A koronavírus adta házi feladatot el kellett végezni

Az elmúlt év hatalmas változásokat hozott a hazai építőiparban és egyben az építőipari alapanyagok előállításában. Ahhoz azonban hátra kell lépni egyet, hogy tiszta képet kapjunk, és láthatóvá váljon, hogyan is álltak össze 2020 fejleményei, és ebből valójában mi is az, ami a Covid számlájára írható.

A kivitelezések összességében körülbelül harmadával csökkentek az elmúlt évben. A társasházak építése mintegy 40, a családi házaké 10 százalékkal mérséklődött.

A visszaesésnek már 2019-ben látszottak jelei, s ha mélyebben vizsgálódunk, akkor az látható, hogy a tavalyi fejleményekben érdemi szerepet az év elején visszatérő 27 százalékos általános forgalmiadó (áfa), az új lakások építésére korábban bevezetett

5 százalékos áfa körüli bizonytalanság játszotta.

A kedvezményes lehetőség hozta új projektek ugyanis az év folyamán kezdtek kifutni. Ezt erősítette fel a koronavírus-járvány hatása, amelynek mértéke azonban nem hasonlítható az áfahatáshoz.

Az vitán felül áll, hogy az elmúlt év márciusa drámai mértékben forgatta fel a szektor vállalatainak életét. Rávilágított egy alapvető szükségszerűségre:

minden társaságnak rendelkeznie kellene olyan protokollal, amelynek segítségével kezelhetők a váratlanul fellépő, sokszor súlyos következményekkel járó helyzetek.

Ennek kialakítása és fenntartása például az élelmiszeriparban a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások miatt követelmény. Így azok szinte folyamatos készültségben állnak arra az esetre, ha nem kívánt változás következne be. Ez a szemlélet az építőipari cégeket eddig nem jellemezte. Ma már látható, hogy az ilyen szituációkra választ adó rutinokat ebben a szegmensben is fel kell építeni. Mindez röviden annyit jelent, hogy a krízishelyzetre a „békeidőben” is állandóan készülni kell. Nincs mese, itt is az élelmiszeripari cégeknél általános IMCR- (Incident Management and Crisis Resolution) standardnak megfelelő eseménykezelési és válságkezelési rendszert kell bevezetni.

Az építőiparban dolgozók számára mindez azért különösen hangsúlyos, mert

a gyártást kell fenntartani válsághelyzetben, jelen esetben a pandémiás időszakban is, ami home office-szal nem megoldható. Cégünk már felépítette saját IMCR-protokollját.

Ennek része a védekezést nyújtó eszközök beszerzése, a termelés megszervezése krízisidőszakban úgy, hogy a legkevésbé legyen sérülékeny, valamint a vevők kiszolgálásának biztosítása a kihívások közepette. A rendszer hatékonyságát mutatja, hogy a vállalatnál az első hullámban egyáltalán nem volt megbetegedés, s a másodikban is csak olyan kis számban akadt, ami nem veszélyeztette a vásárlók kiszolgálását.

Itt egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk: éppen a vevő az, aki a Covid hatására más megközelítésbe került. Szükségszerű az arra való törekvés, hogy körükben az elégedettség – körülményektől függetlenül – minél magasabb szintű legyen. A járványhelyzet arra ébreszthette rá az ágazat szereplőit, hogy ennek hangsúlyozottan időszaktól – recessziótó vagy konjunktúrától – függetlennek kell lennie. Ez pedig azt jelenti, hogy vevőközpontú szervezetet kell felépíteni, ennek kell alárendelni a vállalat belső folyamatait, döntési rendszereit is. Sőt, erre kell építeni a cég jövőképét és stratégiáját is. Ennek ráadásul olyan mélységekben kell megjelennie, hogy egy-egy munkakörben egyértelműen meghatározzák, milyen kompetenciákra van szükség a hatékony feladatellátáshoz. Így ugyanis átláthatóan és hatékonyan lehet mérni a munkavállalók teljesítményét, de ami még fontosabb, pontos visszajelzéseket lehet adni a dolgozóknak.

A koronavírus ezeket az igényeket mindenképpen a felszínre hozta.

Katalizátorként felgyorsította továbbá a digitalizációt is, hiszen a személyes találkozók csaknem teljesen megszűntek, ami azért kulcskérdés, mert ez egy „személyes iparág”. Például olyan IT-alapú tréningmegoldásokat, vásárlástámogató alkalmazásokat és folyamatokat kellett megteremteni, amelyek választ adtak erre a helyzetre, és fennmaradt a gyártó kapcsolata a partnereivel és a vevőivel egyaránt.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy azok az építőipari vállalatok, amelyek a koronavírus okozta helyzetben nem ismerték fel a cselekvés szükségszerűségét, működésüket nem reformálták meg az új kihívásoknak megfelelően, azok valószínűleg véglegesen lemaradnak a piaci versenyben. Számukra ugyanis nehézségeket okozhat annak a kedvező helyzetnek a kihasználása is, amelyet egyébként az idei évtől érvényes kormányzati intézkedések ígérnek.

Az új építésekre vonatkozó 5 százalékos áfa meghosszabbítása és az otthonfelújítási támogatások bevezetése mindenképpen kedvező körülményt teremt. Az utóbbi hatása akár már a tavasztól érzékelhető lesz. Ehhez persze szükség lesz arra is, hogy az emberek derűlátóan tekintsenek saját helyzetükre, és bízzanak a gazdaság újraindulásában. Az ebben rejlő lehetőséget azok a vállalatok tudják majd maradéktalanul kihasználni, amelyek a koronavírus alatt a házi feladatot elvégezték, és a megszerzett tudást beépítették a működésükbe.