Szingapúr a világ egyik legversenyképesebb országa. 2018-ban az IMD versenyképesség-kutató által vizsgált 62 ország között a harmadik, a WEF versenyképesség-kutató 140-es listáján pedig a második helyen volt. A vállalkozásbarát és rugalmas üzleti környezet tekintetében már hosszú ideje a Világbank Doing Business rangsorának elején van:
2019-ben a második volt a vizsgált 190 ország között.
A legfrissebb korrupciós listán a negyedik legkevésbé korrupt ország. Sikeresen élte túl a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságot, és annak ellenére, hogy természeti erőforrásokkal nagyon mérsékelten rendelkezik, és hazai piaca sem nagy, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságával büszkélkedhet.
Szingapúr legnagyobb erőssége, hogy időben átállt a tudásalapú gazdaságra és a tudással való versenyzésre.
A korszerű ipar mellett a pénzügyi szolgáltatások számítanak a gazdaság erős szegmensének, továbbá az orvosi technológiák, az űrkutatás és a tiszta energia területén végzett kutató-fejlesztő munka. Az utóbbi évek állami stratégiájának központja pedig az, hogy Szingapúr smart cityként, azaz okosvárosként maradjon az élbolyban.
Az irányt jól méri, hogy a teljes hozzáadott érték 70 százalékát már ma is a szolgáltatási szektor adja. Ebből 63 százalék a tudásalapú szolgáltatások aránya.
De sokat fektet be a digitális technológiákba és azok használatának terjesztésébe is. Szingapúr elöl jár az úgynevezett ötödik generációs technológiákkal – 5G – kapcsolatos kutatásokban is. Ez év januárjában oktató- és próbaközpontot hozott létre, ahol az 5G-alkalmazások lehetőségeit kutatják a közlekedés, a logisztika és az egészségügy területén. De figyelemre érdemes az is, hogy 2012-ről 2017-re az infokommunikáció területén létrejövő új cégek száma 32,4 százalékkal nőtt, miközben a feldolgozóiparban 9 százalékkal csökkent. Az INSEAD globális tehetséglistáján Szingapúr pozíciója 2018-ban szintén kiemelkedő, Svájc után a második helyen volt. (Összehasonlításként: mi az 52.-ek vagyunk, a csehek a 25., a lengyelek pedig a 39. helyen állnak.)
Ezek az eredmények együttesen biztosítják Szingapúr előkelő helyét a versenyképességi listákon. De van egy további nagy előnye is:
a régióban gondolkodás, a környező országokkal való együttműködés tudásközpontok létrehozásában.
Fotó: AFP
Ezen a területen további lehetőségeket nyithat számára az új kínai program: az úgynevezett Greater Bay, vagyis Nagyobb Öböl elképzelés, amely egy szélesebb körű együttműködésen alapuló tudásközpont – talán egy ázsiai Szilícium-völgy – létrehozásáról szól. Részleteket még nem lehet tudni, de az együttműködésben részt vevők között találjuk Kína Kanton és Sencsen városát és környékét, Hongkongot és Makaót. Ezek a dél-kínai területek, ha sikerül jó együttműködést létrehozni, Ázsia új motorjai lehetnek, amelyhez Szingapúr is tudna kapcsolódni. Erre lehetőséget kínál az is, hogy szingapúri cégeknek már ma is jelentős beruházásaik vannak ebben a régióban.
Kína új tervét valószínűleg több ok is motiválja. A rövidebb távú ok nyilvánvalóan az Egyesült Államokkal zajló kereskedelmi háború, amely már eddig is súlyos károkat okozott a kínai gazdaságnak. Igaz, az USA sem érte el vele azt a célt, amelyet Trump elnök kitűzött, nevezetesen a kereskedelmi hiány csökkentését, hiszen a hiány az elmúlt évben tovább nőtt.
De van ennél hosszabb távra mutató ok is:
ez pedig az úgynevezett közepes fejlettségi csapda elkerülése.
Kína a gazdasági növekedését sokáig az olcsó munkaerőre építő bővülő iparra és ipari exportra alapozta. Ezen a területen azonban a további bővülés forrásai kiapadóban vannak. Kína célja most az, hogy erős gyártóbázisból a régió erős tudományos és technológiai központjává váljon, azaz versenyképességi modellváltást valósítson meg: lépjen át a tudással való versenyzés szakaszába. Ezt a célt jól szolgálná egy sikeres regionális tudásközpont létrehozása, amely win-win – azaz mindenki nyer – helyzetet teremthetne a résztvevők, köztük Szingapúr számára is.
A régiós kezdeményezéseket figyelve levonhatjuk azt a következtetést, hogy Ázsia gyors léptekkel halad előre, és lehagyja az EU-t, amely még mindig feldolgozóiparának az Ipar 4.0 programra alapozó modernizációjával van elsősorban elfoglalva, és az uniós cégek még mindig a gyártási költségek leszorításával, a tevékenység olcsóbb bérű országokba való kihelyezésével akarnak versenyképességet javítani.
A versenyképességét azonban – mint Szingapúr esetében is látható – elsősorban a tudásalapú tevékenységek arányának növelése, a humán vagyon javuló minősége és a sikeres regionális együttműködés javíthatja leginkább. Ez azt is jelenti, hogy
nem az az elsődleges, hogy mibe kerül a munkaerő, hanem az, hogy mit tud.
Erre a tendenciára nekünk is figyelnünk kell. Érdemes és hasznos Ázsia sikeres versenyképesség-javító módszereit jobban megismerni, és a közepes fejlettségi csapdát sikeresen elkerülő ázsiai országok példájából tanulni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
