Digitális teljesítményünk

Megjelent az Eurostat friss elemzése a tagállamok digitális felkészültségéről. Vizsgálták a cégek internethasználatát különböző mutatók segítségével, különböző cégtípusok esetére. Az elemzés kiemeli, hogy a vizsgált adatok azért fontosak, mert korunkban egyre inkább versenyképességi kérdés a vállalkozások digitális felkészültsége.

Ehhez pedig szakemberekre is szükség van.

Ezért az Eurostat azt is megvizsgálta, hogy mennyire nehéz jól felkészült infokommunikációs szakembert felvenniük a cégeknek. Foglaljuk össze, hogy milyen eredményeket értek el a magyar cégek – elsősorban a V4-es országokhoz és az európai uniós átlaghoz mérve – az egyes mutatók tekintetében.

Jók az eredményeink a széles sávú internet elérhetőségében. Az összes cég elérhetőségének EU-s átlagértéke 96 százalék. A magyar érték 91 százalék. Méret szerinti bontásban az átlagérték Magyarországon a 250-nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok estén 99 százalék – megegyezik az EU-s átlaggal –, az 50–250 közötti munkavállalót foglalkoztató, közepes méretű cégeknél 96 százalék, a 10–49 munkavállalót foglalkoztató kis cégeknél pedig csupán 90 százalék. (A mikrocégekre nincs adat megadva.) Meg kell azonban említeni, hogy a V4-országok között az összes vállalat és a kis- és közepes cégek esetében is a magyar érték a legalacsonyabb. Például a cseh adat a teljes vállalati körre 98 százalék, a kicsikre 97 százalék, a közepesekre 99 százalék. Érdekesség, hogy a finn adat minden cégtípus esetén száz százalék.

A másik mért adat az internetes kereskedelem elterjedtsége. A vizsgált mutató az e-kereskedelemben elért árbevételt mutatja a teljes árbevétel százalékában. Magyarország e tekintetben is jó pozícióban van. Az összes cégre mért EU-s érték 17, a magyar 23 százalék. A V4-ek között csupán Csehország adata jobb: 29 százalék. Jelentősek viszont a cégméret szerinti eltérések. A kis cégeknek csupán árbevételük 6, a közepeseknek 11 százaléka származik elektronikus kereskedelemből, míg a nagyvállalatoknál ez az érték 36 százalék. A különbségek a cseh cégek esetén a legkisebbek.

Weboldallal az unióban a cégek 77 százaléka rendelkezik. A cseh adat 83, a magyar csupán 66 százalék. Ez az érték a szlováknál és a lengyelnél is alacsonyabb. Ráadásul itt is jelentősek a cégméret szerinti eltérések. A kis cégek 63, a közepesek 79, a nagyok 85 százalékának van nálunk weboldala. A cseh érték 80, 91 és 94 százalék. A legrosszabb pozícióink a felhőalapú adathasználat (e-mailezés, adattárolás és üzleti szoftver használata), a big data elemzések és a 3D-s nyomtatás területén vannak. A felhőalapú adathasználatnál az EU 28 országa között a 23., a big data elemzés alkalmazása tekintetében a 26., a 3D-s nyomtatás elterjedtségében a 24. hely a mienk. A felhőalapú adathasználat az EU-ban a cégek 26, Magyarországon csupán 18 százalékára jellemző. A kisvállalatoknál az érték 23 és 15 százalék.

Vagyis a magyar adat különösen alacsony.

De alacsony az EU-s átlaghoz mérve a magyar felhasználások aránya a közepes és a nagy cégek esetén is. Az uniós átlag 36 és 56, a magyar csupán 29 és 45 százalék. Erre a mutatóra a lengyel és a szlovák érték is nagyon alacsony. A cseh érték itt is kiemelkedően jó. A big data kínálta elemzési lehetőségeket a magyar cégek használják a legkevésbé. A magyar érték csupán 6 százalék, míg az EU-s átlag 12 százalék. De itt is jelentősek nálunk a cégméret szerinti különbségek. A kicsi és közepes cégek 6 és 8, a nagyvállalatok 17 százaléka foglalkozik big data elemzéssel. Az EU-s átlagtól való lemaradásunk különösen a nagyvállalatoknál feltűnő: az EU-s átlagérték 33, 16 százalékponttal nagyobb, mint a magyar érték. A 3D-s nyomtatás használata általában alacsony szinten van az unió valamennyi országában. A listát Finnország, Belgium és Dánia vezeti. A magyarnál rosszabb adata Lengyelországnak, Romániának, Ciprusnak és Lettországnak van.

Az EU-s átlag 4, a magyar érték 2 százalék. A cégtípusok szerinti különbségek ezen mutatónál is jellemzők. A közepes méretű cégek 3, a nagy cégek 10 százaléka használja a 3D-s nyomtatás valamely formáját. Az EU-s átlag ezen cégcsoportoknál 7 és 13 százalék. Az eddigi adatok ismeretében kissé meglepő, hogy Magyarország vezet a V4-ek között abban a tekintetben, hogy a cégek hány százaléka alkalmaz jól képzett informatikusokat. Az összes cégre ez az érték 26 százalék (az EU-s átlag 20, a cseh 19, a lengyel 13, a szlovák 18 százalék). Ez az adatunk minden cégtípusra a legnagyobb a V4-en belül, és az európai uniós átlaghoz mérve is. Nagy kérdés ezek után, hogy milyen munkát végeznek nálunk ezek a szakemberek.

Végül érdekes adat az is, hogy mennyire nehezen találnak a cégek jól képzett informatikust.

Az EU-ban a nagy cégek 27 százaléka jelezte 2017-ben, hogy nehezen talál megfelelő szakembert. A kkv-knál ez az érték csupán 4 százalék, Magyarországon a nagy cégeknél még rosszabb: 31 százalék.

Összefoglalva azt látjuk, hogy több területen is nagy a lemaradásunk a modern informatika használatában. Ráadásul nálunk nagyobbak az eltérések a különböző méretű cégek között, mint az EU átlaga vagy a többi V4-ország esetén. (Az adatok többsége 2018. évi, csupán az internetes kereskedelem és a széles sávú internetet használók arányánál 2017-es.) Megjegyzendő, hogy a teljes céges körre közölt adatok csak a tíznél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra vonatkoznak. Pedig a mikrocégek vizsgálata – számosságuk és a munkavállalók magas aránya miatt – különösen érdekes lenne.

Ráadásul vélelmezhető, hogy a mikrocégek tekintetében rosszabb lehet a pozíciónk az EU-s átlagnál.

Ám ezeken túl is fel kell figyelnünk arra, hogy hiába költünk növekvő összegeket hardverre, ha nincs meg a szoftvertudás, vagyis a hardver modern informatikai alkalmazása. A feladat tehát egyértelműen a tudásalapú informatikai alkalmazás bővítése. Más megközelítésben:

a rendszerszemléletű informatikai fejlesztés.