Modern korunk alapvető elvárása a lépéstartás a folyamatos fejlődéssel. A tudomány által kidolgozott és alkalmazott új eljárások viharos gyorsasággal jelennek meg a társadalom és a gazdaság minden szegmensében. Azok, akik nem képesek a haladásra, nem egyszerűen lemaradnak, hanem teret vesztenek. Ez a megállapítás egyaránt érvényes egyénekre, szervezetekre, de kormányzatokra és államokra is.
Számos példa bizonyítja, hogy az államok szuverenitását fenyegető külső és belső biztonsági kockázatok (ellenséges hírszerző tevékenység, terrorizmus, szervezett bűnözés, a gazdaság biztonságát fenyegető veszélyek, nemzeti piacok megszerzése, nemzeti fizetőeszközök elleni manipuláció, pénzmosás), továbbá a természeti, ipari, egészségügyi, sőt az élelmezési katasztrófák elhárítása csak pontos információkon alapuló kockázatelemzés, valamint arra alapuló stratégiai és operatív tervezés segítségével lehetséges.
Különösen igaz ez azokra az országokra, amelyeknek a gazdasági lehetőségei korlátozottak és szenzitívek, ezért rendkívül fontos, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat tervszerűen és racionálisan használják fel, a gazdaság megerősítése céljából képesek legyenek a prioritások pontos meghatározására.
Korunk másik fontos jellemzője az információdömping, amely naponta éri az egyéneket, a szervezeteket, sőt a kormányzatot is, amelynek a döntéshozatalhoz a számára legrelevánsabbakat kell kiválasztania. Ezzel egyidejűleg mind nagyobb igény mutatkozik a különböző forrásokból származó nyílt és operatív információk beszerzésére, feldolgozására, majd meghatározott szempontok szerinti értékelésére, elemzésére. Az információ birtoklása mindig előnyt, sőt hatalmat biztosít azoknak, akik hozzáférnek, de fontosabb, hogy milyen a kapcsolat ezzel a jelenséggel, hogyan és miként tudjuk felhasználni nemzetgazdasági szinten.
Gondoljunk csak bele, hogy az emberiség a történelme során hányszor bizonyította, hogy egy-egy pontos értesülés, arra alapozott döntés meghatározhatja csaták és háborúk kimenetelét, országok sorsát, gazdasági jövőképét. Korunkat az információs forradalom korszakának is szokták nevezni. A ma emberének számtalan forrásból származó információ áll rendelkezésére, naponta annyi inger éri, mint száz évvel ezelőtt egy egész életen át.
Amikor Magyarország a kitörési pozícióit keresi, nem lehet elmenni a patrióta gazdaságpolitika mellett, amely racionalizálhatja az állam különböző területeinek működését, és befektetéssel ugyan, de szinte azonnali megtérüléssel hoz szemléletváltást és költséghatékonyságot.
A megfelelően kidolgozott és kellően átgondolt patrióta gazdaságpolitika a gazdaság dinamizálásában kulcsszerepet játszik. A piaci verseny szempontjából – akár a Magyar multi program – kedvező hatásfokkal szolgálja a verseny élénkítését, ha a tehetséges kis- és középvállalatok erősítése az elsődleges cél.
A költségvetési politika pontosan azért vértezi fel magát piacvédő, gazdasági patrióta funkciókkal, mert a gazdaságot és a biztonságot fenyegető veszélyek közepette korlátozódnak a globalizmus és az integráció térnyerésével szembeni tetterős nemzetállami eszközök alkalmazásának lehetőségei.
A patrióta gazdaságpolitika sajátossága, hogy a döntéseket mindenekelőtt az ország és a hazai gazdasági szereplők hosszú távú érdekei határozzák meg.
A globalizált versenyben való talpon maradás a nemzetállam szemszögéből gazdaságbiztonsági kérdéskör, ahol saját válaszokat kell adnunk ezekre a kihívásokra. Ez a modern kori patrióta gazdaságpolitika feladata és küldetése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.