Újraindulás egy kátyús úton

A gazdasági életben augusztusban még a fű sem nő. Ez az augusztus – az idei nyár – azonban sok szempontból más. A cégvezetők és a döntéshozók aligha töltik nyugodtan a nyári szabadságukat: nyakukon a tervezési időszak, és soha nem látott bizonytalanságban kellene kitalálni, merre tovább 2021-ben. Most azokra a témákra fókuszálok, amelyek a legtöbbször merülnek fel a jövő évi tervezéssel kapcsolatban, amikor ügyfelekkel beszélgetek.

Nem meglepő módon mindenkit az érdekel leginkább, lesz-e második járványhullám, ismét bezárkózunk-e.

Látva a gazdaságot ért sokkot, aligha elképzelhető, hogy a világ bármelyik vezetője ismét a teljes lezárásról döntene. Célzott intézkedések lehetnek, gócpontokat elszigetelhetnek, de a gazdaság lebénítása szóba sem jöhet.

Nincs olyan gazdaság a világon, amely túlélne még egy ilyen sokkot. Így tehát a legjobb, ha mindenki felkészül arra, hogy a termelési láncokban lehetnek még fennakadások, az otthoni munkavégzés sztenderddé válhat, az utazás kockázatos marad, akár belföldön is. Az élet tartósan megváltozik, amihez alkalmazkodni kell, de képesek vagyunk erre.

Ezt az alkalmazkodást a gazdaságpolitika segítheti, és segítenie is kell. Az elmúlt hónapokban láttuk, hogyan lehet költségvetési és monetáris politikai oldalról beavatkozni. A következő fontos kérdés, amit ezzel kapcsolatban kapok, hogy van-e még a jegybanknak mozgástere. Úgy vélem, van, de az már más kérdés, hogy makrogazdasági szinten ez jelenthet-e érdemi élénkítést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési hitelprogram hajrá 1500 milliárd forintos keretéből a legutóbbi adatok alapján kevesebb mint 10 százalék fogyott el három hónap alatt.

A feltételeken, de akár a kamatokon is lehet tovább lazítani. A vállalatok hosszabb távon is számolhatnak az alacsony kamatkörnyezettel és a hitelfelvételt támogató monetáris politikával. Akik tudtak, vélhetően már éltek a különböző Növekedési hitelprogramokkal. A kérdés tehát nem a kínálat, hanem a kereslet – erre mondta az Egyesült Államok jegybankja, hogy nem hitelezésre (lending) van szükség, hanem költségvetési költekezésre (spending). Ott nincs keresleti korlát. Adódhat azonban adósságfinanszírozási probléma – teszem hozzá halkan.

Ez pedig már a következő fontos kérdés: számíthatunk-e a büdzsé segítségére a következő másfél évben? Habár a GDP 20 százalékát kitevő élénkítőprogramról szóltak a hírek, ennek csak töredéke jelenik meg a következő másfél évben. A költségvetés mozgásterét azonban jelenleg nem a hazai és külföldi szabályok korlátozzák, hanem a józan ész. A gazdaságot a jelenben jellemző kontroll nélküli támogatás ugyanis a jövőben könnyen átcsaphat egy adósságválságba. Ebből a szempontból

a magyar gazdaság még mindig sérülékeny a régióban kiemelkedő mértékű adósságrátájával.

Tehát a gazdaság élénkítése és a költségvetési szigor közötti nagyon szűk mezsgyén kell egyensúlyozni. Ezt az utat tudja szélesíteni az MNB állampapír-vásárlási programja, amelyben még számos lehetőség rejlik. Összességében azt mondom, lehetünk óvatosan optimisták, és a vállalatok számíthatnak a továbbiakban is a költségvetés segítségére. Ágazati programok, beruházásösztönzés, adókönnyítés, munkaerőpiaci támogatás, és még lehetne sorolni a lehetőségeket. A keretrendszert a gazdaságpolitikai igények vezénylik majd, de ezek aligha változnak az eddigiekhez képest. A munkaerőpiac és a szolgáltató ágazatok maradhatnak a fókuszban.

Az is nagy kérdés, vajon fennmarad-e az erőltetett bérdinamika a magas minimálbér-emelésekkel.

A kifeszített vállalati büdzsék és a lassúbb gazdasági helyreállás miatt talán enyhülés várható, és a következő években aligha lesz két számjegyű bérfejlesztés.

De persze ez is kétélű fegyver, hiszen választhatunk a fékezett fogyasztás vagy az elbocsátások és a gyakoribb vállalatmegszűnés között. Az utóbbi, ugye, egy újabb magas minimálbér-emelés hatása lenne.

Végül, de nem utolsósorban minden gazdasági szereplő számára kulcskérdés a forint árfolyama. Ha a gazdaságpolitika minden téren az élénkítés mellett dönt, és megmarad a törekvés az eddigi magas nyomású gazdaság fenntartására (sarkítva: gyors növekedés, magas infláció), akkor újabb gyengülési hullámmal kalkulálhatunk, akár évente átlagosan 2-3 százalékos árfolyamváltozással. A fentiek alapján nincs más hátra, mint hogy becsatoljuk a biztonsági öveket, és felkészüljünk a rázós útra.