A zöld(áram) ötven árnyalata

A színtévesztők a zöldet keverik a pirossal. Néhány magyar döntéshozó a zöldet a zölddel, és így lassan a magyar megújuló alapú áramtermelés kezd lemaradni az Európai Unió átlagától.

Ez a rövid írás azt fogja bemutatni, hogy a magyar zöldárampiac miért nem működik rendesen, és néhány javaslatot tesz arra, mit kellene tenni, ha Magyarország a teljes áramfelhasználás 20 százalékát tényleg zöldforrásból szeretné megtermelni 2030-ra.

Először a szomorú tények:

az elmúlt öt évben a zöldenergia részaránya az ország teljes áramfogyasztásában folyamatosan csökkent.

Az EU által előírt „dupla húszas” tervet Magyarország már biztosan nem tudja teljesíteni: 2020-ra a magyar elektromos áram 20 százaléka nem lesz megújuló.

2018 végén az EU-átlag 19 százalék volt: a magyar 12 százalék, és 2014 óta minden évben csökken. Sajnos Magyarország lemaradt a dupla húszas versenyben. A zöldenergia terén olyan EU-országok is jobban teljesítenek, mint Bulgária, Románia vagy Horvátország.

A fenti lemaradás oka az, hogy Magyarországon nem ideális a megújuló alapú termelés struktúrája.

Az EU-ban első a szél, második a víz, harmadik a geotermikus és utolsó a nap. A magyar lista 2020 végére valahogy így néz majd ki: a napenergia egyedül ötször több lesz (körülbelül 1900 megawatt), mint a víz, a szél és a geotermikus együtt (nagyjából 390 megawatt).

További megdöbbentő előrejelzés az, hogy a Nemzeti energia- és klímaterv szerint Magyarországon a szélenergia-termelés 2030-ra gyakorlatilag meg fog szűnni.

A jelenlegi körülbelül 330 megawatt beépített kapacitás 2022-ig egyáltalán nem növekszik, majd 2025-től meredeken csökken, és öt évvel később leáll majd az utolsó magyar szélturbina is. Ez azért különösen szerencsétlen, mert pont 2030-ra emelte meg az EU a zöldáram-felhasználás tervértékét a fent írt 20 százalékról 32-re.

Ha Magyarország már most sem tudja az uniós zöldtempót tartani, akkor milyen esélye van a 2030-as, még magasabb cél elérésére szeles erőművek nélkül? Vagy lehet, hogy a fenti adatsor csak egy szerkesztési-elírási hiba volt a Nemzeti energia- és klímatervben?

A nap este nem süt, viszont éjszaka a szél fúj(hat). Ebből a két, még bölcsőben megtanult felismerésből következik, hogy a hiányzó szélenergiát napelemekkel pótolni nem olyan egyszerű. A napenergia erősen időkorlátos, csak csúcsidőszakban termel, ha termel.

Magyarországon átlagban 2002 napos óra van egy évben, ami az összes óraszám 23 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy 10 megawattos napelem 2,3 megawattosnak számít a zsinórtermelés szempontjából.

Így aztán hiába van ma Magyarországon igazi napelemépítési boom (az idén átlagban 1,34 megawatt új napelem-kapacitás létesül naponta!), az EU által kitűzött 20 százalékot csak nem sikerül elérni: a napelemek éjszaka és borús napokon ott vannak, de nem termelnek.

Ezért különösen megdöbbentő az a tény, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiírt első Metár-tenderre (új zöldáram-támogatási rendszer) beérkezett 169 pályázatból pontosan 168 volt napelemes projekt. Hát ennyire nincs más (geotermikus, biomassza, biogáz) megújuló energiaforrás Magyarországon?

Ha a napelempark-beruházók Süss fel nap, fényes nap imája hallgató fülekre talál, és tényleg kisüt a nap, akkor jön a következő kihívás.

A magyar elektromos rendszerben nem lesz elég flexibilis tartalék (konyhanyelven: gázmotor vagy turbina) arra, hogy a hirtelen megnőtt napelemtermelés ingadozását kiszabályozza.

Ezek lesznek azok a pillanatok, amikor a konyhai izzó villogni, vibrálni kezd, és a sokkal érzékenyebb robotok, számítógépek és szerverek automatikusan lekapcsolnak a rendszerről. Erre mondják majd azt a napelempark-beruházók, hogy ez már nem az ő problémájuk: ezt oldja meg a Mavir, a magyar rendszerirányító.

Nincs sok választás: vagy új gázturbinákat kell építeni, vagy a határkeresztező kapacitásokat kell növelni. Az új gázturbinák csak növelnék az importgáztól való függést, így marad a határkapacitás bővítése. Az egyetlen határ, ahol jelentős tartalékok vannak, az ukrán (a korábbi nagy KGST-vezeték).

A kelet felől érkező áram azonban még a feketénél is egy árnyalattal sötétebb: az ukrán burshtyni erőművet sok mindennek lehet nevezni, de környezetbarátnak még nagy jóakarattal sem.

Így az a paradox helyzet állhat elő, hogy Magyarország mélyfekete áramot fog importálni Ukrajnából azért, hogy a saját zöldtermelését kiegyensúlyozza. A környezetvédelem és a tiszta energia szempontjából ez nem ideális megoldás.

Röviden összefoglalva: Magyarország nem tudja az EU dupla húszas előírását (20 százalék zöldenergia 2020-ra) teljesíteni, ameddig a megújuló energiaforrások szerkezete lényegesen meg nem változik. Napelemekkel nem lehet a hiányzó szeles erőműveket pótolni.

Ezért valószínű, hogy az EU-n belül zajló megújulóenergia-versenyben Magyarország le fog maradni. A már épülő napelemparkok biztonságos működéséhez új flexibilis (tartalék) termelői vagy extra határkapacitásokra van szükség. Közben a fent említett első Metár-tender eredményét napokon belül kihirdeti a MEKH: és újabb 168 napelemes projekt indul be, kisebb-nagyobb állami támogatással.