A versengő együttműködés a kulcs Magyarország 5G-nagyhatalommá válásához

A z 5G nem csupán a mobilhálózatok legújabb generációja, hanem egy olyan platform, amely számos új, iparágakat átalakító szolgáltatás elindításához biztosít hátteret. Ellentétben a korábbi generációkkal, itt a lakossági felhasználás helyett már főként az ipari alkalmazás kerül előtérbe. Az olyan új szolgáltatások, mint az önvezető autók, a termelés automatizálása vagy például a távsebészet, mind a távközlési vállalatok, mind a kapcsolódó vertikális iparágak számára új üzleti lehetőséget jelentenek.

A szerepviszonyok jelentősen átalakulnak, több nagy, mindeddig más iparágban tevékenykedő szereplő versenyezhet ugyanazért a potenciális árbevételért, mégis az iparágak közötti versengés mellett szoros együttműködésre is szükség lesz.

A távközlési vállalatokat világszerte és Magyarországon is már évek óta a piac közművesedése sújtja – a telített piacon csökkenő árbevételek mellett a piaci részesedések stabilizálódtak, és egy lassú, de biztos lefelé mutató árspirál indult el. Ehhez hozzájárult a szolgáltatók üzleti modellje, amely főként alapvető távközlési szolgáltatások nyújtására fókuszál, azaz nem kíván vagy nem tud a távközlési szolgáltatások mellett az értéklánc magasabb haszonkulcsú elemei felé nyitni.

A mobilszolgáltatók számára az 5G épp ebből a tendenciából lehetne kiút azáltal, hogy meglévő kompetenciájukhoz szorosabban kapcsolódó, viszont versenytársaiktól megkülönböztető szolgáltatásokkal tudnák pozicionálni magukat.

Helyzetüket nehezíti, hogy sok esetben a 4G-s infrastruktúra-beruházások sem térültek még meg, az új generáció pedig a korábbiaknál is nagyobb pénzügyi terhet ró majd a távközlési cégekre. Kérdéses, hogy valóban ők fogják-e viselni ezt a költséget.

A vertikális iparágak számára is nagy potenciál rejlik az 5G-hálózatban. Ez különösképpen érzékelhető lesz a mobilitási szektorban, ahol a technológia önvezető ­autók és hatékonyabb városi forgalomszervezés elterjedését teszi majd lehetővé rendkívül alacsony késleltetési idő mellett.

A gyártás (ipar 4.0) területén egyebek között lehetőség nyílik majd kritikus szolgáltatások valós idejű, távoli menedzselésére. Ez segít a hibák hamarabbi azonosításában, a gyártáskiesések minimalizálásában, de közvetlen pénzügyi hasznai is vannak.

Az egészségügyben végre megvalósulhat majd a távdiagnosztika, a távműtétek és a konstans, prediktív egészségügyi monitoring, amelyeknél a hálózat gyors reakcióideje és nagy megbízhatósága lesz a kulcs. Az energiagazdálkodás terén optikai hálózattal nem elérhető eszközök is integrálhatók lesznek a szolgáltatók okoshálózatába (smart grid). Ezáltal a monitorozás pontosabbá válhat, és ily módon hozzájárul az áramcsúcsok és az energiaköltségek csökkentéséhez. Magyarország adottságai megvannak ahhoz, hogy az 5G-hálózaton alapuló szolgáltatások tesztpiacává váljon. Jó alap a világ harmadik leggyorsabb 4G-hálózata, illetve az, hogy az ország már most innovációs tesztpiacként szolgál több nagyvállalat számára.

Az 5G-s technológia kormányzati stratégiai oldalról is kiemelt figyelmet kap, ezt jelzi a tesztpiaci kezdeményezéseket felkaroló 5G-koalíció tavalyi megalakulása is. A koalíció célja a legfontosabb kormányzati és piaci szereplők összefogásán keresztül a technológia hazai bevezetésének támogatása, valamint annak elősegítése, hogy Magyarország az 5G-fejlesztések európai központja legyen.

Az 5G olyan diszruptív szolgáltatások elterjedését teszi lehetővé, amelyek teljes iparágakat forgatnak fel, és amelyek által hagyományos piacok szűnnek meg, valamint új bevételi források keletkeznek. Így kifejezetten fontos lesz az együttműködési lehetőségek megtalálása.

Ebben a versengő környezetben, ahol várhatóan a telco cégek dominanciája csökkenni, míg az iparági vállalatok szerepe nőni fog, ez bizonyára nem lesz kihívásoktól mentes feladat. Azonban a két oldal minél hamarabb rá kell hogy döbbenjen: egyedül nem megy.

A megfelelő partner megtalálása mellett az első teendő pilotprojektek indítása lesz az 5G-képességek tesztelésére. Mivel a technológia egyelőre igen költséges, pilotprojektek indításához egyértelmű felhasználói igény és személyre szabott, a megtérülést garantáló üzleti tervezés szükséges. Sikeres mintaprojektek megvalósításához ajánlatos külső facilitátor bevonása is, aki segíteni tud a leginkább jövedelmező felhasználási területek azonosításában, a párbeszédek beindításában, a közvetítésben, mert ezeknek gyakran gátat szab a bizalom hiánya.

Mi is az az 5G?

Az 5G a korábbi mobilhálózati technológiákhoz képest leginkább az ipari felhasználás (ipar 4.0) területén hoz majd jelentős változást. A B2C (lakossági) helyett az üzleti modell B2B és B2B2C szolgáltatások révén lesz nyereséges. A hálózatnak rendkívül magas technikai elvárásoknak kell megfelelnie; képesnek kell lennie például 1–10 Gpbs adatátviteli sebesség, egy milliszekundumos késleltetési idő biztosítására és négyzetkilométerenként akár egymillió eszköz egyidejű kiszolgálására.