Befogadásra vár ötven új innovatív termék

Tavaly nyáron lett az AIPM elnöke, rögtön összetűzésbe is került az egészségbiztosítóval az új innovatív terápiák kiválasztása miatt.

Sok vihart kavart tavaly egyes innovatív gyógyszerek új tendereztetési eljárásának bevezetése, amivel kapcsolatosan az AIPM több fórumon is kifejtette szakmai aggályait. Álláspontunk szerint ugyanis nem szerencsés az orvosok terápiaválasztási szabadságát ilyen mértékben korlátozni, így reméljük, hogy az új évben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szakembereivel közösen leszűrve ezen eljárások tapasztalatait, lényegesen körültekintőbb módon zajlanak majd a beszerzések, hiszen a tervezhetőség és a kiszámíthatóság a szakmának és a betegeknek is az érdekük. Ha azonban a tavalyi eljárások ismétlődnek, az már veszélyeztetheti egyes innovatív termékek hazai elérhetőségét is. Arról nem is beszélve, hogy a torz módon kierőszakolt versenyben publikussá váló árengedmények ellentétesek az európai iparági versenykörnyezetben kialakult alapelvekkel, ennek folyományaként, kockázatcsökkentési célból, a jövőben Magyarország akár ki is maradhat egy-egy európai gyógyszerbevezetési tervből.

Hány innovatív gyógyszer vagy terápia áll befogadás előtt?

Hosszas várakozás után tavaly év végén kezdődtek el a tárgyalások új innovatív gyógyszerek befogadásával kapcsolatban. Ez azért örvendetes, mert jelenleg is több mint 50 új innovatív termék, azaz új hatóanyag vagy új indikáció vár arra, hogy ártámogatással elérhetővé váljon a magyar betegek számára is. Hozzá kell azonban tenni, hogy a befogadási folyamat még pozitív szándékok mellett is rendkívül lassan halad, és így a betegeknek még egy potenciálisan befogadásra jelölt készítmény esetében is hosszú hónapokat kell várniuk, míg az érintett gyógyszerek a rendes eljárásban elérhetőkké válnak.

Az utóbbi években mennyi innovatív eljárással találkozhattak a magyar betegek?

A 2016 novemberében befogadott 15 nagy értékű onkológiai terápia 2017 első negyedévében vált ténylegesen elérhetővé a magyar betegek számára a tételes kórházi finanszírozás keretei között. 2017 során néhány olyan új gyógyszert fogadtak be a patikai gyógyszerkasszába, amelyek sem jogszabály-módosítással, sem pedig extra forrásigénnyel nem rendelkeztek, és többnyire a terápiás palettát szélesítik. Jelentős befogadási döntések tavaly sem a tételes kórházi, sem pedig a patikai gyógyszerkasszában nem születtek, és mint már említettem, a jelenleg zajló befogadási tárgyalások is igen lassan haladnak.

Magyarországon majdnem négy év kell ahhoz, hogy a betegek számára elérhetővé váljon egy innovatív eljárás vagy gyógyszer.

Miért ennyire hosszadalmas a folyamat?

A magyar ártámogatási/befogadási rendszer alapvetően egy nagyon komplex értékelési metódusra épül. Az egészség-gazdaságtani megfontolásokon túl az úgynevezett büdzséhatás is igen fontos tényező a döntések során. Az AIPM által képviselt gyógyszerek azonban olyan új készítmények, melyek jelentős terápiás előnnyel rendelkeznek, ugyanakkor, éppen újdonságuk miatt, többnyire költségvetési hatást is generálnak. Ahhoz, hogy a NEAK ezen terápiákat finanszírozni tudja, szükséges az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az együttes jóváhagyása, ennek kapcsán az Emmi elsősorban szakmai, míg az NGM a pénzügyi kereteket alakítja ki.

Egy innovatív terápia tényleges támogatásáig azonban így akár évek is eltelhetnek, ami elsősorban annak tudható be, hogy az elbírálás első, körülbelül 90-100 napos szakaszát követően, miután a NEAK felterjeszti javaslatát az Emmi felé, nincsenek további, jogszabályban meghatározott döntéshozatali határidők. Így, bár az adott készítmények betegek számára előnyös volta nem kérdőjeleződik meg, és az ellátórendszer egésze számára is kimutatható a jótékony hatás, az Emmi és az NGM addig folytathat egyeztetéseket a jóváhagyás érdekében, amíg azt bármi miatt indokoltnak látja. Ráadásul ha a gyógyszer olyan kórházi termék, amelyet a NEAK közbeszerzés keretében vásárol meg a betegek részére, a folyamat még hosszabb, hiszen a közbeszerzési eljárás természeténél fogva akár több hónapig is tarthat, a sikeres befogadási eljárás lezárultát követően is.

Továbbra is magas adókkal sújtják az innovatív gyógyszergyártókat. Mekkora adóteherrel lennének elégedettek?

Sajnos kevesen vannak tisztában azzal, hogy Magyarországon a gyógyszeripar a második legtöbb szektorális különadót fizető iparág. Nagyobb nemzetgazdasági súlyú ágazatok különadó-terhelése az elmúlt időszakban lényegesen csökkent, míg a gyógyszeripari adók összege jelentősen és folyamatosan emelkedett az elmúlt tíz évben. Beszédes, hogy míg a gyógyszerkassza érdemben nem változott a 2006-os szinthez képest, addig az iparági terhek mértéke 5 százalékról mintegy 20 százalékra emelkedtek. Ezen adókat a gyógyszeripar ráadásul egy bonyolult rendszerben, több adónemen keresztül, különböző százalékos szinteken fizeti meg – miközben egész Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gyógyszerek ára. Hosszú távon ez semmiképp nem gazdasági befektetésekre ösztönző környezet. Ezért valóban célunk a gyógyszeripari különadók szintjének csökkentése, ezt már jeleztünk is az illetékes minisztériumoknak.

Mennyit költenek kutatás-fejlesztésre az AIPM tagvállalatai?

Az innovatív gyógyszergyártók – elsősorban a rendkívül összetett és soklépcsős nemzetközi gyógyszerfejlesztési ökoszisztéma részeként – Magyarországon is számos gyógyszervizsgálatot végeznek, amikor betegek bevonásával tesztelik a gyógyszerek mellékhatásprofilját vagy hatásosságát. Ilyenkor a kezelés teljes egészét a gyógyszercégek állják, tehát sem az államnak, sem a betegnek nem kerül pénzbe a legmodernebb terápia. A gyártók ilyen jellegű konkrét magyarországi befektetéseinek összege az utóbbi években rendszeresen 30-35 milliárd forint között mozgott, amivel a klinikai vizsgálatok évente összességében csaknem 100 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez. Ez egy akkora összeg, amely miatt a kormányzatnak is érdeke, hogy a klinikai vizsgálatok száma emelkedjen a jövőben, és ne induljon csökkenésnek. Utóbbinak pedig az összeurópai verseny erősödése miatt valós a veszélye, így különösen fontos, hogy Magyarország vezető helyét meg tudjuk őrizni.

Az ország előnyös helyzetének egyik magyarázata, hogy egyrészt a régió vezető gyógyszergyártói közül többen is tartanak fenn termelői bázist itt, másrészt a legnagyobb innovatív gyógyszergyárak leányvállalatot alapítottak Magyarországon, és így jelentős klinikai vizsgálói potenciált tudnak mozgósítani. A szakemberek minőségi utánpótlását biztosítja a kiváló magyar orvos-, gyógyszerész-, vegyész- és biológusképzés több felsőoktatási intézményben is. Felkészültségük és tapasztalatuk hozzájárul az évszázados hagyományokra épülő gyógyszeripari kutatások és fejlesztések további gazdagításához. Utóbbiak jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarországon a gyógyszeripar négyszer annyit fektet kutatás-fejlesztési tevékenységekbe, mint az IT-szektor és háromszor annyit, mint a vezető magyar exportágazat, az autóipar.

Az AIPM-hez tartozó vállalatok mennyi adót, járulékot fizettek a magyar költségvetésnek?

A hagyományos adónemeken felüli extra iparági befizetések 2016-ban meghaladták a 70 milliárd forintot, melynek legnagyobb részét az AIPM-tagvállalatok fizetik be. A befizetés összege sajnálatos módon évről évre növekszik, hiszen az eredetileg a válságra hivatkozva jelentősen felemelt különadó-terhek – bár a gazdasági válság helyét a kiszámítható és stabilnak tűnő makrokörnyezet vette át – továbbra is érdemben terhelik a magyarországi gyógyszercégeket.

Az innovatív gyógyszercégek fontos és felelős szereplői a magyar egészségügyi ellátórendszernek, és egyben meghatározó nemzetgazdasági szerepük van. Mire számít 2018-ban?

Az AIPM által képviselt 26 gyógyszercég – közvetlenül és közvetve – önmagában is a GDP majdnem 1 százalékának megtermeléséhez járul hozzá. A szabályozási és szakpolitikai környezet bizonytalanságai – a kiszámíthatatlan és lassú befogadási rendszer, a rendszeresen alultervezett gyógyszerkiadások, a környéken messze legmagasabb adózási szint – sokat rontanak a pozitív képen. Nemzetközi összehasonlításban sajnos erős versenyhátrányban van az egyébként a kormány által is stratégiai jelentőségű ágazatnak tekintett hazai gyógyszeripar.