Hiányzik a kereslet a magyar tőzsdéről

Jövőre bevezetik a MiFID II. szabályozást. Milyen hatással lesz ez a befektetési vállalkozásokra?

Szignifikánsan megnőnek a működési költségeink. Szinte minden területet érintenek a változások: a megbízások fogadását, végrehajtását, az eszközök keletkeztetésén keresztül egészen a visszaigazolásokig. Érthető az a szabályozói szándék, hogy a költségeket minden esetben ki kell mutatni az ügyfeleknek, hiszen védi őket. Ugyanakkor a végrehajtásával kapcsolatos előírások nem teremtenek egyforma feltételeket a szolgáltatók számára. Az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező szolgáltatók nyilvánvaló versenyelőnyt élveznek majd, hiszen nekik ezeknek a szigorú előírásoknak és kötelezettségeknek nem kell megfelelniük. Ez egyrészt árazási előnyt jelent, másrészt tetszetősebbé teszi szolgáltatásukat az ügyfelek szemében, hiszen továbbra is termékbe épített és az ügyfél számára nem látható költségekkel dolgozhatnak. Ilyen online szolgáltatók a magyar piacon is vannak.

Hátrányba hozza ez a befektetési vállalkozásokat a hitelintézetekkel szemben?

Ha azt nézem, hogy a működési költségek és az IT-szolgáltatások terén, illetve az adatszolgáltatásoknál ugyanolyan fejlesztéseket kell végrehajtani, de ezek költségeit egy kisebb árbevételű cégnek kell viselnie, akkor hátrányt jelent.

Mennyivel nőnek meg a költségek?

Nem tudjuk még pontosan számszerűsíteni, de főleg az élőmunka és az IT-fejlesztések költsége emelkedik majd.

A 2010-ben bevezetett válságadók a legtöbb pénzügyi szektorban átalakultak vagy csökkentek. A brókercégeknél viszont nincs változás. Mi lehet ennek a következménye?

Miközben azt látjuk, hogy a banki különadó több lépésben csökkent, a befektetési vállalkozásoknál nem történt ilyen lépés. Annak ellenére sem, hogy számos szolgáltató megszűnt, és az állam számára jelentéktelen az így keletkező befizetés. Az is ambivalens helyzetet teremt, hogy a banki szolgáltatókra a banki különadó vonatkozik, vagyis nem a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményével arányosan, hanem a mérlegfőösszegük alapján fizetnek évről évre kevesebbet. Ha például az Erste Befektetési Zrt. bekerül a bank alá, ahogy azt már bejelentették, onnantól kezdve ők is a bankokra vonatkozó szabályok szerint fizetnek. Csupán néhány szolgáltató fizeti majd ezt a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményétől függő 5,6 százalékos adót, ami, figyelembe véve a befektetési szolgáltatási tevékenység csökkenő nyereségtartalmát és az ezzel szemben folyamatosan növekvő működési költségeket, egyre nehezebb helyzetbe hozza a magyarországi székhelyű szolgáltatókat versenytársaikkal szemben, illetve a banki szolgáltatókkal szemben.

Nem gondolkoztak azon, hogy vásárolnak egy bankot?

Nem mondom, hogy nem vizsgáltuk meg ennek a lehetőségét is, de úgy gondolom, mindenkinek azzal kell foglalkoznia, amihez ért. Mi befektetési vállalkozás vagyunk.

Magyarországon folyamatosan szűnnek meg a kisebb brókercégek. Folytatódhat ez a folyamat?

Nem hinném. A konszolidáció már lezajlott, sőt a jövőben új szolgáltatók piacra lépésével is számolok, elsősorban a feltörekvő bankok erősödhetnek meg, vagy alapíthatják meg ezen részlegüket. Nem is nagyon van már hová konszolidálódni, hiszen a független brókercégek száma egy számjegyűre zsugorodott. Egyre kevesebb a befektetési szolgáltató, és ez alapvetően nemzetközi folyamat. A jutalékszint folyamatosan csökken, a szabályozói elvárások szigorodnak, nálunk a Beva-díjterhek is növelik a költségeket, de nemzetközi szinten is vannak olyan szabályok, amelyek miatt nőnek a kiadások. A forgalom a világ tőzsdéin általánosságban véve csökkent az elmúlt években, a jutalékszintek is apadtak, emiatt a megtérülés folyamatosan romlott. Azok a cégek, amelyek nem tudtak modellt váltani, nehezen élték túl az elmúlt éveket. Mi idejében váltottunk: a 2000-es évektől folyamatosan építkezve a privátbanki modell felé indultunk el.

A privátbanki üzletág hol tart most?

A Concorde eredetileg klasszikus intézményi szolgáltatóként jelent meg a piacon. A lakossági szegmens kezdetben kiegészítő szolgáltatás volt, de később a nemzetközi tendenciákat és a nyugdíjpénztárak megszűnését látva változtattunk a stratégiánkon. Ennek következtében ma már az ehhez kapcsolódó bevételek teszik ki a teljes árbevétel 75 százalékát, és az ügyfélállományunk is drasztikusan megnőtt, már meghaladja a 400 milliárd forintot a saját tanácsadás alatt lévő lakossági ügyfélvagyon.

A tőzsde idei jó teljesítménye mennyiben járult ehhez hozzá?

A mi ügyfélkörünk sokkal inkább a vagyon reálértékének a megőrzésében érdekelt, kevésbé vállal kockázatot. A tőzsde forgalmának a növekedése valamelyest nekünk is kedvezett, de nem olyan mértékben, mint az online brókercégeknek.

Külföldön is terjeszkednek. Mi ennek az oka?

A magyarországi befektetőkben van igény a földrajzi diverzifikációra, ám a külföldi privátbankok belépési limitje egyre magasabb. Mi alacsonyabb limittel kínálunk hasonló szolgáltatásokat alacsonyabb árakkal. Ezért alapítottuk meg az írországi cégünket, amely 2018 első fél évében nyílhat meg.

A Brexit milyen hatással lesz erre a cégre?

Az irodabérletek drágultak, a felügyeleti eljárások hosszabbak lettek, de alapvetően jó hatással lehet ránk, hogy Írország pénzügyi központtá kezd válni.

A Budapesti Értéktőzsde törekvéseiről mi a véleménye?

A tőzsde vezetése mindent megtesz, amit lehet. A stratégia és a törekvések jó irányba mutatnak, de ez önmagában nem elég a kitűzött célok megvalósításához. A magyar befektetői szektor a keresleti oldalon hiányos. Amióta a magánnyugdíjpénztárak megszűntek, az intézményi befektetői kör centralizálttá vált, az igazán hosszú távon gondolkodni és befektetni tudó intézményi kör által kezelt vagyontömeg alacsony. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak felfutása a következő években várható. Amíg ez nem valósul meg, csak diszkonttal lehet új kibocsátásokat a piacra hozni. A befektetők által elvárt hozam 10 százalék körül van. A tőzsdeképes cégek tulajdonosi köre pedig választhat más forrást is, és olcsóbban juthat hozzá hitelhez vagy uniós támogatáshoz a mostani alacsony kamatkörnyezetben. Állami vállalatok persze jöhetnének be a piacra, ehhez a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulása is szükséges.

Az Xtend-piacról mit gondol?

Jelen pillanatban még nincs rajta cég, de érdekes lehet a kibocsátók számára. Akár zárt körű, technikai kibocsátással is meg lehet rajta jelenni úgy, hogy a kibocsátás költségeiből 50 százalékos kedvezményt kaphat a cég, a tőzsdén tartás költsége is csupán 400 ezer forint évente. Mindezért cserébe tőzsdei megjelenést kapnak, ami előnyt jelenthet tenderek elnyerésében, marketingszempontból. Emellett adózási előnye is van a tulajdonosok számára. Megvásárolhatják a cég részvényeit tartós befektetési számlára, és kamatadó nélkül kiszállhatnak, ha később eladják, ráadásul az osztalékot sem terheli árfolyamnyereség-adó.

A lakossági befektetők nem teremtenek keresletet a tőzsdén most, hogy ilyen alacsonyak a kamatok?

Megfigyelhető, hogy a csökkenő kamatkörnyezetben a lakosság kockázatosabb eszközök felé mozdult el, de egyelőre főleg az ingatlanok, ingatlanalapok, lakossági állampapírok és az abszolút hozamú alapok a népszerűek, bár ezeknél korlátozott a várható profit. A kisbefektetők egy része ezért most valóban a kispapírokon keresztül a tőzsde felé fordult, de ez nem teremt akkora keresletet, és hosszú távú megtakarítást , mint amilyet az intézmények jelentenének.

Önök is vittek a piacra cégeket, és ezek sikeres kibocsátásnak tűnnek.

Igen, de a magyar intézményi szektor hiányos, a nemzetközi intézményeknek pedig kicsik ezek a kibocsátások. Ahhoz, hogy egy nemzetközi befektetőt érdekeljen egy tőzsdei cég, az kell, hogy az alapjában kezelt vagyon legalább fél százalékát befektethesse. Sokszor azonban a teljes kibocsátás értéke sem éri el ezt a szintet. A lakosság fontos szerepet játszott tavaly a részvények lejegyzésében, de mivel nincs másodlagos piac az intézmények hiánya miatt, ezek a részvények illikvidek maradtak.