A GameStop-sztori tanulságai és a közösségi média szerepe

Január elejétől egy internetes fórum, a reddites WallStreetBets hatására emberek tömegei kezdtek el masszív ütemben GameStop-részvényeket, illetve vételi opciókat vásárolni, ami jól mutatja, hogy egy többmilliós követői táborral működő fórum, amelyen tudatosan manipulálják a kisbefektetői piacot, mekkora tőkeerőtömeget mozgathat meg. Adja magát a felvetés, hogy sokkal jobban meg kellene vizsgálni az ilyen típusú fiókoknak és a kereskedési platformoknak az amúgy minden irányból erősen szabályozott tőkepiacokon való részvételi felelősségét.

Nem először fordul elő, hogy a populizmus utat tör a tőzsdéken. Az azonban talán újdonság, hogy most a Wall Street tőzsdecápái álltak szemben a lelkes amatőrökkel.

A GameStop-eseménysor komoly veszélye, hogy

egy nagy sereg tapasztalatlan befektető akár igazságérzete, hirtelen forradalmi hevülete vagy éppen profitéhsége miatt szinte felfoghatatlan összeget – itt konkrétan négy hét alatt 44 milliárd dollárt – fektet be bonyolult és drága opciók vásárlásába a sima részvényvásárlások mellett.

Ehhez fontos megjegyezni azt is, hogy a reddites befektetőknek jellemzően messze nem volt meg a szükséges szakértelmük ezekhez az ügyletekhez. Azaz 44 milliárd dollárnyi opciós részvényvásárlási jogokra olyan emberek költöttek pénzt, akiknek amúgy egy hónappal az esemény előtt valószínűleg sejtelmük sem volt arról, hogy opciót fognak vásárolni, sőt, feltehetően a jelentésével sem voltak tisztában. Éppen ezért ennek a hullámnak a végén a jórészt manipulált, frissen bevonzott kisbefektetők viselik majd a kaland negatív következményeit.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy

a társadalmi rétegek közt a vagyoni olló egyre nyílik, és ezen a koronavírus-járvány csak tovább rontott.

A piaci árak és a pénzügyi eszközök árai folyamatosan emelkedtek az elmúlt években, ami persze a vagyonosoknak előnyös, mert még tovább halmozzák a javaikat, de annál kevésbé kedvező az átlagembernek. Valamilyen szinten érthető, hogy a középréteget képviselő tömegek csalódtak a rendszerben, és úgy érezték, itt az idő móresre tanítani a Wall Streetet, és élni a gyors pénzkereset lehetőségével, most nekik is jár a jóból...

És itt jön képbe a közösségi média.

Az egyik kulcs itt a Reddit anonimitása, az „olcsó” trading platformok, valamint a ma már szó szerint bármire behülyíthető emberek. A koronavírus-járvány környezete is igazi táptalaja volt egy ilyen eseménynek: egyes esetekben a pandémia unalma és a bizonytalanságban kapaszkodóként funkcionáló álmodozás, más esetekben az elvesztett munkahely és a szűkösebb anyagi körülmények kényszeríthettek egyeseket a szokatlanul merész pénzügyi döntésre. Nem is kell részletezni, milyen extrém befolyásoló erejük van a közösségimédia-platformoknak – úgy tűnik, ez ma már nemcsak a politikai választásokra és az álhírek terjedésére igaz, hanem a pénzügyi döntésekre is. És ez nemcsak egy pénzügyi, hanem kulturális kérdés is.

Felnőtt egy olyan generáció, amely állandó médiazajban éli a mindennapjait, gyorsan és könnyen befolyásolható, azonnali véleményalkotáshoz szokott, s máshogy gondolkodik döntéseinek pénzügyi súlyáról is.

Egy generáció, amely merészebben vág bele akár egy ilyen pénzügyi spekulációba, miközben a vagyoni háttere egyáltalán nem stabil, mégis a gyors fogyasztáshoz és gyors döntésekhez szokva könnyen befolyásolható, akár egy ilyen bonyolult piacra való belépésre is.

Az igazi bűn tehát az ebben a történetben, hogy a fórum gátlástalanul belerángatott olyan fiatalokat is a tőzsdei spekuláció világába, akiknek ez teljesen ismeretlen terep, ám az alapvető emberi mohóság, az igazságérzetre és a forradalom illúziójára alapozott üzenet egyvelege hívószóként működött. S mivel nincs tapasztalatuk, például az egy hónapos at-the-money call opciót simán megveszik a részvényár 40-50 százalékába kerülő prémiumért, hiszen az árfolyam zakatol felfelé…

Hiszen az elmúlt napokban a fórum lelkes beszámolói szerint ez működött 50 dolláros áron, működött 100 dolláros áron, sőt 250 dolláros áron, így joggal gondolja: miért ne működne még újra és újra?

Pedig egy ponton túl nem működik. Az amúgy reális értéken 5-10 dollár körüli GameStop-részvény ára a Reddit-mánia hevületében 480 dolláros tetőzés után így zuhant napok alatt 50 dollárig.

Nagy kérdés: hogyan fog erre a jelenségre reagálni a pénzügyi szektor?

A felelősség azért, ami történt, megoszlik sokak között. Részben a hedge fundok és az olyan appok között, mint a Robinhood, amely egyszerre hajt hasznot a hedge fundoknak és teszi lehetővé a nem hozzáértők számára a kereskedést. De részben felelősek a körülményes reakcióidővel ébredő piaci felügyeleti hatóságok, illetve a tőzsdék is.

Egyelőre több ellentétes álláspont van, hogyan kellene szabályozni a jövőben a jelenséget. Az egyik tábor azt mondja: „Nem állíthatják le a részvényügyleteket, amikor az emberek részt akarnak benne venni. Az embereknek szabadon kell játszaniuk a piacon, úgy, ahogy ők akarnak.” A másik tábor meg azt mondja: „Miért nem védi meg senki a befektetőket önmaguktól, és az olyan extrém kockázatok vállalásától, amelyek nem felelnek meg a vagyoni szintjüknek és a kockázatvállalási hajlandóságuknak?”

Mindkét álláspont tele van igazságokkal, így azt, hogy a két tábor miként jut egyezségre, még nem tudni.

Paradox módon a tőzsdéknek, az értékpapír- és tőzsdefelügyeleti hatóságoknak és a kereskedési platformoknak a jelenségre a jövőben pontosan a letéti követelmények szigorításával, a volatilitás szoros monitorozása melletti kereskedési korlátozásokkal, a befektetési szolgáltatók további szabályozásával kell reagálniuk.

Másképpen nem kezelhető az új gólem, amikor kisbefektetők adott esetben milliói együttesen lépnek be a piacra összehangolt módon, a fundamentumok szinte teljes figyelmen kívül hagyásával. Ennek következménye pedig igazából nem néhány hedge fund esetleges megleckéztetése a kisbefektetők költségén, hanem sokkal inkább a modern pénzügyi rendszer piaci működésének, logikájának teljes felborulása, illetve a teljes tőkepiaccal szembeni bizalom megingása lehet. Azaz mindenkitől lépéseket kíván az új helyzet. Mindezt részben a kisbefektetők hangos felháborodása mellett, ám a kisbefektetők szükséges és elvárható védelmében.

Felvetődik az a kérdés is, hogy ki nyer ezen az egészen. Végül szinte senki…

Természetesen lesz néhány sikertörténet az árfolyam emelkedését a legelején meglovagolókról, és arról, hogy összesen 20 milliárd dollár nyereséget könyveltek be a vételi oldal képviselői, köztük intézményi befektetők és a reddites kisbefektetők egy része, de a nagy többség bukni fog.

Veszíteni fog rendre a megtámadott alapkezelőkben a megtakarításaikat nyugdíjpénztári portfóliókban vagy befektetési alapokban tartók tömege. Veszíteni fog milliónyi hiszékeny kisbefektető, akik kifizettek négy hét alatt 44 milliárd dollárt, és amikor a végén kifutnak az opciók, és újra 20 dollár alá száll az árfolyam, semmit nem nyernek.

S akkor az sem lesz vigasz, hogy csatát és tőkét vesztett a kiszemelt ellenségkép megtestesítőjeként a Melvin Capital, nem is keveset, 4,5 milliárd dollár körüli összeget, s végül csak a tőkeinjekció mentette meg. Ám az a megdöbbentő ebben a jelenségben, hogy a végén jól kiszámíthatóan mindig a kispénzű, botcsinálta befektető fog pórul járni a jövőben is, csakúgy, mint ebben a történetben, mert aki nem száll majd ki a hirtelen képzett rali során azonnal, sőt, aki tartja ezeket a „hedge fund kivéreztető” papírokat, pozíciókat, az veszíteni fog. Sokat. Hosszú távon persze az árjegyző platformok vagy a tömegeket mozgató és időben kiszálló manipulátorok mind nyernek, de ez nem lesz vigasz a sok rászedett kisbefektetőnek.

Kérdés, valaha kifullad-e a jelenség…

A konkrét GameStop-támadás az ellenségként kezelt hedge fundokkal szemben már gyakorlatilag kifutott, az intézményi befektetőknek megvan a szakértelmük és a tudásuk (végső esetben pedig a mentőöveik) a helyzet kezelésére, a zárásokra, a fedezésre, így javarészt az első két hét után már a sorra újonnan beszállók fűtötték egymást, átadogatva a pozíciókat a kereskedési platformok örömére jó nagy vételi-eladási árkülönbözetekkel. Maga a jelenség azonban, a közösségi média felületein manipulált kisbefektetői tömeg piacbefolyásolóan együttes fellépése, úgy látszik, mostantól a mindennapok része lesz. Igaz, ezen a fake news átitatta hétköznapok mellett talán nem is lehet csodálkozni.