Zöldülő autóipar: kihívások és lehetőségek

Szinte nem telik el nap, hogy ne olvashatnánk egy-egy újabb hírt az autóiparban zajló változásokról.

A belső égésű motorok korszaka a végéhez közeledik, miközben sorra jelennek meg a jövő autóiparát meghatározó, az új technológiákba jelentős összegeket invesztáló innovatív vállalatok. Az autózás jövőjét három megatrend fogja alakítani: az elektromos meghajtás elterjedése, az önvezető járművek fejlődése és a közösségi autózás térnyerése, melyek külön-külön is mélyreható változásokat indíthatnak el a világgazdaság ma ismert működésében.

A belső égésű motorok elterjedése a 20. századi gazdasági fejlődés egyik kulcstényezője volt. Hozzájárult a társadalmi középréteg felemelkedéséhez és a közúthálózatok kiépítéséhez, miközben alapvetően befolyásolta a városfejlődési trendeket. A motorok meghajtását biztosító üzemanyagok iránti igény drasztikus növekedése a kőolajexportőr országokat egyik pillanatról a másikra a világpolitika megkerülhetetlen tényezőivé tette.

A belső égésű motorok elterjedéséhez hasonlóan az autóipar új megatrendjei is mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten mélyen ható változásokat fognak elindítani. A kőolaj iránti kereslet (a világpiaci árakat is süllyedő pályára állítva) fokozatosan csökkenhet, miközben a nagy nyersanyagexportőr gazdaságok sorában új – az autók meghajtását biztosító akkumulátor előállításához szükséges fémekben gazdag – országok jelenhetnek meg (pl. Ausztrália, Chile, Argentína, Kína vagy épp Kongó). Az elektromos autózás elterjedése megkívánja a megfelelő villamos hálózat kiépítését és fejlesztését is, miközben az üzemanyagok jövedéki adójának apadásával az államháztartások finanszírozásában is komoly változtatások válhatnak szükségessé.

A magyar gazdaság szempontjából a legégetőbb kérdés, hogy az átalakulás milyen hatással lehet az autóipar szereplőire. Az elektromos autók gyártási folyamata alapvetően különbözik a hagyományos gépkocsikétól. Az elektromos autók előállítási költségének több mint felét az akkumulátor adja, amelynek világpiacát jelenleg öt nagy – kivétel nélkül ázsiai – vállalat uralja. Szintén fontos tényező, hogy míg a hagyományos gépkocsik akár 30-40 ezer alkatrészből is állhatnak, addig az elektromos autók alkatrészigénye ennek mindössze egyötöde, ráadásul az összeszerelés is kevésbé bonyolult folyamat.

Ennek alapján arra számíthatunk, hogy a jövő autóiparának meghatározó szereplői az akkumulátorok gyártásában és fejlesztésében sikeres vállalatok lehetnek. Ráadásul a belső égésű motorok kifutásával várhatóan a vertikálisan mélyen integrált autóipari beszállítói hálózatok kora is lejár. A beszállítói hálózatokba csakis megfelelő méretgazdaságossági elvek szerint működő, tőkeintenzív termelést folytató, a legmodernebb technológiát alkalmazó cégek tudnak majd belépni. Végezetül (mint minden új termék esetében) az elektromos autók elterjedése is új fogyasztói igények megjelenéséhez fog vezetni. Sok lehetőséget jelenthet, hogy várhatóan sokkal hangsúlyosabbá válik majd a gépjárművek érzékelőrendszerének és belső szoftvereinek fejlesztése.

Az autóipar a magyar gazdaság kulcságazata. Ahhoz, hogy ez a jövőben is fennmaradjon, a hazai iparpolitika legfontosabb feladata, hogy átfogó elemzésekre alapozva időben felkészítse az iparág szereplőit az előttünk álló változásokra. Korunkban a technológiai váltások viharos sebességgel zajlanak. Egy-egy újítás sikeres bevezetése exponenciálisan nagyobb előnyben részesítheti az idejekorán lépőket. Jó példa erre az érintőképernyős technológia elterjedése, amely egyes vállalatokat a mélybe taszított (Nokia), míg másokat nagyon rövid idő alatt az iparág csúcsára repített (Apple, Samsung). Fontos lenne, hogy ezúttal a hazai vállalatok inkább az utóbbiak csoportjába tartozzanak.