London egyedi, országra szabott megállapodást akar az Európai Unióval

Milyen kompromisszumra hajlandó Nagy-Britannia a kilépési tárgyalásokon?

Nagy-Britannia a tavalyi és az idei év folyamán világossá tette az álláspontját a kormányfő különböző beszédeiben, a Donald Tusknak írt levélben. Kifejtette, hogy elhagyjuk az egységes piacot és a vámuniót, de a lehető legszabadabb és súrlódásmentes kereskedelmi kapcsolatot akarjuk az Európai Unióval. A tárgyalások első szakasza decemberben lezárult, az erről szóló megállapodás kifejezi mindkét fél hajlandóságát és készségét arra, hogy egyezségre jussunk. Várakozással tekintünk a tárgyalások következő szakasza elé.

Brüsszel folyamatosan azt veti London szemére, hogy ki akarja mazsolázni az egységes európai piac London számára előnyös részeit.

Ami a mazsolázást illeti, az álláspontunk világos: éppen azért lépünk ki az egységes piacból és a vámunióból, mert tisztában vagyunk vele, hogy nem válogathatjuk ki, mely részeit szeretnénk megtartani. Ez nem mazsolázás, egyetértünk az EU-val abban, hogy ilyesmiről szó sem lehet.

Az világos, hogy azért akarnak kilépni az egységes piacból, hogy ellenőrzésük alá vonják a migrációt, de miért olyan fontos a kormánynak a vámunióból való kilépés, amikor a brit gazdaság szereplői gyakorlatilag esedeznek a maradásért?

Lehetetlen, hogy valaki a vámunió része maradjon anélkül, hogy az EU tagja. Vannak olyan országok, amelyek részben tagjai a vámuniónak, például Törökország, de egyik létező modell sem vonzó Nagy-Britannia számára. Amit mi akarunk, az egy átfogó kereskedelmi kapcsolat az EU-val, amelynek nem egy már létező modell az alapja. A Brexit után Nagy-Britannia lesz az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, és úgy véljük, hogy a kétoldalú kapcsolatok volumene és jelentősége miatt olyan sajátságos kereskedelmi megállapodást kell kötni, amely túlmutat a már meglévő formákon, a társulási szerződéseken, az egységes piaci és vámuniós tagságon. Olyan egyedi megállapodásra törekszünk, amely kizárólag Nagy-Britannia számára készül. És úgy vélem, hogy az EU is ugyanezt akarja.

Mi lesz, ha a parlament megszavazza, hogy az ország maradjon a vámunióban? Most is van egy ilyen javaslat az alsóház előtt.

A parlament már szavazott a vámunióról, és a képviselők nagy többséggel elvetették azt a lehetőséget, hogy a tagjai maradjunk. A konzervatív párt száz százalékban egységes e tekintetben, a Munkáspárt az, amelyik megosztott és egyébként is kaotikus álláspontot képvisel a Brexittel kapcsolatban a népszavazás óta.

Mi az a határ, amelyet Nagy-Britannia nem hajlandó átlépni, amikor azt mondják, hogy inkább vállalják a megállapodás nélküli kilépést az unióból?

Óvakodunk meghatározni vörös vonalat, olyan határt, amelyet nem lennénk hajlandók átlépni, de az álláspontunk világos a kormányfő tavaly januári, Lancaster House-ban elmondott beszéde óta azzal kapcsolatban, hogy mit akarunk elérni. A célunk mély, átfogó kereskedelmi egyezmény, a szoros együttműködés folytatása a terrorelhárításban, biztonsági és védelmi kérdésekben, az uniós állampolgárok jogainak garantálása. A decemberi megállapodás is mutatja, hogy az uniós állampolgárokat, köztük a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokat is, szívesen látjuk. Azt szeretnénk, ha a kétoldalú kapcsolatok erősek maradnának az EU-val, ahogyan Magyarországgal is.

A tárgyalások egyik legösszetettebb kérdése az ír–északír határ. Lehetséges a gyakorlatban is nyitva hagyni ezt a határt?

Mindkét fél egyetértett abban, hogy nem akarunk zárt határt az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A cél egy infrastruktúra nélküli, nyitott és átjárható határ, amilyen most is van. Mi is ezt akarjuk, az ír kormány is ezt akarja, és az Európai Bizottság is ezt akarja. Őszintén hiszem, hogy ha megvan az akarat, akkor megtaláljuk a módját, hogy működjön a dolog. Több javaslatot is tettünk arra, hogyan lehet ezt elérni, tavaly nyáron nyilvánosságra hoztunk egy munkadokumentumot, amelyben megvizsgáltuk a különböző vámszervezési lehetőségeket, amelyek lehetővé tennék, hogy nyitott maradjon a határ. Húszéves politikai tapasztalataim szerint ha minden érdekelt fél ugyanazt akarja, akkor azt el is fogják érni.

A Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén említette, hogy Nagy-Britannia át akarja venni az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat. Megkezdték már a tárgyalásokat?

Az EU-nak több mint negyven kereskedelmi megállapodása van hetvennél több országgal. Beszéltünk az összes jelentősebb partnerrel, és egyiküknek sincs elvi ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy ezeket a megállapodásokat átvegyük. A parlament előtt van az a törvénycsomag, a kereskedelmi törvényjavaslat, amelyik lehetővé teszi a kormánynak, hogy kétoldalú megállapodásokká alakítsa át ezeket az egyezményeket. A munka tehát elkezdődött, az Európai Bizottság tud erről, sőt, maga Michel Barnier, az EB Brexit-főtárgyalója is azt mondta, hogy Nagy-Britanniának ezt kell tennie. A magam részéről optimista vagyok, lehet, hogy rövid távon lesznek nehézségek, de hosszú távon jól járunk a kilépéssel.

Törekednek majd szabadkereskedelmi megállapodásra olyan országokkal is, amelyekkel az EU-nak nincs ilyen szerződése?

Igyekszünk más kereskedelmi partnereket is találni. Az EU-nak nincs szabadkereskedelmi megállapodása olyan országokkal, mint például az Egyesült Államok vagy Kína, Japánnal is csak nemrégiben zárultak le a tárgyalások. Létrehoztunk tizennégy munkacsoportot, amelyek különböző piacokkal foglalkoznak, a többi között Kanadával, az Egyesült Államokkal, Mexikóval, Izraellel, Törökországgal, Norvégiával, Kínával, Japánnal, Indiával, Dél-Koreával, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Szingapúrral és Vietnámmal. Megkezdtünk bizonyos kereskedelmi tárgyalásokat, tapogatódzásokat, de hivatalos kereskedelmi tárgyalásokat nem folytathatunk, egyezményeket nem írhatunk alá, amíg az EU tagjai vagyunk, csak egyeztethetünk a megállapodások lehetőségeiről.

Mennyire nehezíti meg a kilépési folyamatot, hogy a kormány is megosztott?

Nem értek egyet azzal, hogy a kormány megosztott. A brit kormány egy egységként cselekszik annak érdekében, hogy a lehető legjobb megállapodást érjük el, méghozzá nem csupán Nagy-Britannia, hanem az EU számára is.

Lehetséges második népszavazás a kilépésről?

Nem, nem lesz második népszavazás. A 2016. júniusi volt az egyetlen népszavazás, amelyen a választópolgárok nagyon magas arányban vettek részt, többen szavaztak a Brexitre, mint bármi másra a brit történelem során, többen, mint Margaret Thatcher­re, Tony Blairre vagy David Cameronra. A kormány pedig végre fogja hajtani azt, amit az emberek eldöntöttek.

A Munkáspárt határozottan kiáll a vámunió mellett

Nagy-Britanniának vámunióban kell maradnia az Európai Unióval a Brexit után – jelentette ki hétfőn Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője. Ez jelentős változás a párt politikájában, és lehetővé teszi, hogy az unióból való kilépést ellenző konzervatív képviselőkkel együttműködve elfogadják azt a törvénymódosítást, amely támogatja a vámuniót.