A statisztika is segíti a járvány elleni küzdelmet

A koronavírus-járvány második hulláma több tekintetben is felkészültebben érte az országot. Az első sokk óta kibővült ismeretekkel rendelkezünk a járványról, magáról a vírusról, ugyanakkor

a tavaszinál enyhébb korlátozások a járvány gyorsabb terjedésével járnak együtt.

Az emberi élet biztonsága továbbra is prioritást élvez, de törekedni kell arra, hogy elkerüljük a tavaszihoz hasonló súlyos gazdasági és munkaerőpiaci következményeket, amikor a gazdaság működőképessége és sokak megélhetése került átmenetileg veszélybe.

Ebben a krízishelyzetben nehéz optimális egyensúlyi pályát kijelölni.

A hivatalos statisztika pontosan ebben, az intézkedések pozicionálásában és finomhangolásában segíti a döntéshozókat. Új adatforrások bevonásával, módszertani fejlesztésekkel, a nagyobb mennyiségű adat gyorsabb feldolgozásával és a jelen helyzet kezelésében felhasználható közzétételével igyekszünk információt szolgáltatni ahhoz, hogy az intézkedések hatása minél gyorsabban detektálható legyen, és hogy lehetővé tegyük a minél pontosabb hozzáigazításukat az éppen aktuális helyzethez.

A járvány terjedésének kontrollálhatósága kulcskérdés, ebben alapvető fontosságú a személyes kontaktusok mérséklése.

Gazdasági és ezzel szoros összefüggésben munkaerőpiaci szempontból is cél azonban, hogy mindez a lehető legkevesebb veszteséggel járjon.

A járvány első hullámának idején végbement gazdasági változások megtörték az utóbbi évek kedvező munkaerőpiaci tendenciáit.

Márciusban és áprilisban 129 ezer foglalkoztatottnak szűnt meg a munkája, június végére 450 ezren kerültek a veszélyhelyzet kihirdetésének időpontjához képest nehezebb megélhetési viszonyok közé, igaz, azóta a számuk fokozatosan csökken. Augusztusra a mutatók jelentősen javultak, a foglalkoztatási ráta meghaladta az egy évvel korábbit.

Tavasszal a korlátozások hatásai legkorábban és legmarkánsabban a referenciahéten nem dolgozó foglalkoztatottak arányának kiugró értékeiben tükröződtek.

A digitális oktatásra való áttéréssel párhuzamosan már márciusban több mint ötszörösére nőtt az arány az ilyenkor szokásoshoz képest, áprilisban pedig még ennél is többen, a foglalkoztatottak 12 százaléka nem végzett a kikérdezést megelőző héten munkát, többségük a járvánnyal összefüggő okok miatt.

Március közepétől, a köznevelés digitális útra terelésével előálló helyzetben túlnyomórészt közvetlen szülői felügyeletet igényelt az otthon maradó 331 ezer óvodás kisgyermek és a 357 ezer alsó tagozaton tanuló diák, de a felügyeletet bármely saját háztartásban nevelt 18 éven aluli gyermek esetén lehetett kérvényezni. Ezzel szemben jelenleg az óvodák és az általános iskolák a járványügyi szabályok betartása mellett folyamatosan működnek, így a szülők munkavégzését ez önmagában nem akadályozza.

A tavasszal hirtelen megváltozott helyzetre gyorsan reagáltak a munkáltatók, a munkaviszony fenntartása mellett leggyakrabban alkalmazott eszköz a munkaidő, munkarend módosítása, illetve a távmunka, a home office volt. Az utóbbi a foglalkoztatottak 17 százalékát érintette áprilisban és májusban, jelenleg pedig egy újabb felfutás elején járunk:

októberben már az ilyenkor szokásos arány három és félszerese, a foglalkoztatottak 7,6 százaléka dolgozott távmunka vagy home office keretében.

A személyes kontaktusok korlátozásának a munkavégzésre gyakorolt hatásai mellett a gazdasági ágak jelentős része küzdött nehézségekkel, és a jelenlegi helyzetben is kézzelfogható válságot él át. A szabadidős létesítmények bezártak, a turizmus tekintetében az üzleti, gazdasági vagy oktatási célú szálláshely-szolgáltatás a bevételeknek csak a töredékét fogja biztosítani, és a vendéglátóhelyek forgalomkiesését sem pótolja a házhoz szállítás kizárólagossága.

Az ipar teljesítménye és a termék-külkereskedelem mutatói ugyanakkor bizakodásra adnak okot. Szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 2,2 százalékkal nőtt az ipari termelés és 6,9 százalékkal a tavasszal komoly gondot okozó ipari rendelésállomány volumene, a belföldi és az exportértékesítés volumene pedig kevéssel meghaladta a járvány előtti szintet.

Egy év alatt 665 millió euróval javult a külkereskedelmi egyenleg, ezen belül az export értéke 4,6 százalékkal nőtt.

Mindez a gazdaságvédelmi intézkedések sikerét jelzi, amelyek mérhetőségét a hivatalos statisztika biztosítja. A járvány alapjaiban befolyásolta a világ információszükségletét, soha nem látott igény mutatkozott a megbízható adatokra. A hivatalos statisztikának a járvány által teremtett veszélyhelyzet változó igényeihez való hozzáigazítása és a pandémia társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésére hozott döntésekhez való hozzájárulása világszerte felértékeli a statisztika jelentőségét, és hangsúlyozza a járvány elleni küzdelemben betöltött szerepét.