A technológia személyre szabott egészségügyet teremt

Igen eltérő elképzeléseket hallhatunk az orvoslás jövőjéről, attól függően, kit kérdezünk róla. Egy dologban azonban mindenki egyetért:

a technológia megkerülhetetlen az egészségügy jövőjében, bármerre fejlődjön is az elkövetkező évtizedekben.

Én abban hiszek, hogy a gyógyítás minden eddiginél személyre szabottabb lesz: a technológia és az adatok segítségével sokkal hatékonyabbá válhatnak a gyógykezelések. A daganatterápiában például sokáig az általános (one size fits all) megoldások vitték a prímet. Ha ezek nem bizonyultak hatásosnak az adott páciensnél, az orvosok új módszerekkel próbálkoztak.

Ez a megközelítés azonban súlyos időveszteséggel jár, emiatt kockázatos a betegekre nézve. Ezzel szemben a személyre szabott orvosi ellátás nagyobb eséllyel biztosítja a terápia sikerét, emberéleteket menthetünk meg. 2016-ban, vagyis egyetlen évben csaknem 1,2 millió ember halt meg daganatos megbetegedésben az Európai Unióban, ez a halálesetek 26 százaléka volt, ami jól mutatja, mennyi teendő van még ezen a téren.

A generális megközelítés tetemes anyagi terhet ró a társadalomra, hiszen a súlyos betegségek kezelése rengeteg pénzbe kerül. Ez az összeg azonban drasztikusan csökkenthető, ha a megfelelő időben a megfelelő terápiát alkalmazzuk a megfelelő betegre szabva. Ambiciózus, ám reális tervnek gondolom, hogy 2029-re kétszer annyi orvosi fejlesztés valósuljon meg feleannyi társadalmi költségből a személyre szabott terápiák révén.

Az utóbbiakban rejlő lehetőségeket jól illusztrálják azok a fejlesztések, amelyek az amerikai székhelyű Flatiron Healthnél, a Roche egyik leányvállalatánál zajlanak. Ezek célja, hogy

a rákos betegek kezelési tapasztalataiból tanulva javítsanak az életminőségükön, hiszen minden beteg története módot ad arra, hogy jobban megértsük a rák működését, felgyorsítsuk a kutatásokat és javítsuk a betegellátás minőségét.

Az említett projektben összesen 2,5 millió aktív beteg kezelési adata áll rendelkezésre, ám sokkal több is lehetne, ha a technológiának nem lennének korlátai: a klinikai adatokat egyelőre még strukturálatlanul tárolják több ezer független közösségi klinikán, orvosi központban és kórházban. A big data hozzájárulása azonban így is jelentős abban, hogy rendszerezett és elemzett adatokkal forradalmasítsuk a rákgyógyítást.

Szintén nagy reményekkel kecsegtet egy másik innováció, amely a páciensről szóló adatokat összegzi: a múltbeli betegségeket és a családban előforduló egészségi problémákat is.

Az utóbbiak ismeretében pontosabb előrejelzés készíthető arra vonatkozóan, hogy milyen betegségeket örökölhetett az adott személy. Ez hozzásegíti az orvosokat, hogy a megfelelő időben a megfelelő terápiával álljanak elő: egyetlen felületen összesítve tekinthetik át a páciensre vonatkozó információkat, könnyebben felülvizsgálhatják és összehangolhatják a terápiát, valamint dönthetnek a következő lépésről.

Az eljárás erősen lecsökkenti a kezelés előkészítésére szánt időt: az onkológusok esetében 53, a radiológusoknál 12, a sebészeknél pedig 8 százalékkal. Közben módot ad a különböző páciensek kórtörténetének összehasonlítására, ezáltal a lehető leghatásosabb kezelést lehet kiválasztani.

A technológia lehetőségeinek kihasználásához tehetséges, újító gondolkodású IT-szakemberekre is szükség van.

Változniuk és alkalmazkodniuk kell az egészségügyi ellátó- és szervezőrendszereknek is, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Sok idő kell ahhoz, hogy ezek a radikális átalakulások világszerte végbemenjenek, a megvalósulásukhoz pedig rendkívül fontos az egészségügyi adatok hatékony használata.

Sokakban merül fel – egyébként jogosan – az a kérdés, hogy miként használhatják fel a legszemélyesebb adatainkat a szigorú GDPR-szabályozások és adatvédelmi törekvések közepette. Az orvoslás fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy minél több részletes információ álljon rendelkezésünkre, sok múlhat azon, miként lehet hasznosítani például a klinikai vizsgálatok során szerzett ismereteket.

Az egyre nagyobb mennyiségű, egyre jobban rendszerezett, egyre célirányosabban „szóra bírt” információ kulcsfontosságú a jövő személyre szabott egészségügyében, amelynek napról napra egyre több elemét láthatjuk viszont már a jelen orvoslásában is.