Akkor költekezünk, amikor mások spórolnak

Az előirányzottnál 70 százalékkal magasabb, csaknem 2 ezermilliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi pénzforgalmi hiánya . Ez nagyjából a GDP 5 százaléka, egy évtizede nem látott magas arány. A kormányzat az EU-transzferek akadozó beérkezése, illetve az egyre nagyobb havi deficitek láttán már hónapok óta jelezte a túllépés lehetőségét. A hangsúlyt azonban az EU által kiemelten figyelt eredményszemléletű deficit – a tervezettnél is kedvezőbbnek várt – alakulására helyezte. (Ebbe a hiányba nem számít bele például az EU-támogatások megelőlegezése.)

Az éves adatok múlt heti publikálásakor is az eredményszemléletű hiány 2 százalék körüli – a tervezett 2,4 százaléknál jelentősen, a maastrichti 3 százaléknál pedig sokkal kisebb – várható értéke és a GDP-arányos államadósság körülbelül 1,5 százalékpontos csökkenése állt a középpontban. Ez utóbbi is kedvezőbb a vártnál: az EU 0,8 százalékpontos államadósság-csökkentést vár el, a 2017. évi konvergenciaprogram pedig 1,1 százalékpontos csökkenést irányzott elő. Ezek szerint minden rendben van?

Nem egészen. Először is a 2 százalék körüli – az NGM decemberi előrejelzése szerint 1,9 százalékos – hiány elérése még nem vehető biztosra. A kormány 4,1 százalékos GDP-növekedési előrejelzése túlbecsültnek látszik, ehhez 2017 utolsó negyedévében 5 százalékos dinamikára lenne szükség. Ezért éves átlagban a 4 százaléktól inkább minimálisan elmaradó növekedésnek van esélye. Bizonytalan a GDP-deflátor nagysága is, bár ennek a 2017. évi konvergenciaprogram szerinti 2,9 százalékos, illetve az EU által ősszel becsült 2,8-es értéke igen közel esik egymáshoz. Végeredményben a 2 százaléknál inkább egy-két tizedszázalékkal nagyobb deficit várható. A tervezettnél azonban még ez is kedvezőbb.

A fő probléma nem is ezzel a kis eltéréssel, hanem a tendenciával van. Még az 1,9 százalékos arány is sokkal magasabb az EU-beli – az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint várható – 1,2 százalékos hiánynál. Míg az EU átlagában ez 2016-hoz képest 0,5 százalékpontos javulást jelent, Magyarországon az 1,9 százalék is csak stagnálás. 2017-ben a tagállamok negyedében szuficites egyenleg várható, s Magyarországon kívül csak öt másik országban – a régióban csak Romániában – várható 2 százalékot elérő vagy azt meghaladó deficit.

Ráadásul e tendencia várhatóan idén is folytatódik. A 2018. évi magyar költségvetés továbbra is 2,4 százalékos GDP-arányos deficitet irányoz elő, ami magasabb a 2017-re jelzettnél, miközben az EU-ban újabb 0,1 százalékpontos csökkenés várható. Magyarországon kívül csak két országban várható a hiány emelkedése. Az átlagosan csak szerény európai javulás főleg a szuficitek csökkenéséből adódik, a deficites országok jellemzően javítanak, vagy nem rontanak pozíciójukon. A javítás nem véletlen, a fenntartható növekedés megalapozását komolyan vevő országok a jó években – 2017–18-ban az európai konjunktúra kedvező, a régióba áramló EU-források lendületben vannak, a kamatok alacsonyak – igyekeznek csökkenteni deficitjüket, hogy aztán a rosszabbakban fiskális élénkítő eszközöket alkalmazhassanak. A magyar költségvetési politikát nem ez, hanem sokkal inkább választási megfontolások mozgatják.

A GDP-arányos államadósság – az Eximbank beszámításával és anélkül is – 1,5 százalékpontosra becsült 2017. évi csökkenése ugyancsak kérdőjeleket vet fel. A hatalmas pénzforgalmi hiány nyilvánvalóan növelte az államadósságot. Márpedig a csaknem 2 ezermilliárd forintos adósságnövekmény 4 százalékos GDP-volumennel és 3 százalékos GDP-deflátorral számolva ceteris paribus még kissé növelné is az adósságrátát. A javulás egy részét magyarázhatja, hogy a forint 2017 végén közel 1 forinttal erősebb volt, mint 2016 végén (ami csökkentette a devizaadósság forintban kifejezett értékét). De ezenkívül trükkös lépésekre – például a kincstári egységes számlán levő tartalékok átmeneti, erőltetett leszorítására – is sor kerülhetett. Ezzel együtt az adósságráta csökkenésének tényleges mértéke valószínűleg 1,5 százalékpontnál kisebb lehetett.

A bizottság prognózisa szerint az EU egészében 2017-ben 1,7 százalékponttal csökken az adósságráta, a Magyarországnál jobban eladósodott tíz EU-tag közül hatban 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben. Idén már csak egy nálunk eladósodottabb országban várható a magyarnál kisebb javulás. A magyar sikerek csak itthon világraszólók.