Az ipar szerepe a gazdaság teljesítményében

Az ország gazdasági növekedésének egyik meghatározó pillére az ipar teljesítménye, amely az elmúlt években nagyjából negyedét adta a nemzetgazdaság egészében realizált bruttó hozzáadott értéknek. Eredményességére nagy hatással van a döntően exportra termelő, külföldi irányítású leányvállalatok kibocsátása és a külpiaci kereslet alakulása.

Az ipari termelés volumene az elmúlt évben 5,4 százalékkal bővült, ez uniós szinten is kiemelkedő.

A legnagyobb súlyú iparág, a járműgyártás 29 százalékkal járult hozzá a feldolgozóipar termeléséhez 2019-ben. Széleskörű beszállítói összeköttetésein keresztül szoros kapcsolatban van számos más feldolgozóipari tevékenységgel, ezért a teljesítménye erősen meghatározza az egész ipari termelés alakulását. Termelésének volumene 9,8 százalékkal bővült 2018-hoz képest, ezen belül hasonlóan nagy súlyt képvisel a közúti gépjárművek gyártása és a közúti járművek alkatrészeinek gyártása, ahol 12, illetve 7 százalékos volt a növekedés.

Számos ipari beruházás folyik, ezek felfutása a termelői kapacitások, és ezáltal a növekedési pálya további bővülését vetíti előre. A fejlesztések meghatározó része a villamos berendezések gyártásának és a járműgyártásnak a területéhez kapcsolódott, amely többek között az elektromos hajtású gépjárművek sorozatgyártásának előkészítéséhez és az akkumulátorgyártó üzemek létesítéséhez kötődik. A szegmens termékei iránti kereslet bővülését jelzi, hogy a Magyarországon forgalomban levő személygépkocsi-állományon belül az elektromos és a hibrid meghajtásúak aránya 2019-re 1,4 százalékra, két év alatt több mint a duplájára nőtt.

A hazai járműgyártáson belül az összeszerelő üzemek dominálnak, amelyek azonban alacsony hozzáadott értéket képviselnek.

Az iparág által előállított hozzáadott érték aránya a kibocsátásból mindössze 19 százalék volt 2018-ban. A jövőben több magas hozzáadott értéket termelő, innovatív részfolyamat betelepítése a cél – ezt mára több ágazati és szakpolitikai törekvés is támogatja.

A negyedik ipari forradalom (ipar 4.0) idejét éljük, a technológiai fejlődés középpontjában a digitalizáció, a dolgok hálózatba kötése és hálózaton keresztüli kommunikációja (internet of things) áll.

Ahhoz, hogy az iparunk sikeres szereplője legyen a digitális transzformációnak, ki kell használnunk a digitalizáció által nyújtott lehetőségeket.

Ehhez elengedhetetlen a szakpolitikák, a vállalati és a kutatói szféra közötti együttműködés, mint amilyen például a Mesterséges Intelligencia Koalíció tevékenysége.

A hazai ipari üzemekben a termelés számottevő része az ösztönző befektetési környezetnek és a jól képzett, megbízható munkaerőnek köszönhetően már most is csúcstechnológiát képviselő gépekkel, berendezésekkel zajlik.

A high-tech szektor hozzáadott értékének részesedése a feldolgozóiparon belül az unió tagországai közül az egyik legmagasabb, 57 százalék volt 2017-ben.

A termelékenység és a hatékonyság javítása érdekében egyre szélesebb körben alkalmaznak ipari robotokat, Magyarországon a nagyvállalatok csaknem negyede, ami meghaladja az uniós átlagot. A feldolgozóipar – tíz foglalkoztatottat meghaladó – vállalkozásainak 10 százaléka használt ilyen technológiát 2018-ban, az uniós átlag ennél több, 16 százalék. A relatív hátrány leküzdéséhez a kis- és középvállalkozások modernizációja szükséges, amit több program támogat, például a Beszállítófejlesztési program, az Irinyi-terv vagy a Magyar multi program.

Kiemelt cél, hogy a Magyarországon befektető külföldi vállalatok az innovatív fejlesztési folyamatok esetén is lehetőséget lássanak az országban.

Az utóbbi években több területen is előrelépés történt, új kutatás-fejlesztési kapacitások létesültek. Ilyen például az intelligens közlekedési rendszerek tesztelésére megalakult Zalai Önvezető Jármű Klaszter is.

Ha élni tudunk a digitális forradalom által kínált lehetőségekkel, hatékony, innovatív, magasabb hozzáadott értéket termelő iparszerkezet alakulhat ki, ami nagymértékben javítja az ország versenyképességét.