Újracsomagolva

A koronavírus elleni védekezés okozta gazdasági leállás, a járvány elleni védekezés egészségügyi és gazdasági költségei teljesen átírták az idei költségvetés kilátásait, magát az idei büdzsét és a jövő évi költségvetés tervezési alapjait is. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság tervezett növekedése helyett bekövetkező gazdasági visszaesés számottevően érinti a költségvetés bevételi oldalát, ezért önmagában a hiány mértékét is. Ezenkívül a védekező lépések többletkiadásokat, az adókedvezményeken keresztül egyes adónemekben kisebb bevételt generálnak.

Ez utóbbiak fedezetét túlnyomórészt költségvetési átcsoportosításokkal, valamint egyes szektorokra kivetett különadókkal teremti meg a kormány, így összességében a gazdaságvédelmi terv alig növeli a hiányt, azaz alig hoz fiskális élénkítést.

A gazdaságélénkítésben döntően a monetáris politika, az állami (MFB, Eximbank) és jegybanki stimulusok játszanak szerepet. A költségvetés egyes tételeit, fejezeteit jelentősen átrendezték, összevonásokra került sor, emiatt a korábbiakhoz képest nehezebb viszonyítani. Ezért dön­tően a főbb adónemek bevételi terveire összpontosítunk: vajon a 2021. évi terv mennyire megalapozott bevételi szempontból? Kiindulópontnak a bevételek tavalyi megvalósulását vettük, mivel az idei bevételi terveket felülírta a járványhelyzet.

Az idei év bevételi előirányza­tait a költségvetési törvény tavaly tavaszi tervezésekor fektették le. Tavaly azonban a főbb adónemek bevételei felülteljesítették az előirányzatokat, köszönhe­tően a vártnál gyorsabb, 4,9 százalékos GDP-növekedés kedvező hatásainak. Magasabb lett a viszonyítási bázis, ennek következtében az eredeti terveknek megfelelő idei gazdasági növekedés esetén könnyen teljesülhettek volna a kitűzött célok.

A koronavírus negatív hatásai miatt természetesen nem várható a kitűzött célok teljesítése, a kérdés az, hogy mennyivel maradhatnak el a tervektől az adóbevételek.

Az első négy hónap pénzforgalmi adatai alapján egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra. Időarányosan megközelítik, egyes esetekben kissé meg is haladják az évközi teljesítést a befolyó bevételek, annak ellenére, hogy április végéig már másfél hónap telt el a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Az áfa- és szja-bevételek még áprilisban is felülmúlták az egy évvel ezelőtti szintet, csupán lassulást mutatott a növekedési ütem. A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges enyhítésével pedig egyes ágazatok már májusban elkezdték érdemben mérsékelni a visszaesést, így a gazdaság túljutott a mélyponton, a munkaerőpiac és a fogyasztás stabilizálódhat, egyes szakmákban – oktatás, egészségügy – pedig további béremelések várhatók. Látva a fényt az alagút végén, a vállalatok is könnyebben dönthetnek kedvezményes hitelek igénybevétele, illetve beruházást és versenyképességet támogató állami programokban való részvétel mellett, ami megalapozhatja a kilábalást. Így a bevételek idei elmaradása az eddig látottak alapján nem tűnik számottevőnek, ami kedvező alapot adhat a bevételek jövő évi teljesüléséhez.

A kormány jövő évi 4,8 százalékos növekedési előrejelzése felülteljesülhet, döntően a bázishatások miatt. Ez különösen szembetűnő lesz a jövő év második negyedében, és az idei második negyedévi visszaesés mértékétől függően akár két számjegyű is lehet.

Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak – alapfeltételezésünk szerint a koronavírus-járvány a meglévő gyógyszerekkel már az idén ősszel kezelhető lesz, a jövő év elejére pedig a több mint száz folyamatban lévő vakcinakutatás már eredményre vezethet –, akár a 6 szá­zalék feletti növekedés is elérhető.

Ezzel két év alatt mintegy 3 százalékkal bővülhet a gazdaság, ami átlagosan másfél százalékos növekedés, az elmúlt három év 5 százalékos átlagához képest érdemben lassulva. Két év alatt kumuláltan 6,5–7 százalékos lehet az infláció, a nominális növekedés tehát megközelítheti a 10 százalékot, csakúgy, mint a jövő évre tervezett áfabevétel növekedése vagy az szja kissé magasabb ütemű növekedése 2019-hez képest.

Egy esetleges második járványhullám természetesen kockázatot jelenthet. Azonban a jelenlegi védekezési eszközökkel és gyakorlattal, valamint egyes ígéretes meglévő gyógyszerekkel és terápiás módszerekkel már kezelhetőbb lesz, ezért újabb, márciusban látott lezárásokra már nem számítunk, legfeljebb a további enyhítéseket halaszthatják el. Pozitív kockázat ugyanakkor az elhalasztott fogyasztás fokozatos megjelenése – ami bizonyos területeken akár gyorsíthatja is a kilábalást – azok részéről, akik esetében megmaradt vagy emelkedett a jövedelem, mivel az elmúlt másfél hónapban a korlátozások miatt növelhették a megtakarításaikat. Bizonyos kiadásokra – fesztiválok, vásárok, nagyobb rendezvények, koncertek, enyhülő, de bizonyos úti célok esetében még mindig korlátozott lehetőségek – pedig továbbra sem lesz szükség, így az ezekre a szolgáltatásokra félretett összegek máshol jelenhetnek meg.