A bolygó a járvány után

A tudósoknak semmi kétségük sincs afelől, hogy a természetpusztítás egyre sebezhetőbbé teszi az emberiséget az olyan járványokkal szemben, amilyet a koronavírus is okozott világszerte, milliókat megbetegítve és több százezer ember halálát okozva, valamint nagyon sok ember megélhetését veszélyeztetve. Emellett a természetpusztítás a gazdaság hosszú távú fellendülését is akadályozni fogja, mivel a világ GDP-jének több mint fele valamilyen módon a természettől függ. A koronavírus-járvány okozta válság fújhatja meg az ébresztőt, és egyben lehet az a lehetőség, amelyre szükségünk van a változtatáshoz?

Miközben néhány politikus azt állítja, nem lehetett előre látni, hogy a járvány ilyen súlyos lesz, sok szakértő úgy gondolja, elkerülhetetlen, hogy ilyen járványok bekövetkezzenek a zoonotikus, vagyis az állatról emberre terjedő fertőző betegségek megsokasodása miatt. Az új fertőző betegségek több mint 60 százaléka állatoktól származik.

Ez a trend közvetlenül kapcsolódik az emberi tevékenységekhez. Az intenzív mezőgazdaságtól az erdőirtásokon át a bányászatig és a vadállatok kizsákmányolásáig a természetpusztító eljárások – amelyeket a „business as usual” szellemében szoktunk elhessegetni magunktól – egyre szorosabb kapcsolatba hoznak minket az állatokkal, ideális körülményeket teremtve a betegségek terjedéséhez. Ebben az értelemben az Ebola, a HIV, a SARS és a MERS – mindegyik zoonotikus eredetű – figyelmeztetések voltak, amelyeket a világ nem vett figyelembe.

A koronavírus-járvány esetében azonban más lehet a helyzet. Elvégre minden más járványnál erőteljesebben mutatta meg, hogy az emberek egészsége és jólléte mennyire alapvetően összekapcsolódik a bolygó jóllétével, és mennyire sebezhetők vagyunk. Azok az állítások, amelyek szerint a környezet védelme árt a gazdaságoknak, nemcsak rövidlátásra vall, hanem egyben kontraproduktív elképzelés is. A környezet pusztítása az, amely megakasztotta a világgazdaságot.

Az eddigi járványokkal szemben a koronavírus-járvány korábban sosem látott állami beavatkozást váltott ki: a kormányok átfogó újjáépítési stratégiákat dolgoztak ki és alkalmaznak világszerte. Ez kivételes lehetőséget teremt a környezetvédelem erősítésére és a gazdasági rendszerek újjáépítésére.

Két alapelvnek kell formálnia az újjáépítési stratégiákat. Először is, a gazdasági élénkítés önmagában nem elég, a jobb környezetvédelmi szabályozások – amelyeknek a cégek és a befektetők aktív szerepvállalása mellett kellene megszületniük – is döntő fontosságúak. Másodsorban az állami kiadásokat úgy kell allokálni, hogy jobb egyensúlyt hozzanak létre a társadalmak, a gazdaságok egészsége és a környezet között. Ezek a zöldiparágakba történő befektetések lehetnek, különösen azokba, amelyek közelebb visznek minket a körkörös gazdasághoz.

Vezető közgazdászok, mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Nicholas Stern, kimutatták, hogy a zöld újjáépítési csomagok jóval nagyobb haszonrátát kínálnak, több rövid távon keletkező munkahelyet és hosszabb távon jelentkező költségmegtakarítást eredményeznek, mint a hagyományos élénkítőcsomagok. Például a tiszta energiájú infrastruktúra kiépítése – amely különösen munkaerő-intenzív tevékenység – kétszer annyi munkahelyet teremtene egy dollárra vetítve, mint a fosszilis üzemanyagokba való befektetések.

A többi prioritásba bele kell tartozniuk a természeti tőkébe invesztáló beruházásoknak, mint például az erdei ökoszisztémák nagymértékű újjáépítése. Ez sok értékes, kedvező hatást eredményezne, a biodiverzitás erősítésétől az áradások csökkentéséig, a szén-dioxid atmoszférából való felszívásáig. Ezzel párhuzamosan a bankokat és más pénzügyi intézményeket felelősségre kellene vonni az olyan hitelezési eljárások miatt, amelyek fokozzák a természeti és a klímaválságot.

Néhány döntéshozó felismerte ezt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) széles körű iránymutatást adott ki a zöld újjáépítés témakörében, és az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva is arra szólított fel, hogy környezetvédelmi feltételekhez kössék a vállalatok megmentését. A francia kormány már alkalmazza ezt a megközelítést.

Továbbá az Európai Unió is egy olyan újjáépítési terven dolgozik, amely kiegészítené az európai zöldmegállapodást. Ennek célja a biodiverzitás helyreállítása és az átalakulás felgyorsítása a karbonmentes gazdaság felé. Egy európai politikusokból, cégekből, szakszervezetekből, kampányszervezetekből és think thankekből álló, 180 tagú csoport nemrégiben levelet adott ki, amelyben arra sürgeti az EU vezetőit, hogy zöld élénkítő intézkedéseket fogadjanak el.

A fenntartható globális fellendülés eléréséhez azonban jóval több kormánynak kell felkarolnia a zöld újjáépítési intézkedéseket. Sok kabinet eddig éppen az ellenkezőjét tette, a forrásokat a környezetpusztító iparágak és tevékenységek felé irányította.

A Joseph Stiglitz és Nicholas Stern részvételével zajló kutatások szerint a légitársaságok számára feltétel nélkül nyújtott mentőcsomagoknak például a gazdasági hatás és az éghajlat szempontjából a legrosszabbak a mutatóik. Mégis milliárdokat folyósítanak légitársaságok számára, gyakran kevés feltétel mellett.

A nemrégiben megjelent Green Stimulus Index szerint az eddig 16 nagyobb gazdaságban bevezetett állami élénkítő költekezés több mint negyede valószínűleg súlyos és hosszan tartó környezeti károkat okoz. Néhány kormányzat, mint például Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja, még a meglévő környezetvédelmi szabályozásokat is enyhítette annak érdekében, hogy segítse a nagyobb szennyező cégek talpra állását.

Egyre nehezebb igazolni ezt a megközelítést. Ne feledjük, hogy éppen a járvány kitörése előtt számos országban korábban nem látott erdőtüzek és áradások pusztítottak. Ahogy a klímaváltozás folyamata halad előre, a szélsőséges időjárási események, amelyek az ilyen katasztrófákat előidézik, egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek.

Az önérdek és a politikusok megpróbálhatják elvonni a figyelmet az előttünk álló kihívásokról. Ez azonban nem fogja megakadályozni a jövőbeli válságokat. Ezeknek a kríziseknek a kitörése nem fogja megvárni a koronavírus-járvány utáni fellendülés bekövetkeztét. Éppen ellenkezőleg, a megszokott gazdasági folyamatokhoz való visszatérés felgyorsíthatja a válságok kitörését.

Ahelyett, hogy egyik válságról a másikra bukdácsolnánk, ellenállóbb rendszereket kell létrehoznunk. Ennek a legjobb módja, ha a környezet megőrzését, helyreállítását a koronavírus-járvány okozta válság utáni újjáépítés középpontjába helyezzük.

www.project-syndicate.org