Élet a vírus után

A koronavírus-járvány alapjaiban alakította át mindennapjainkat: a szociális érintkezéstől kezdve az iskolalátogatáson át, egészen gazdaságaink működéséig. A jelenlegi fázisban az első és legfontosabb az emberi élet védelme, azaz a hatékony egészségügyi beavatkozás. Világszerte megkezdődött a gazdasági következmények feltérképezése, az első beavatkozási hullám már be is indult.

A koronavírus a világgazdaság legérzékenyebb pontjait támadta meg:

a rendkívül összetett, alacsony készletszintekre optimalizált, földrészeken átívelő termelési láncokat, az országhatárok átjárhatóságával és az utazási költségek csökkenésével párhuzamosan óriásira növekvő globális élménygazdaságot (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar), a liberalizált pénz- és tőkepiacokon egyre nagyobb méreteket öltő hozamvadászatot, és úgy általában a rövid távú hasznokért cserébe a hosszú távú fenntarthatóságot feláldozó, fogyasztásközpontú gazdasági modellt.

A járvány kibontakozásával elillanó bizalom elkerülhetetlenül azonnali termeléskiesésekhez, a szolgáltató szektor leállásához és a tőzsdei árfolyamok zuhanásához vezetett.

Fontos azonban látni, hogy

az egészségügyi vészhelyzet egy sor, a 21. századi gazdaságokat alapjaiban meghatározó technológia elterjedését is felgyorsítja majd.

Nagy tech cégektől kezdve egyetemi kutatókig, mindenki óriási adatbázisok és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazásával keresi a vírus ellenszerét, miközben a járvány tanulságai az iparban is egyre szélesebb körben növelik majd a robotizáció iránti igényt. Az oktatási intézmények kényszerű bezárása a digitális oktatási anyagok fejlesztését gyorsítja, míg az otthoni munkavégzés elterjedése a magánélet és a munka arányának egészségesebb, az egyéni elégedettséget és a társadalmi jóllétet egyaránt jobban támogató új egyensúlyokhoz vezethet.

Vásárlási szokásaink is megváltoznak. A fizikai tér helyett már most is egyre komfortosabban mozgunk az online áruházakban, ahol készpénz helyett újabb és újabb digitális megoldásokkal fizetünk. A digitalizáció az egészségügyet is átalakítja. A gyakori orvos-beteg találkozók helyett az egészségünket folyamatosan figyelő szenzorok adnak majd képet az állapotunkról, amit felhasználva videohíváson keresztül egyeztethetjük a szükséges terápiát az orvosunkkal, aki pedig e-receptet ír fel. Végezetül:

a koronavírus negatív gazdasági következményeit a legtöbb kormány jelentős beruházási programokkal kezeli majd, lehetőséget teremtve a fenntarthatóságot támogató zöldfejlesztések beindítására és felgyorsítására.

A világ már nem lesz ugyanaz, mint ami korábban volt. Azonban még az ilyen rendkívüli helyzetek is rendkívüli lehetőségeket teremtenek. Azok a gazdaságok, amelyek a krízis időszakában képesek megfelelően letapogatni és alkalmazni az új fejlődési irányokat, komoly és tartós versenyelőnyre tehetnek szert. Általános tanulság, hogy az egészségügyi vészhelyzet kezelését követő gazdaságélénkítő lépéseknél a rövid táv mellett a hosszú távú fejlesztési lehetőségeket is érdemes kiemelten kezelni.

Gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy a világgazdasági megrázkódtatások tízből nyolc esetben a feltörekvő gazdaságok felzárkózási pályáját is megtörik. Magyarország a rendszerváltás óta eltelt harminc évben első alkalommal fut neki stabil fundamentumokkal és megfelelő beavatkozási potenciállal egy globális válsághelyzetnek. Természetesen rengeteg feladat vár a hazai gazdaságpolitikára, de felkészültségünknek hála, ezúttal jó esélyünk van rá, hogy megtartsuk az elmúlt évtized gazdasági eredményeit és a 2013 óta zajló felzárkózási pályát. Ehhez fél szemmel már most érdemes figyelni az újraindulásra is.