A gazdaság fenntartható növekedésének a jó minőségű, nemzetközileg versenyképes felsőoktatás az alapja. A Bloomberg innovációs indexe szerint Magyarország a 111 vizsgált országból a 27. helyen szerepelt, így a leginnovatívabb negyedébe került a nemzetközi listának. A kedvező összkép mellett a módszertan által vizsgáltak közül hazánk esetében a felsőoktatás volt a leggyengébb pillér, ahol az 53. helyen végzett Magyarország.
A Bloomberg módszertanának következtetését a legismertebb globális felsőoktatási rangsorok is megerősítik. A legjobb hazai egyetemek tudományterülettől függetlenül is a nemzetközi ranglisták második felében találhatók.
A magyar helyzet nem egyedülálló, a közép- és kelet-európai (KKE) régió felsőoktatási rendszere messze lemaradt a világ élvonalától. Míg összesen 34 nyugat-európai egyetem került be a 2021-es QS egyetemi világranglista első száz intézménye közé, addig a KKE-régióból nemhogy a legjobb száz, de a ranglista legjobb 250 egyeteme közé sem jutott be egyetlen egyetem sem. Sőt, a sorrendben következő 250 pozíció között is csak elvétve találunk régiós intézményt, mindössze hetet rangsorol a QS az 500 legjobb egyetem között. Három cseh (Károly Egyetem 260., Prágai Kémiai és Műszaki Egyetem 342. és a Cseh Műszaki Egyetem 432.), egy észt (Tartui Egyetem 285.), két lengyel (Varsói Egyetem 321. és Krakkói Egyetem 326.) és egy litván (Vilniusi Egyetem 423.) egyetem került be.
A módszertan a hallgatói-oktatói arányt, a külföldi oktatók és diákok számát, a kutatási potenciált és eredményeket, valamint a munkaerőpiaci visszajelzéseket használja fel.
Ahhoz, hogy a régió meghatározó szereplő legyen a tudományos-kutatási és gyakorlati innovációs területeken, a felsőoktatásban ugrásszerű fejlődést kell elérni, amelynek a fenti ranglistán is látható eredményben kell megmutatkoznia.
Az innovációs és kutatási gyakorlat erősítése alapfeltétel ahhoz, hogy a közepes jövedelmű országok köréből kiugorhasson a régió, benne Magyarország is.
A fenti listából is kiderül, hogy a legjobb hazai egyetem csak a második 500-ban kapott helyet. Egészen pontosan az 501–510. helyezettek közé került be a nemzetközileg legjobban rangsorolt Szegedi Tudományegyetem. A többi hazai felsőoktatási intézmény a nemzetközi rangsorban még hátrébb került. A globális felsőoktatási térképen való elhelyezkedés javítása miatt kiemelkedő fontosságú a hazai felsőoktatási reform és a most zajló modellváltás, amely lehetőséget ad egy új akadémiai munkakultúra kialakítására.
Hogy miért kell új egyetemi kultúra? A hazai felsőoktatásban a jelenlegi modellváltásig harminc év alatt még közepes szintű reform sem történt. Az egyetemi oktatók között nem alakult ki nagyobb verseny, nem jellemző az oktatói fluktuáció még országon belül sem.
A hazai akadémiai szféra tökéletes példa a közgazdaságtanban ismert korlátozott piacra lépésre és ezen keresztül a belterjességre. A nemzetközi ranglistán előkelőbb helyeken lévő egyetemek a nemzetközi piacon toboroznak – a pozíciókért versenyző – friss PhD-vel rendelkező hallgatókat, akik aztán nemzetközi szintű hálókban dolgoznak együtt a kutatási projekteken. Ahhoz, hogy a hazai felsőoktatás előrelépése meginduljon, a hazai modellváltásban kulcsszerepet kell kapnia a nemzetközivé válásnak. Bár az utóbbi évtizedben a hallgatói csereprogramokban részt vevők száma 11 százalékra nőtt, ez a szám továbbra is alacsony, ahogyan az egyetemek oktatási palettáján lévő angol képzések száma és a külföldi oktatók aránya is. Márpedig a ranglisták sokatmondók: az előrelépéshez a jobbaktól kell tanulni, amihez ki kell nyitni a kapukat, kapcsolatba kell velük kerülni, és hazai szinten is versenyhelyzetet kell teremteni a szektorban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.