A hazai gazdaság dinamikus bővülésével párhuzamosan a munkaerőpiaci aktivitás gyors növekedésének lehettünk tanúi az utóbbi években. A munkaképes korúak száma azonban évről évre csökken: a kilépő idősek népesebb generációját nem képesek pótolni a még jó ideig egyre kisebb létszámú születési évjáratokból belépő fiatalok, vagyis a demográfiai krízis behatárolja a munkaerőpiac tartalékait is.
A rendszerváltás utáni foglalkoztatási krízist az ezredforduló után lassan bővülő aktivitás követte, amely bővülő foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség mellett ment végbe.
2010 óta az EU-tagállamok közül hazánkban nőtt legerőteljesebben a foglalkoztatás: 2018 végére a munkaképes korú népesség 70 százaléka dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig történelmi mélypontra, 3,6 százalékra süllyedt. Mindkét mutató kedvezőbb az uniós tagországok átlagánál, miközben 2010-ben még Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatás.
A kedvező fordulatot a gazdasági konjunktúra következtében megnövekvő munkaerő-kereslet mellett számos intézkedés támogatta, az egyensúly azonban ismét megbillent, bár a korábbiaktól eltérő módon, mivel ma már a munkaerőhiány a gond. Ennek kialakulásában strukturális tényezők – a keresleti és a kínálati oldal képzettségi szerkezetében mutatkozó különbségek és a területi egyenlőtlenségek – is közrejátszanak.
Nyilvánvaló, hogy az új helyzet a bővülő gazdaság velejárója, ugyanakkor alkalmazkodást kíván a különböző szereplőktől, a szakpolitika alakítói mellett a munkáltatóktól is. Az utóbbira látunk is néhány hatékony megoldást, mint például
a képzés támogatása, a rugalmas foglalkoztatás vagy a családbarát kezdeményezések, amelyek nemcsak a munkavállalók vonzását, hanem a családos munkavállalók elköteleződését is elősegítik. Rövid távon a problémák a munkaképes, de inaktív népesség – elsősorban a nők és az idősebb munkavállalók – munkába állásával, valamint a képzettségi és a földrajzi korlátok feloldásával részben kezelhetővé válnak.
Fotó: Balázs Attila
A nők foglalkoztatásának növelését előmozdítják a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő intézkedések: az utóbbi években a gyermeknevelési ellátások rendszerének alakítása, a családi adókedvezmény, a bölcsődefejlesztési programok vagy a kisgyermekeseknek biztosított részmunkaidős foglalkoztatás. Az idősebbek munkaerőpiaci részvételét a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a nyugdíjas-szövetkezetek révén kínált álláslehetőségek és a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók tb-járulékmentessége ösztönzi.
Az eddigi intézkedések következtében 2010 és 2018 között a 25–49 éves nők körében a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya nőtt a legnagyobb mértékben, a 60–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 13-ról 38 százalékra emelkedett.
A strukturális különbségek és a munkaerőhiány csökkentését számos aktív és passzív eszköz segíti: például a különféle képzési programok, a közfoglalkoztatás átalakítása a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra való kivezetésének előmozdítása érdekében, a munkaerő mobilitásának elősegítése vagy az álláskeresők által igénybe vehető szolgáltatások, támogatások. Az elmúlt két évben a foglalkoztatottság bővülése már teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött, a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen munkát vállalók száma – az előbbi dinamikusabban, az utóbbi kisebb mértékben – csökkent. (A hazai munkaerő felmérésekor azokat a külföldön dolgozókat lehet elérni, akiknek a családja itthon él, a családjuk nélkül vagy egyedülállóként külföldön dolgozókat az adott ország hivatalos statisztikája méri.)
A külföldön munkát vállalók számának mérséklődéséhez hozzájárult az utóbbi években tapasztalt nagyarányú hazai béremelkedés is.
A munkaerőhiány kezelésére hivatott, rövid és középtávon megoldást kínáló összehangolt szakpolitikai intézkedések mellett azonban a demográfiai öregedésből eredő hosszú távú munkaerőhiányt a születések számának növekedése tudja előbb mérsékelni, majd a későbbiekben megszüntetni. Hosszú távon tehát elő kell segíteni a munkaerőpiacra belépő évjáratok létszámának növelését, ami csak átfogó, a családokat középpontba állító csomag sikeres megvalósításával lehetséges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
