Döntések hatékonyan

Tegyük fel, hogy egy önkormányzat által működtetett intézményben közbeszerzés útján úgy vásároltak egy nagy értékű eszközt, hogy annak hazai gyártóját adminisztratív mulasztásra való hivatkozással kizárták a folyamatból. A közbeszerzési eljárást lefolytatták, a gépet pedig végül egy viszonteladótól vették meg lényegesen magasabb áron.

Jogszerű volt vajon a leírt folyamat? Szükséges és elégséges feltétel-e a jogszerűség? Pontosan az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt válik egyre keresettebbé már az önkormányzatok körében is az úgynevezett legit check.

E tanácsadási szolgáltatás egyúttal lehetőséget nyit a hibás döntések kijavítására, szolgálva a közteherviselésben részt vevők érdekét, és növelve a helyi közösségnek a társadalmi kontroll hatékonyságába vetett bizalmát.

A fogalom a vállalatfelvásárlási (M&A) ügyletekből lehet ismerős. Eredetileg az átvilágítási folyamat végén elkészülő átvilágítási jelentés része volt, eleinte egy fejezetként, újabban már önálló jelentésként. Könnyű belátni, hogy amikor egy befektető vagy vevő kívülről érkezik egy már működő cégbe, nem ismerheti annak tevékenységét, a tulajdonosi és a menedzsmentdöntések hátterét, tehát ez az információs aszimmetria hatalmas jogi, üzleti és egyéb kockázat a számára. Ezért viszonylag rövid idő alatt szeretne minél többet megtudni a vállalat korábbi életéről, olyan kérdéseket tekintve is, amelyek nem olvashatók ki egy jogi személy éves beszámolóiból: vannak-e szabadalmi vagy védjegyproblémák, folyamatban lévő perek, esetleg a céggel szembeni kártérítési igények, és még hosszan lehetne folytatni a sort.

A procedúra egyik fontos mozzanata annak a vizsgálata, hogy vajon a társaság döntéshozatali szervezetében a felelős személyek indokoltan, hatékonyan és főleg jogszerűen, azaz a hatályos hazai jogszabályi környezetnek és a jogi személy létesítő okiratának (egyéb belső szabályzatainak) megfelelően hozták-e meg a döntéseiket. Emellett előkészített volt-e a döntéshozatal, volt-e mögötte megfelelő szakmai tartalom?

A fenti közbeszerzési eljárásról szóló példa nyomán nem meglepő, hogy a legit check rendkívül nagy értéket képezhet egy önkormányzat számára is. Nem kell feltétlenül boszorkányüldözésre gondolni, és nem csak kizárólag akkor lehet ennek létjogosultsága, amikor egy új vezető a helyét elfoglalva szeretné megtudni: mihez is fogja a nevét adni, egyáltalán, honnan vette át az irányítással járó kiemelt felelősséget?

De azt is el kell ismerni, hogy lehet helye az önigazolásnak is. Hiszen

fontos, hogy felismerjék és előre jelezzék, ha egy hibás döntés miatt a menedzsment, a tulajdonos kényszerpályán mozog, lehetőségei korlátozottak.

Másrészt képviseleti demokráciában élve elképzelhető, hogy valakiből úgy lett polgármester, hogy eredetileg építészként, őstermelőként, orvosként dolgozott. Legyen bármilyen képzett is, nem lehet kompetens minden egyes, a törvény által előírt kötelező és vállalható önkormányzati feladat ellátásában. Már csak ezért is érdemes megnézni, hogy egy ugyanilyen, eltérő hátterű személyekből álló döntéshozatali testület valóban körültekintően járt-e el a legkülönbözőbb kérdésekben, legyen szó ingatlanfejlesztésekről, önkormányzati fenntartású oktatási intézményekről vagy akár arról, hogy a beteg szemszögéből nézve a legmegfelelőbb diagnosztikai eszközt szerezték-e be.

A legit check lefolytatása megadja a „reparáció” lehetőségét. Ezáltal a választók remélhetik, hogy egy elkészült jelentés birtokában az önkormányzati vezetés meg fogja tenni a szükséges lépéseket a korábban esetleg nem optimálisan, nem kellő hatékonysággal vagy akár jogszerűtlenül meghozott döntések kijavítására. Ez történhet például egy előnytelen szerződés újratárgyalása, mediáció útján vagy később akár jogvita, polgári peres vagy nem peres eljárással is.

Egy közösségnek tehát többféle érdeke is fűződhet a legit check eljárás lefolytatásához, de az egészen biztosan nem szolgálja az átláthatóság elvének érvényesülését, ha nem derül ki, hogy a közbizalom alapján megválasztott képviselők és az általuk felhatalmazott felelős vezetők hogyan és milyen döntéseket hoznak. Ezt követően pedig elengedhetetlen, hogy a képviselők valóban értsék: jogaik egyben kötelezettségek is. Hiszen az önkormányzatnak minden egyes döntés mögé úgy kell odaállnia, hogy pontosan tudja, mi és miért történt úgy, ahogyan történt.