Könnyűipar újratöltve

A hazai könnyűipar Magyarországhoz hasonlóan hosszú és időnként kifejezetten nehéz múltra tekint vissza, népszerűsége és a nemzetközi viszonylathoz való felzárkózottsága azonban felfelé ívelő tendenciát mutat az utóbbi évtizedben.

A koronavírus-járvány negatív hatásait sajnos ez a szektor is megérezte, de a kreatív ipart kiemelt ágazatként megjelölő gazdaságvédelmi program segíthet a hazai divat és dizájn versenyképességének stabilizálásában.

Az önálló magyar könnyűipar az 1920-as évek konszolidációját követően az egységes piac, ezzel együtt pedig a munkaerő, az áru és a tőke szabad áramlásának megszűnését követően indult útjára. A második világháború és a rendszerváltás között az államosítás, valamint a megváltozott gazdasági szerkezetek következtében a nehézipari termelésre mutatkozott nagyobb kereslet, a könnyűipar háttérbe szorult. A rendszerváltást követően sem volt ez másképp, az újabb piaci átalakulás, a privatizáció, az olcsó tömegtermékek és luxuscikkek beáramlása teljesen ellehetetlenítette a könnyűipar különböző ágazatait, mint például az egységes árutermelésre beállt bőr- vagy ruhaipart. A 90-es években szektorbeli cégek és ipari szövetkezetek sora jelentett csődöt, a munkavállalók többsége más területen keresett megélhetést – a globális tömegtermelés és a fogyasztói lehetőségek robbanásszerű bővülésétől elvakítva a lakosság egyáltalán nem vagy nem minden esetben érzékelte és kezelte ezt a kellő súllyal.

Az elmúlt évtizedben a megkönnyített vállalatalapítási körülmények és a startup ökoszisztéma felvirágzása új alapokra helyezte a hazai divatipar versenyképességét. A lakosság ráeszmélt az olcsóbb tömegcikkek és a fast fashion hátulütőire, kereste a jó minőségű, hazai tervezők által kreált divatcikkeket. Számos magyar ruházati márka töltötte be sikeresen a kevésbé jó minőségű fast fashion és a luxusáron mozgó dizájner ruházati szegmens közti rést, de napjainkban más árazásban is előfordulnak hazai termelésű márkák. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 90-es és a 2000-es évek első évtizedének recessziója következményeképpen nem beszélhetünk stabilitásról a divatiparban, kevés a megfelelő felszereltségű varroda, és hiányzik a képzett munkaerő is. Az itthon megtermelt áru még mindig nem veheti fel hatékonyan a versenyt ár- és termelési volumen tekintetében a külföldi, nem posztszocialista országokkal.

A helyzetet a koronavírus-járvány megjelenése sem könnyítette: a lakosság keresete drasztikusan csökkent, az üzletek is bezártak. Rövid idő alatt átalakultak a jószágkosarak, felértékelődött a védekezéshez szükséges eszközök, például a maszkok gyártása.

A textilipari cégek hamar át is álltak az új „trend” kielégítésére, számos divatmárka és varroda kezdett saját tervezésű, mosható szájmaszkok varrásába, valószínűsíthető azonban, hogy ez nem fogja a kiesett bevételüket fedezni.

A Magyar Könnyűipari Szövetség április eleji felmérésében 87 kkv-méretű, szinte kizárólag hazai tulajdonban lévő textilipari céget kérdezett meg.

A megkérdezettek 92 százalékát súlyosan vagy nagyon súlyosan érinti a járványhelyzet; több mint 90 százalékuk nézett szembe megnövekedett nyomással a vállalat pénzügyi helyzetét tekintve, 87 százalékuk pedig a rendelések folyamatos lemondásával küzd. A gyártási folyamatok is sérültek, hiszen a cégek 55 százaléka csökkentette a létszámot, 67 százaléka pedig logisztikai problémákkal szembesült.

A koronavírus-járvány által okozott bevételi hiány és a nehéz helyzetben lévő szektor megsegítéséért a gazdaságvédelmi program kiemelt ágazatként jelölte meg a kreatív ipart.

Ez új perspektívát adhat a divat- és a dizájnszektoroknak a kkv-k létrehozásával és támogatásával, a szakképzett munkavállalók oktatásának fejlesztésével és a K+F+I-tevékenységek fejlett technológiák és eszközpark segítségével történő bevezetésével. A program új foglalkoztatási lehetőségeket nyithat a könnyűipar régebbi és frissen érkező szereplői számára egyaránt, ez azonban mindenképpen nagy erőfeszítéseket igénylő feladatnak bizonyulhat. Száz évvel ezelőtt ugyan más okok miatt, de hasonló átalakulást kellett a Bethlen-kormánynak is végrehajtania – ha akkor sikerült, ma is sikerülhet.