Elszálltak a termelői árak, kezdhetünk aggódni

Az elmúlt hónapokban egyre többször került elő az infláció témaköre. Kevesebbet szoktunk ugyanakkor beszélni a termelői árak alakulásáról. A legfrissebb KSH-statisztikák szerint azonban itt az ideje, hogy ezeket is górcső alá vegyük, ugyanis egy nagyon fontos változás zajlik.

A magyar ipari termelői árak 2021 márciusában éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedtek. Egészen 2006-ig kell visszamennünk az időben, hogy hasonlóan magas értéket lássunk. De ez nem csak Magyarországon van így.

A világon szinte mindenhol gyorsan emelkednek az ipari termelői árak. Például Németországban 2011 óta, Lengyelországban közel négy éve nem látott csúcs dőlt meg az idén márciusban. Mindez arra enged következtetni, hogy globális folyamatok állnak a termelőkre nehezedő árnyomás mögött.

Ilyen globális folyamat például a termeléshez szükséges alapanyagok vagy félkész termékek hiánya. Napjainkban minden a félvezető- és a mikrocsip­hiányról szól. A koronavírus-válság következtében drasztikusan megnőtt az igény az elektronikai termékekre. A vállalatok otthonról dolgoztatják a munkaerőt, de az emberek a saját szórakoztatásukra is újabbnál újabb technológiai kütyükre áldoznak. Mindez a feje tetejére állította az eddigi beszerzési folyamatokat. Az autógyártók hiánnyal küszködnek, és a kereslet folyamatos emelkedése persze felfelé hajtja az árakat. A válságból való kilábalás folyamata ugyanis egyre erősebbé teszi a gazdaságok aggregált keresletét.

Erre a globális túlkeresletre rakódik rá egy spekulatív tényező is, amely szerint hamarosan még több ország csatlakozik a kilábalók közé. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok, Kína, Ausztrália vagy Dél-Korea, már a válság előtti GDP-szintet hozzák.

Viszont az európai nagy gazdaságok még csak most kapaszkodnak fel, ahogyan más fejlődő országok is Ázsia- és Latin-Amerika-szerte. Mindez a piaci szereplők szemében nem mást jelent, mint újabb potenciális keresletélénkülést, amivel a kínálat nem tud majd lépést tartani. Ennek hatására pedig az egekbe szöknek a nyersanyagárak.

Emellett a szállítási nehézségek is szerepet játszanak a termelői árak elrugaszkodásában. A légi szállítás a koronavírus-válság után csak most kezd helyreállni, így a tengeri szállítás túlterheltsége az egekbe emelte a konténerárakat és a szállítási költséget, amit az Ever Given márciusi esete csak tovább erősített. Márciusi adatok szerint a konténeres szállítás 25 százalékkal drágult éves összevetésben.

Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor tűzesetek is borzolták nemrégiben a kedélyeket. A német BASF gyár leégése az építőipari vegyi alapanyagok hiányát és áremelkedést hozott, ami egy-két évig velünk lesz. Egy japán mikrocsipgyártó üzem is leégett, tovább emelve a globális csiphiányt és így az árakat.

A Kopint-Tárki elemzése szerint az utolsó békeévhez, vagyis 2019-hez viszonyítva 2021 első negyedévében az olajok és zsírok csaknem 60 százalékkal drágultak, míg a fémek és ásványok nagyjából 36 százalékos, a nemesfémek 33 százalékos áremelkedést mutatnak. Emellett az élelmiszeripari alapanyagok árai is drasztikus változáson mentek keresztül, 31 százalékkal drágultak a vizsgált időszakban. Nem csoda, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelői árak sokéves csúcsokat döntögetnek. Az elmúlt két hónapban 10 százalék feletti volt a mezőgazdasági termékek összesített termelői árindexének emelkedése. Erre legutóbb 2013 tavaszán volt példa. Az élelmiszeripari áremelkedés mögött ugyanakkor csak részben jelentkezik a koronavírus. Az elmúlt évek készletfelhalmozása okozta keresletnövekedés mellett a rossz időjárás is komoly szerephez jutott.

A hab a tortán a sertésinfluenza volt, amely a kínai állatállomány 60 százalékának megsemmisülésével járt. Az ágazat újraépítése pedig hatalmas keresletet generál a takarmányok iránt.

De mit jelent mindez az inflációra nézve? A magyar adatokat vizsgálva a mezőgazdasági termelői árak változása egy-két hónapos késleltetéssel, míg az ipari termelői áraké nagyjából hathavi késleltetéssel jelentkezik a fogyasztói árakban. Mindezek alapján aligha várhatjuk, hogy a hamarosan 5 százalékra ugró éves inflációs mutató az év végére számottevő csökkenést mutasson.