A 21. századi mezőgazdaság krémje mutatkozik be az idei OMÉK-on

Milyen szerepet játszik az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságban?

Az OMÉK a legjelentősebb magyarországi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás, a hagyományai még gróf Széchenyi Istvánig nyúlnak vissza, hiszen ő szervezte meg az első fővárosi mezőgazdasági kiállítást. Nyilván nem jogfolytonosan, de ennek a rendezvénynek az örököse az általunk rendezett esemény, amely idén már a hetvenkilencedik lesz a sorban. Az OMÉK célja mindig is a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság fővárosi és az ország nyilvánossága előtti bemutatása volt. Ez a legnagyobb ilyen szakkiállítás az országban, ebből adódóan – mint a nevében is benne van – kétfókuszúnak kell lennie.

Egyrészt, mintegy vásári jelleggel, meg kell mutatnia a Kárpát-medence élelmiszeripari, mezőgazdasági kincsestárát, láttatnia kell azt a hagyományt, tudást és felhalmozott értéket, amely a vidéki emberek munkássága révén a magyar mezőgazdaságban kialakult. Másrészt pedig a szakmát is meg kell tudnunk jeleníteni az OMÉK-on. Fontos, hogy a magyar élelmiszeripari innovációban elért eredmények is megmutatkozzanak.

Mi a fő hívószava, üzenete az idei kiállításnak?

A magyar föld legjava – ez maradt az OMÉK szlogenje, amely tömören kifejezi, mit mutatunk be a világnak. Ha hívószavakat kell az idei évre meghatároznunk, az a modernitás, a szakmaiság. Arra törekszünk, hogy úgy mutassuk be a mezőgazdaságot, ahogyan a 21. században a folyamatosan fejlődő technológiákkal működik. Emellett reagálnunk kell olyan fontos kihívásokra, mint az élelmiszeriparban és a mezőgazdaság egyes ágazataiban tapasztalható munkaerőhiány, valamint a generációváltás kérdése.

Ezek megoldásában hogyan segíthet egy ilyen kiállítás?

Egészen biztos vagyok abban, hogy a fiatalok számára vonzóvá lehet tenni ezt az ágazatot, erre pedig az OMÉK remek alkalom. Gondoljunk bele, itt lesz 100 ezer látogató, köztük rengeteg fiatal, és ha nekik meg tudjuk mutatni, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban automatizált berendezések, robotok, önjáró gépek, szinte űrtechnológiával felszerelt traktorok és drónok működnek, ha felvillantjuk, milyen az ágazat IT-háttere, adatbázis-kezelése, biztos, hogy felkeltjük az érdeklődésüket. Régi sztereotípiák élnek a mezőgazdasággal kapcsolatban, nagyon sokan vasvillával, sáros csizmával azonosítják a magyar agráriumot. Ezeket a tévhiteket el tudjuk oszlatni, és azok, akik esetleg agrárpályában gondolkodnak, de nem ismerik az ágazat mostani fejlettségi szintjét, az OMÉK-on megtapasztalhatják a valóságot.

Ehhez viszont a fiatalokat be is kell csábítani a kiállításra. Ezt hogyan teszik?

Fontos célunk, hogy valamennyi mezőgazdasági szakképzésben tanuló diák ingyenesen el tudjon látogatni az OMÉK-ra. A kiállításnak van egy szakmai programja, nekünk pedig ezt is úgy kell megalkotnunk, hogy a fiatalok vonzónak találják. Szervezünk egy kulturális blokkot is, elsősorban számukra vonzó, trendi koncertekkel.

Egy fiatal, még ha érdeklődik is a mezőgazdaság iránt, csak úgy, magától nyilván nem ül be konferenciákra. Hogyan lehet hozzájuk közelebb hozni a szakmát?

Szerintem, ha egy szakmai programon nemcsak beszélő fejek vannak, hanem drónok, robotgépek, önvezérlő eszközök és olyan IT-technológiák is megjelennek, amelyek a 21. századot tükrözik vissza, az vonzó lehet a fiataloknak. Ez, vagyis az agrárdigitalizáció kérdéseinek megvitatása egybevág az agrárpolitikai célkitűzésekkel, és azokat követik a szakmai programjaink egyéb témái is. Így szó lesz az OMÉK-on az osztatlan közös földvagyon kivezetéséről és az öntözés fejlesztéséről. Kiemelt téma lesz még az élelmiszeripari innováció és a generációváltás is. Vagyis szóba kerül egy sor olyan szerkezeti kérdés, amelyek a magyar mezőgazdaságban megoldásra szorulnak, és amelyek nagyon helyesen most az agrárpolitika prioritásai közé tartoznak. Én még ide veszem azt a célt is, hogy növeljük a mezőgazdasági exportban a feldolgozottsági szintet.

Milyen kiállítókkal találkozhatnak a látogatók?

Szeretnénk az OMÉK vásári hagyományát is megőrizni, hogy a látogatók minél szélesebb körben megismerkedhessenek a kiváló minőségű kézműves termékekkel, és vásárolhassanak is belőlük. Ugyanakkor a kiállítóink között szeretnénk tudni a magyar élelmiszeripar krémjét is, ők tudják ugyanis megmutatni azt az ágazati fejlettséget, ahová az elmúlt években eljutottunk. Fontos célunk az OMÉK üzleti jellegének erősítése, szeretnénk egyfajta regionális fórummá fejleszteni az eseményt. A világ abba az irányba megy, hogy az exportáló országok olyan kiállításokat szerveznek, amelyeken a saját piacukon működő cégek be tudnak mutatkozni a meghívott üzleti környezetben. Erre az OMÉK kiválóan alkalmas, lévén a legnagyobb ilyen belföldi kiállítás.

Mennyi látogatóra és kiállítóra számítanak?

A kiállítás szeptember 26-tól 29-ig tart. Úgy készülünk, hogy ezen a négy napon 100 ezer látogatót tudunk az OMÉK-ra kicsábítani, ők körülbelül ezer kiállító bemutatóit tekinthetik meg, nagyjából 50 ezer négyzetméter alapterületen. A kiállítók április 30-ig kedvezményesen foglalhatnak helyet a www.amc.hu honlapon. Az eddigi jelentkezésekből arra lehet következtetni, hogy hamar telt ház lesz, szerintem júliusra elfogynak a helyek. Az első nap a szakmáé lesz, a péntek, szombat és vasárnap pedig közönségnap.

Korábban előfordult, hogy több jelentős élelmiszeripari cég hiányzott. Mit tudnak kínálni nekik az OMÉK-on, hogy ez változzon?

Az a célunk, hogy az idei kiállításon mindenki ott legyen, aki számít. Meggyőződésem, hogy a nagy élelmiszeripari cégeknek is vonzó dolgokat tudunk kínálni: egyrészt 100 ezer látogatót, azt, hogy az ország nyilvánosságának megmutathassák magukat, másrészt pedig a kiállítás megerősített nemzetköziségét. Az utóbbi egy olyan üzleti fórumot takar, amelynek segítségével akár a külpiacokon már meglévő pozíciójukat is javítani tudják. Harmadrészt pedig az élelmiszeriparhoz kapcsolva szeretnénk a fogyasztói edukációt erősíteni ezen a rendezvényen, gyakorlati bemutatókkal megcáfolva egy sor előítéletet, amely a fogyasztókban az iparággal szemben fennáll. Azt gondolom, hogy ez az élelmiszeriparnak is alapvető érdeke. Ezeken kívül az OMÉK-on megmutatjuk a fiataloknak az agrárszakma és az élelmiszeripar nagyszerűségét, hogy a fiatalok el tudják képzelni a jövőjüket ezen a pályán – mondanom sem kell, hogy ez milyen lényeges az élelmiszeriparnak is.

Az AMC-nek fontos feladatai vannak fogyasztásélénkítő programokban is. Ezeken a területeken mit tudnak felmutatni?

A legnagyobb, most is futó, 2023-ig tartó hétéves, uniós társfinanszírozású kampányunk a Kapj Rá! halfogyasztás-népszerűsítő program. Magyarország sajnos sereghajtó az unióban a halfogyasztásban, és az egészséges táplálkozás érdekében nagyon fontos, hogy ezt növelni tudjuk. Már vannak eredményeink: 2017-ről 2018-ra körülbelül 10 százalékkal nőtt a magyar halfogyasztás szintje. Ez ugyan csak fél kilót jelent fejenként, de azt gondolom, hogy már visszatükrözi, hogy egy ilyen jellegű kommunikációs kampánynak van eredménye. Szintén kiemelt és jelenleg is futó kampányunk a sertésfogyasztás-növelő kampány. Itt a változatos és tudatos étkezésre, a B-vitamin és vas bevitelét támogató rendszeres sertéshúsfogyasztás fontosságára koncentrálunk, s egyben segítjük a magyar ágazatot, amely az afrikai sertéspestis miatt külpiacokat veszített. Azt látjuk egyébként, hogy a különböző húsfélék nem feltétlenül versenyeznek, vagyis nem arról van szó, hogy ha nő a baromfihús-fogyasztás, akkor kevesebb sertés fogy, vagy ha csökken a sertés-, akkor nő a halfogyasztás, hanem arról, hogy ezek abszolút értéken is növelhető számok. Lesznek juh- és nyúlfogyasztást ösztönző kisebb kampányaink, és a zöldség-gyümölcs termékpályákon is dolgoznunk kell. A magyar kertészet csodákra képes, nagyon magas feldolgozottsági értékkel és kiváló exportlehetőségekkel rendelkezik.

Hogyan támogatják a magyar agrárexportot?

Évente körülbelül tizenöt nemzetközi kiállításon építünk közösségi standokat, ezeken a be­mutatkozni akaró magyar cégek nagyjából a piaci ár tizedéért tudnak részt venni. Tokiótól a Közel-Keleten keresztül Észak-Amerikáig a legtöbb régióban megjelenünk a magyar cégekkel.

Milyen tapasztalataik vannak ezekről a piacokról?

Az látszik, hogy a piacok szegmentáltak, vagyis különböző területeken más-más magyar termékeket keresnek. Nekünk az a dolgunk, hogy megtaláljuk, hogy hol, mit lehet fókuszáltan értékesíteni. A magyar élelmiszer-előállítók erőssége, hogy az élelmiszer-biztonsági hátterünk kiváló, valamint az alapanyag és a feldolgozás minősége is elsőrangú. Kis országként viszont a mennyiség mindig problémát okoz, ezért olyan részpiacokra kell fókuszálnunk, amelyeken egy-egy magyar termék sikeres lehet.