Ne álljunk meg félúton!

Ha HPV-ről (humán papilloma­vírus) van szó, a legtöbb embernek először a méhnyakrák jut eszébe, pedig a vírus férfiakat érintő rákos elváltozásokat is okoz, emellett igen nagy számban okoz szemölcsöket a bőrön és papillomákat a nyálkahártyán. A fertőzöttek legtöbbször nem tudnak az érintettségükről, ezért a terjedés veszélye meglehetősen nagy.

A HPV-fertőzés oki kezelése nem ismert, a megelőzésre szolgáló vakcinát viszont már évek óta ingyen kapják a hetedik osztályos lányok a nemzeti oltóprogram keretében.

Egyelőre azonban – néhány önkormányzati kezdeményezést kivéve – hazánkban a fiúk nem részesülhetnek az ingyenes védelemben.

A HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírus, nemi érintkezés, orális együttlét útján terjed. Az emberek fele élete során legalább egyszer átesik HPV-fertőzésen, és továbbadja azt partnerének a szexuális érintkezés során anélkül, hogy egyáltalán tisztában lenne fertőzöttségével.

A vírus szűréssel felfedezhető, viszont gyógyszerrel nem kezelhető, ezért a megelőzésre kell igazán nagy hangsúlyt fektetni – ám a közhiedelemmel ellentétben nem csak a nők esetében.

A HPV-hordozók közel egyenlő arányban lehetnek nők és férfiak is. A szervezet immunrendszere a fertőzést sok esetben leküzdi, de amennyiben nem így történik, súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Ugyan a világon leggyakrabban előforduló HPV okozta rosszindulatú megbetegedés a méhnyakrák, nem csak ezért a daganatos megbetegedésért lehet felelős a vírus. A férfiak esetében a HPV számlájára írható rákok alakulhatnak ki a fej-nyaki régióban (középgarat: mandulák és nyelvgyök), ami körülbelül négyszer gyakoribb náluk, mint a nőknél, továbbá kisebb arányban a péniszen és a végbélnyílás körül. Magyarországon évente több mint 5000 fej-nyaki daganatot találunk, ebből körülbelül 1200-1300 a középgaratrákosok aránya, és hasonló nagyságrendű az új méhnyakrák-megbetegedések száma is.

A méhnyakrákesetek szinte száz százalékát HPV vírus okozza, míg a középgaratrákoknál 40-60 százalékban mutatható ki a HPV mint kórokozó; az európai országokban azonban a HPV okozta garatrákok aránya nagymértékben növekszik.

Míg korábban a dohányzást és az alkoholfogyasztást tartották a fej-nyaki daganatok elsődleges okozójának, nemzetközi elemzések szerint a férfiak szájgarati megbetegedése 40-60 százalékban a HPV-fertőzéssel van összefüggésben. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen már a kétezres évek eleje óta kutatjuk a HPV kóroki szerepét a fej-nyaki daganatokban.

Tapasztalataink szerint a 40–45 éves korosztályban jelenik meg a betegség a leggyakrabban; a tumorok korai felfedezésének esélye sajnos kicsi, mivel a fiatalabb korosztály kevésbé vesz részt szűrőprogramokban.

A HPV egyébiránt is alattomos vírus, a legtöbb esetben már csak akkor kerül orvoshoz a beteg, amikor nagy a baj. A nemi szervi szemölcsök árulkodók lehetnek, ezek jelennek meg először észrevehető tünetként.

A HPV-fertőzés és az általa okozott rákos megbetegedések megelőzése tehát a nők és a férfiak esetében is fontos és lehetséges, mégis azt gondolom, hogy a lehetőségekhez mérten kevés figyelmet kap. Ezek a mindkét nemet érintő, gyakran halálos kimenetelű betegségek azon kevés daganattípushoz tartoznak, amelyek védőoltással megelőzhetők lennének.

Ma 68 országban finanszírozza az állam a HPV elleni oltást, ezek közül már 17 országban működnek a lányokat és a fiúkat egyaránt célzó programok. Magyarországon nagy eredmény, hogy 2014 óta a hetedik osztályos lányoknak jár az ingyenes védelem, ám a megelőzés hatékonyságát és a teljes átoltottság elérését nagyban fokozná a két nem együttes oltása. A fiúk esetében is közel százszázalékos a védelem az oltás által lefedett törzsek esetében. Ha a hetedik osztályos lányok mellett a fiúkat is bevonnák a szervezett oltásba, nemcsak az őket érintő HPV okozta betegségek, de a női daganatok kialakulása is tovább csökkenthető lenne.

(Az Országos Védőoltási Tovább­képző Tanfolyamon elhangzott előadás kapcsán írt véleménycikk.)