Megcáfolva Thomas Malthus brit közgazdász 1798-as rémisztő jóslatát, a világ bőven elegendő élelmiszert állít elő a Föld népessége számára, amely azóta majdnem a tízszeresére nőtt. Az élelmezési problémát nem az abszolút élelmiszerhiány jelenti, hanem az, hogy az élelem olyannyira egyenlőtlenül oszlik meg, és annyira irracionális módon történik a fogyasztása, hogy a spektrum mindkét végén széles körben kimutatható a nem megfelelő táplálkozás jelensége:
a világ legszegényebbjei az alultápláltság következtében halnak meg, míg másokat az elhízás miatt fenyeget a korai halál.
Ezért nagyrészt az élelmiszer-termelés és -elosztás modern mintái felelősek. A termelés egyre inkább a nagyvállalatok által kifejlesztett művelési technikákon alapul, még a kisbirtokos gazdák esetében is. Továbbá az élelmiszer-fogyasztás világszerte a kevésbé egészséges és a mind nehezebben fenntartható irányba tart.
Egyértelmű a probléma, eddig mégis keveset tettek a megoldásáért. A multinacionális agrárvállalatok – az úgynevezett Big Food – dominanciája a digitális gazdaság nagy technológiai cégeinek uralmával ér fel, és úgy tűnik, a politikusok boldogan bátorítják azt a széles körben elfogadott nézetet, amely szerint csak az ipari jellegű mezőgazdaság képes élelmezni a világot, és kielégíteni a növekvő keresletet.
Ez a dogma a monokulturális műveléshez és a vegyszereknek az élelmiszer-termelésben való túlzott mértékű használatához vezetett.
Ezek az eljárások pusztítják a környezetet, rontják a talaj minőségét, sérülékenyebbé teszik a termést a rendkívüli időjárási helyzetekkel szemben, nagyobb kockázatot jelentenek a gazdák megélhetésére, és végeredményben egyre kevésbé biztonságos az előállított élelmiszer. Az ipari jellegű mezőgazdaság emellett az egészségtelen és veszélyes fogyasztási mintákat mozdítja elő.
A feladat így az, hogy az élelmiszer-termelést fenntarthatóbbá tegyük, és hogy biztonságosabb és egészségesebb étrendet alkalmazzunk. Hiábavalónak tűnhet ennek még a megkísérlése is, hiszen a fogyasztók világszerte hozzászoktak a globális agrárvállalatok által előállított olcsóbb élelmiszerekhez.
Jó okai vannak azonban annak, hogy fellépjünk a multinacionális agrárvállalatok ellen.
Ahogy Timothy Wise, a Small Planet Institute kutatója írja új könyvében, az a mítosz, hogy „mi” etetjük a világot, alapvető első világbeli gőgnek tekinthető. A Globális Észak államaiban található ipari jellegű gazdaságok és multinacionális agrárvállalatok nem fedik le a világ élelmiszer-termelésének többségét, annak 70 százaléka ugyanis főként a fejlődő világban található többmilliónyi kis gazdaságból származik.
Továbbá Wise szerint sok ilyen gazdaság már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek a zöldmezőgazdaság céljainak eléréséhez szükségesek. Már csak hagyni kell, hogy ezeket alkalmazhassák is. A világnak nincs szüksége új technológiai forradalomra a mezőgazdaságban ahhoz, hogy fenntartható és profitábilis módon történjen az élelmiszerek előállítása.
A Wise által szertefoszlatott, talán legfontosabb mítosz az, hogy a kis gazdaságok kevésbé vannak a szükséges információk birtokában, és kevésbé hatékonyak, mint a nagy agrárvállalatokkal szerződésben álló nagyüzemi termelők.
A nagyvállalatok politikai és piaci ereje ezt axiómává tette a politikusok között, azonban számos példa van arra, hogy a kis gazdaságok is sikeresek a saját módszereikkel.
Az indiai Kerala államban például helyi közösségekben alakult újjá a rizstermesztés, míg Mexikóban a kis gazdaságok kulcsfontosságú szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében. Kínában képzési és eszköztámogatást nyújtanak a kis gazdaságoknak, amelyeket szövetkezetekbe tömörítenek, így segítve a fenntartható mezőgazdaságot.
A modern globális élelmiszer-termelés problémáira egyszerű a válasz: lazítani kell a nagyvállalatoknak a termelés, az elosztás és a fogyasztás feletti kontrollját, és a kis gazdaságoknak mozgásteret kell biztosítani a fenntartható termeléshez. Ezt azonban könnyebb mondani, mint megvalósítani. A hatalmas agrárvállalatok érdekei elég hatalmasak lehetnek ahhoz, hogy már azt is meg tudják akadályozni, hogy egy ilyen forradalom elinduljon.
Copyright: Project Syndicate, 2019
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.