is voltak: az amerikai és nyugat-európai középosztály tagjai, illetve a Szovjetunió összeomlása nyomán a kelet-európai országok polgárai.

A globalizáció hatására végbement jövedelmi átrendeződés ellenére az európai polgárok alapvetően (48 százalék) továbbra is pozitív folyamatként tekintenek a globalizációra. Ennek elsődleges oka lehet, hogy a még mindig jó helyzetben levő európai középosztályt érintette a legkedvezőbben a légi közlekedés bővülése és a globalizációhoz köthető technológiai újítások jelentette életszínvonal-emelkedés.

Az erősödő kihívások fenyegetését még inkább alátámasztja, hogy felmérésünk alapján jelentős többségben voltak a megkérdezettek között az EU-ban azok, akik szerint a saját országukban rossz irányba mennek a dolgok. Különösen kedvezőtlen a kép a következő generáció kilátásait illetően a nyugati tagállamokban. A lassan növekvő, illetve stagnáló gazdaságokban élő nyugat-európaiak jelentős többsége gondolja úgy, hogy gyermekei rosszabbul, esetleg ugyanolyan színvonalon fognak élni, mint ma. Ehhez képest a balti országok, Lengyelország vagy éppen Románia és Bulgária polgárai (32–51 százalék), de a magyarok (35 százalék) is az EU-átlagnál (15 százalék) jelentősen bizakodóbbak.

Magyarország esetében kedvező adatokat látunk: EU-28 összehasonlításban 8. helyen állunk abban a tekintetben, hogy az országban jó irányba mennek-e a dolgok, ráadásul az 5. legtöbben említették, hogy határozottan jónak tartják az irányt, míg a 6. legbizakodóbbak vagyunk a jövő generációk kedvezőbb helyzetét illetően. Kiemelendő, hogy az EU iránti elköteleződés Magyarországon továbbra is a második legnagyobb (a megkérdezettek 79 százaléka szavazna igennel az EU-ban maradásra).

Ezt magyarázhatja, hogy a nyugati országokkal ellentétben a magyar kormányzat felismerte a középosztály eltűnésének veszélyét, és határozott lépéseket tett a legnagyobb értéket teremtő, dolgozó családok megerősítése érdekében. 2010 és 2016 között a 12 százalékos reálgazdasági növekedés mellett a családi adókedvezménnyel számolt nettó reálbérek 23 százalékkal növekedtek. A reálgazdaság bővülésénél nagyobb reálbér-növekedést a kedvező gazdasági növekedés jelentette többleten túl a szektorális különadókból származó bevétel (2016-ban 552 milliárd forint), a GDP-arányosan csökkenő államadósság kamatköltségein elért jelentős megtakarítás, valamint a gazdaság fehéredése tette lehetővé.

Az állam az így keletkezett bevételeket egyrészt a csökkentett mértékű, egykulcsos személyi jövedelemadón (15 százalék), a családi és első házasok adókedvezményén keresztül, valamint a munkahelyek megtartásával a munkahelyvédelmi akción keresztül osztotta vissza a hazai munkavállalóknak és a gyermeket vállaló családoknak. Az első kettő intézkedés együtt, csak a tavalyi évben 775 milliárd forint közvetlen többletjövedelmet jelentett a magyar középosztálynak. Emellett a gyermekek ingyenes iskolai étkeztetésén és a tankönyvek biztosításán, a rászoruló gyermekek ingyenes táboroztatásán és a családi otthonteremtési támogatáson keresztül a kormányzat további 228,1 milliárd forintot juttatott célzottan a családoknak. Összességében tehát a kormányzat évi mintegy ezermilliárd forintot, a GDP hozzávetőleg 2,8 százalékát fordította csak 2016-ban a középosztály megerősítésére.