Dől a kínai tőke és turista Európába

Kiemelkedően megnőtt az Európába érkező kínai működő tőke, és a befektetésekben egyre nagyobb szerepet kapnak a közép-európai országok. A Kínába irányuló export jellemzően nő az EU tagállamaiból, miközben az import változása már vegyes képet mutat, több országban tapasztalható csökkenés, mint növekedés. Az Európába érkező kínai turisták száma jellemzően még inkább nő, a régiónkban ennek Magyarország a legnagyobb nyertese.

Kína kifelé irányuló közvetlen külföldi működőtőke-befektetései majdnem elérték a 200 ezermilliárd dollár értéket 2016-ban, ez olyan nagy növekedést jelent, hogy a kínai döntéshozók most annak keresik a módját, hogyan lehetne ezt az ütemet némiképp lassítani. A berlini székhelyű Mercator Institute for China Studies (Merics) kutatóintézet a Rhodium Grouppal közösen készített jelentése szerint az Európai Unió továbbra is a kínai befektetők kedvenc célpontja. Több mint 35 milliárd euró közvetlen külföldi működőtőke-befektetés áramlott az EU országaiba 2016-ban, ez 77 százalékos növekedés 2015-höz képest. A Kínába irányuló európai befektetések értéke azonban csökkent ugyanezen periódus alatt.

A kínai befektetők érdeklődése nagyon széles skálán mozog, azonban 2016-ban különösen nagy figyelemmel kísérték a technológiai jellegű befektetéseket és a korszerű gyártási folyamatok területét. Az ingatlanbefektetések értéke azonban jelentősen csökkent 2015-höz képest. A működőtőke-befektetések célterülete 2016-ban a „magterületnek” számító központi EU-s országok helyett egyre inkább a perifériák felé fordult. A kínai befektetések teljes volumenének mintegy fele Németországba és az Egyesült Királyságba érkezett.

A felmerülő kockázatok miatt Németországban és más országokban is egyre hevesebb viták övezik a kétirányú FDI-áramlás növekvő egyenlőtlenségét, a piaci elérhetőség aszimmetriáit, valamint a kínai befektetések növekedését a fejlett technológiákba és infrastruktúrába.

Az eddigiek alapján az vetíthető előre, hogy az Európába irányuló kínai befektetések mértéke magas marad az elkövetkező években, azonban az európai döntéshozók, szabályozók és a közvélemény részéről növekvő politikai bizonytalanság övezi a kínai tőkefelügyeletet, illetve az Európába irányuló kínai befektetéseket.

A legtöbb kínai befektetés hagyományosan a nyugat-európai országokba érkezik, de valóban érezhető elmozdulás a perifériák felé, 2016-ban például Finnország és Írország is látványos befektetésnövekedést könyvelhetett el. A befektetések mértékének nagyságát mutatja, hogy számos országba 2016-ban, mindössze egy év alatt több vagy nagyjából annyi befektetés érkezett, mint az azt megelőző tizenöt évben összesen. Ez a legnagyobb befektetéseket vonzó országok esetében is kiemelkedő, mint amilyen Németország vagy az Egyesült Királyság.

A közép-európai régió hét országa közül 2000–2016 között hazánkba érkezett a legtöbb működő tőke, több mint kétszer annyi, mint a sorban következő Lengyelországba. A tavalyi évben ez a működőtőke-beáramlás némiképp lassult, hazánkat Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária is megelőzi. (A Merics–Rhodium Group-elemzésben Közép-Európa a következő országokat takarja: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia.)

Az Európából Kínába induló export értéke szintén minden esetben meghaladta az előző évi számokat 2016-ban. Közép-Európában Lengyelország és Bulgária kivételével mindegyik EU-s tagállamban növekedés zajlott le, egyes nyugat-európai országok, mint Nagy-Britannia és Franciaország (Németország után a második és harmadik legtöbbet exportáló országok) exportvolumene azonban csökkenést mutat. A legnagyobb exportnövekedést elérő országok 2016-ban Írország, Szlovénia és Görögország voltak.

Az EU-s tagállamokba érkező kínai import értékének változása 2016-ban (a 2015-ös évhez képest) már vegyesebb képet mutat, több országban tapasztalható csökkenés, mint növekedés, azonban kiugró értékekkel egyik oldalon sem lehet találkozni.

A számokat tekintve európai összehasonlításban hazánk a méretének és gazdasági szerkezetének megfelelően viszonylag szerény értékekkel jelenik meg, az országok középmezőnyében helyezkedik el. Közép-európai regionális összehasonlításban is középen vagyunk mind az export, mind az import tekintetében Ausztria, Lengyelország és Csehország után.

A kínai import általánosságban véve jelentősen meghaladta az egyes európai országok exportját 2016-ban, és ez a megelőző évekre is igaz. Jelentős mértékben csupán a német export értéke haladja meg a kínai import mértékét, illetve kismértékben Finnországnál is hasonló folyamatok figyelhetők meg az elmúlt három év adatai alapján (Finnország exportja és importja ugyanakkor lényegesen alacsonyabb Németországénál).

A turizmus tekintetében a European Travel Commission negyedévente közreadott Trends & Prospects című jelentésének adatai azt mutatják, hogy 2016-ban 2015-ös összehasonlításban nagyjából az országok kétharmadában regisztráltak növekedést, egyharmadukban pedig csökkenést. Hazánk jelentős emelkedést könyvelhetett el, a látogatók számának növekedését tekintve negyedik helyen állunk Lettország, Izland és Szlovákia mögött, a vendégéjszakák számát tekintve pedig harmadik helyen Lettország és Norvégia mögött. (Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem minden országban érhető el mindkét vizsgált adat.) A közép-európai régió összehasonlításában pedig csupán Szlovákia előzött meg minket a látogatók számát tekintve, a turizmus szempontjából tehát a növekedésünk kiemelkedő.