Nem bíznak a fogyasztók az online szolgáltatóikban

A KPMG legfrissebb kutatása szerint a fogyasztók jobban tartanak online szolgáltatóiktól, mint a hekkertámadásoktól. A fogyasztók 71 százaléka tart attól, hogy a kereskedelmi cégek visszaélnek a személyes adataikkal, de csak 68 százalékuk aggódik amiatt, hogy személyes adataik mások kezében kompromittálódnak, azaz hekkerek szerzik meg őket.

GDPR ide, GDPR oda a fogyasztók 71 százaléka tart attól, hogy a kereskedelmi cégek, amikkel kapcsolatban állnak, valamilyen módon visszaélnek a személyes adataikkal

– derül ki a KPMG Consumer Loss Barometer jelentéséből, melyet több mint 1800 vállalati informatikai vezető és 2000 fogyasztó bevonásával készítettek.

Az online kereskedelem a bizalomhiányos állapot ellenére világszerte dinamikusan növekszik, de nem tudhatjuk, mi lenne akkor, ha ez a félelem korlátozná az embereket a vásárlásban. Az online kereskedelemben rejlő potenciál valószínűleg annál is sokkal nagyobb, mint amit gondolunk róla, de jól látszik, hogy szükséges a felhasználók biztonságtudatát fejleszteni. Addig is kezdeni kell azonban valamit a fogyasztók 68 százalékának azzal az aggodalmával, hogy a különböző helyeken megadott személyes adataik kompromittálódhatnak.

Kétsebességes fejlődés

Az üzleti transzformáció és digitalizáció sebessége jelentősen meghaladja a vállalatok kibervédelmi fejlesztéseinek tempóját. Ennek eredményeképp egy alapvető szétkapcsolódásnak lehetünk szemtanúi a fogyasztói elvárások és aggályok, illetve a szervezetek adatbiztonságra vonatkozó képességei között A felmérés legnagyobb tanulsága, hogy a vállalati IT vezetők és a fogyasztók prioritásai között komoly ellentétek vannak egy adatlopás vagy hasonló incidens esetén.

A fogyasztók mindig is aggódtak amiatt, hogy adataik rossz kezekbe kerülnek, de nem meglepő módon egy betörés, adatlopás után sokkal inkább az őket érintő személyes hatások miatt aggódnak és nem a szolgáltatás egészének integritását féltik. A kutatás szerint a fogyasztók 69 százaléka mondta, hogy aggódik amiatt, hogy az általa használt technológia kompromittálódik, 37 százalék pedig a pénzügyi információit is félti. A másik oldalon a CIO-k viszont elsősorban arra hajtanak, hogy az anyagi és a reputációs veszteséget elkerüljék, de nem igyekeznek nagyon a fogyasztói bizalom erősítésében.

Egyértelműen az látszik, hogy a vállalatok továbbra is a direkt anyagi hatások alapján priorizálnak és nem használják a hatékony kiberbiztonsági stratégiát arra, hogy fogyasztói bizalmat és jobb fogyasztói bevonódást érjenek el. Holott ezen a téren a cél láthatóan közös, vevők és eladók egyaránt azt szeretnék, ha az adatok biztonságban lennének. Valami mégis megakadályozza, hogy ezek az érdekek egymásra találjanak, és az ok alighanem az információs aszimmetriában rejlik.

Bizalomgazdaság

Egy illegális behatoláskor a megkérdezettek közül közel kétszer annyi fogyasztó várna el bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy javították a problémát (42 százalék), mint amennyien azt igénylik, hogy a vállalat bocsánatot kérjen (24 százalék). Eközben a vállalati kiberbiztonsági vezetők körülbelül fele szerint a legfontosabb a bocsánatkérés és csak 8 százalékuk szerint szükséges a behatolás és javítás részleteit megosztani. Ebből is tisztán látszik, hogy a szervezeteknek szükséges újragondolniuk a kapcsolatukat a fogyasztóikkal és a bizalmat központi kérdésként kezelni az üzletmenet során. A KPMG kutatása szerint

a bizalomépítés eredménye közvetlenül érzékelhető a vállalatok ügyfélmegtartó képességében, illetve a növekedést is pumpálhatja.

A fogyasztók 48 százaléka úgy hiszi, hogy a fizetési szolgáltatójának teljes felelőssége van abban, hogy megbizonyosodjon a mobilbankolásra használt eszközök és csatornák biztonságáról, függetlenül attól, hogy a bankok magukra vállalják-e ezt vagy sem. Eközben a fogyasztók 56 százaléka már fél amiatt, hogy az autóját hackerek támadják meg, viszont ha a kérdést úgy teszik fel, hogy 5 év múlva mennyire látja ezt veszélynek, akkor már 73 százalék aggódik ugyanezért.