Gyorsuló felzárkózás

A tavalyi negyedik negyedévben a hazai gazdaság növekedése 5 százalékra gyorsult az előző negyedévi 4,9 százalékról, a szezonális és naptárhatással kiigazítva pedig 4,8 százalékra lassult az előző negyedévi 5,1 százalékról. Közben az Európai Unió gazdaságainak összesített növekedése 1,4 százalékra mérséklődött a korábbi 1,8 százalékról, az euróövezeté viszont 1,2 százalék lett a megelőző 1,6 százalék után.

A hazai növekedés 14 éves csúcsot ért el, ezzel szemben az európai növekedési ütemek kétéves mélypontra süllyedtek.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított növekedési különbség 3,4 százalékpontra nőtt az uniós átlaghoz és 3,6-re az euróövezethez képest, azaz a hazai gazdaság felzárkózása gyorsult a tavalyi utolsó negyedévben. A tavalyi év átlagában 3 százalékpontos volt a hazai növekedési előny az euróövezethez, valamint 2,9 százalékpontos a teljes EU növekedéséhez viszonyítva. A hazai növekedés annak ellenére 5 százalék közelében maradt, hogy az EU és az euróövezet meredeken lassult, a legfőbb piacunk – a német – pedig a tavalyi második fél évben leállt.

Az európai és a német hideg zuhany először a harmadik negyedévben érkezett, akkor azonban még sokan átmeneti hatásokra gondoltak:

az új károsanyag-mérési szabványok bevezetésére vagy éppen a nyugat-európai folyók alacsony vízállására, amely több ágazatban, különösen a vegyiparban okozott szállítási fennakadásokat.

A negyedik negyedévben folytatódott a fékezés, ami már egyértelműen a kínai gazdaság lassulására, a kereskedelmi háború és a Brexit miatti bizonytalanságra vezethető vissza. Mindemellett belpolitikai feszültségek is voltak. Az előjelek egyelőre nem mutatnak fordulatot, a következő negyedévekben még további szolid lassulás sem zárható ki, mielőtt az egyes országokban – Németországban, Olaszországban, Franciaországban – az idénre tervezett költségvetési lazítás kifejtheti hatását. Az év végére már reménykedhetünk egy kisebb élénkülésben.

Bár fokozatosan lassulhat a hazai gazdaság, a növekedési előnyünk rövid távon megmaradhat. Egyrészt a kedvező statisztikai áthúzódó hatások miatt, másrészt a fokozatosan lassuló, de továbbra is dinamikus belső kereslet hatására. A fogyasztás bővülését támogatja a dinamikus bérnövekedés, amit a minimálbér-emelések mellett az akut munkaerőhiány és az egyes nagyvállalatoknál megkötött bérmegállapodások is alátámasztanak. Noha a bérdinamika és azzal együtt a fogyasztás valamelyest lassulhat, a második fél évben életbe lépő családtámogatások újabb lendületet adhatnak. Folytatódik a beruházási boom is, ám ennek üteme a magas bázis és a kapacitáskorlátok miatt szintén lassulhat. Idén várható a lakásátadási hullám felfutása, irdatlan mennyiségű iroda-, ipari, kereskedelmi célú ingatlan- és szállodafejlesztés van folyamatban és tervezés alatt. Tavaly 4,3 milliárd eurónyi működőtőke-befektetésről döntöttek, ezek egy része a következő években valósul meg.

Folytatódnak az állami és az uniós finanszírozású projektek is, az utóbbiakból a futó ciklus 31 százaléka teljesült tavaly, döntő részük még folyamatban van vagy még el sem kezdődött.

Ezek a folyamatok akkor sem állnak le, ha külső sokkhatás éri a hazai gazdaságot, mivel a munkaerőhiány fennmarad, legfeljebb egyes vállalatoknál csökken, a folyó beruházásokat nem állítják le, legfeljebb csúsztatják őket, s ily módon a többi csúszásban levő projektre szabadulhat fel kapacitás. Összességében elmondható, hogy rövid távon ellenálló a hazai gazdaság. Ha a 4 százalék feletti hazai növekedéssel kapcsolatos prognózisunk és az európai előrejelzések helyesnek bizonyulnak, az EU és az euróövezettel szembeni 3 százalékpontos növekedési előny az idén még fennmaradhat.

Jövőre – a lakásátadások és az uniós beruházások idei tetőzése után – nagyobb lehet a hazai gazdaság lassulásának mértéke, miközben az európai gazdaságok remélhetőleg már némileg élénkülnek, ezért záródhat a növekedési különbség, de 2 százalékpont közelében maradhat. A fogyasztás tartósan a növekedés oszlopa lehet a jövőre tervezett minimálbér-emelések, a fennmaradó munkaerőhiány és a családtámogatási rendszer bővítése következtében. Középtávon számolhatunk a folyamatosan üzembe lépő új ipari kapacitásokkal is:

2021-ben a Mercedes új gyára, 2023-tól a BMW gyára adhat lökést a gazdaságnak.

Mindezek hatására a hazai növekedés tartósan meghaladhatja az EU-s szintet, a kérdés az, hogy mennyivel. A magasabb növekedési előnyhöz hosszabb távon mindenképpen szükséges a versenyképességi csomag, és tovább kell növelni a termelékenységet, amely tavaly már igen biztatóan meglódult az érdemi gazdasági növekedés és a foglalkoztatás mérsékelt ütemű bővülésének hatására.