Dönts és pályázz okosan!

Ezekben a hetekben készül el az önkormányzatok költségvetése, születnek döntések, amelyek nemcsak rövid, de hosszabb távon is meghatározzák a közösségek mindennapjait. Azt is mondhatnám, hogy ezek a tél végi, tavasz eleji hetek a döntéseké: mennyiből és hogyan gazdálkodik egy-egy település, község, város, mire jut pénz, milyen preferenciák szerint osztja el az önkormányzati testület a rendelkezésre álló forrásait, miből telik a közművek korszerűsítésére, járdákra, szociális kiadásokra. Összetett feladat ez, gazdasági és politikai megfontolások egyformán szerepet kapnak benne. Az őszi helyhatósági választások után sok helyen új és régi-új fölállás jött létre, a felelős gondolkodás és döntés azonban mindenkire egyformán kötelező.

Ebben az időszakban kívánatos, hogy távlatosabb döntések előkészületei is megtörténjenek; erről szeretnék mérnökszemmel – az uniós fejlesztési tapasztalatok tükrében is – szólni. Megkezdődtek az új uniós költségvetési ciklusról szóló legmagasabb, kormányfői szintű tárgyalások. Ezeken a megbeszéléseken többféle követelménynek kell megfelelni, elég lehet csak a migrációra, a közös európai haderő kérdésére vagy a brit kiválásra utalni.

Ez utóbbi hatalmas pénzügyi lyukat ütött a finanszírozási lehetőségeken, legalább 80 milliárd euróval kevesebb pénzzel lehet számolni a jövőben – ez hatalmas összeg, és még nőhet is.

Ebből az következik, hogy óriási lesz a küzdelem az uniós fejlesztési pénzekért a tagállamok között.

És itt térnék rá a mondanivalóm lényegére: tapasztalt gazdasági szakemberek, a fejlesztési politikára rálátó állami szervek képviselői, kamarai vezetők és jómagam is úgy látom, hogy

Magyarországon is óriási verseny lesz a települések között az európai fejlesztési forrásokért, hatványozottan nagyobb, mint korábban.

Úgy gondolom, hogy a kényelmes várakozás és a késlekedés – amelyre bizony volt hajlandóság az elmúlt két ciklusban – minden szinten megbosszulhatja magát, és arra is föl kell készülni, hogy sem a hazai irányító hatóságok, sem az uniós szervezetek nem lesznek elnézők.

Hogyan lehet a legjobb kondícióba kerülni a nagy verseny előtt? Úgy, hogy az önkormányzat biztos alapokat jelöl ki magának, és meghatározza azokat a – valóságos – célokat, amelyeknek a megvalósításához uniós forrásokat igényel majd.

Integrált településfejlesztési stratégiát készít szakmai, mérnöki segítséggel, és önmérsékletet gyakorol, hogy ne irreális, a közösség érdekét kevéssé szem előtt tartó elképzelések írják felül a szakmai munkát.

A politikai víziók kontrollját, a szakmai alapokat a „reálvilág”, a mérnökök képviselik.

Sokszor írtam arról, és nem győztem elégszer aláhúzni, hogy a tervezés fázisa a legfontosabb elem egy-egy beruházásnál, egy-egy fejlesztésnél, mert a nyomukban létrejött, megvalósult épületek nemzedékek életére nyomják rá a bélyegüket. A kapkodást csak úgy lehet elkerülni, és az uniós forrásokért vívott küzdelmet csak úgy lehet megnyerni, ha már a kezdetek kezdetén tiszta elképzelések vannak, ezek pedig komoly tervezői, mérnöki munkával valósíthatók meg. A távlatosabb döntések előkészületeinél a mérnöki szem nélkülözhetetlen.

Köztudott, hogy

ha nem magalapozott a beruházások tényleges megindításának előkészítése, és nincsenek pontos és megbízható kiviteli tervek, akkor még azelőtt, hogy az első kapavágás megtörténne, borítékolható a drasztikus költségnövekedés.

Alapvető tehát, hogy minél mélyebbre hatóan foglalkozzunk a tervezéssel és a projekt-előkészítéssel. Ha időben, még a finanszírozási kérdések tisztázása előtt elkészülnek a megfelelő műszaki tervek (amelyek már tartalmazzák a mérnökárat és a leendő létesítmény várható üzemeltetési, fenntartási költségeit is), akkor elkerülhető a kapkodás, a határidőcsúszás és a látványos pótmunkák okozta költségnövekedés, továbbá a kivitelezés során óhatatlanul keletkező minőségromlás.

Készüljünk föl, hogy az újabb uniós ciklus követelményeinek megfeleljen az ország, és megfeleljenek az önkormányzatok is.

Már idő van.