A Covid-járvány kitörése előtt optimista hangulat lengte körül az elektromos járművek elterjedését. Számos befolyásos ország kormánya stratégiai céllá emelte a zöldpolitikát és a környezetvédelmi beruházásokat. Bár a reflektorfény főleg az Egyesült Államok és Európa éghajlat-politikájára irányult, Kína is síkra szállt a dekarbonizáció mellett.
A fejlődés hosszú és ígéretes lesz, de az eredményéből nem mindenki fog egyenlő arányban részesedni. A folyamat fő nyertesei várhatóan az értéklánc felső szakaszán álló, kedvezőbb versenyhelyzetben lévő vállalatok lesznek.
Európában gyors ütemben halad a Green Deal, melynek célja, hogy a régió 2050-re karbonsemlegessé váljon,
az Egyesült Államokban Joe Biden elnök 2035-re a 2005-ös szint felére tervezi visszaszorítani a karbonkibocsátást; az áruszállítás által okozott környezetszennyezést a kipufogógázok csökkentésével és a töltő-infrastruktúra fejlesztésével enyhítené. Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy országa 2060-ra tervezi elérni a karbonsemlegességet, és hogy 2035-ben már csak környezetbarát autókat fognak árulni.
Az elektromos járművek elterjedése gyorsabb lesz, mint akár csak egy évvel ezelőtt gondolták volna.
Kínában a villanyhajtású járművek aránya 2030-ra meghaladhatja a 40 százalékot.
A koronavírus-járvány kitörése után a kormányzati támogatásokkal felpörgött az elektromos járművek értékesítése: az Egyesült Királyságban 3,2 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek a töltőhálózat fejlesztésére, elektromos járművek fejlesztésére és gyártására, Németországban pedig 5 milliárd dollárt fordítottak a járvány átvészelésére és az elektromos autók értékesítésének támogatására. Fontos körülmény még, hogy az elektromos járművek egyik legdrágább alkatrészének, az akkumulátornak az ára 2019–2020-ban a vártnál gyorsabb ütemben csökkent.
A támogatások és a csökkenő akkumulátorárak kettős hatása erős hátszelet biztosított a kínai elektromosjármű-gyártásnak. Mindennek következtében megélénkült az ágazat iránti tőkepiaci érdeklődés, több új szereplő is színre lépett, és élesebbé vált a verseny.
Mindez segít tovább csökkenteni az ellátási láncon belüli költségeket, és még vonzóbbá teszi az elektromos járműveket a fogyasztók szemében.
Ugyanakkor az elektromos járművek piacán egyre kiélezettebbé váló konkurenciaharc miatt csökkenhet a tőkearányos megtérülés, és egyes vállalatok befektetői veszteségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni. Mindenkinek alaposan meg kell fontolnia, hogy hová teszi a pénzét.
Az elektromos járművek ellátási láncának részeként működő vállalatok közül a kompetitív előnyökkel rendelkezőknek van nagyobb esélyük a tartós sikerre. A magasabb piacralépési küszöbbel, technológiai vezető szereppel vagy költségelőnnyel rendelkező ágazatokban jobban meg tudják védeni piaci részesedésüket és árréseiket. Az értéklánc felső szakaszában elhelyezkedő cégek – főleg a piacvezető akkumulátorgyártók – látványosan profitálhatnak a skálázhatóságból, az alkalmazott technológiából és a piacvezető pozícióból.
Ugyanakkor a közvetlen piaci kitettségű, de kevés kompetitív előnyt felmutatni képes cégek veszélybe kerülhetnek az új piaci belépők miatt. A NIO-t a sajtóban gyakran emlegetik a kínai Teslaként, de nincs birtokában a nagy amerikai gyártóéhoz hasonló technológiai tudásnak és méretezhetőségnek, ezért fennáll az esélye, hogy továbbra is csak rétegszereplő marad.
Az elektromos járművek ágazata a háttérben meghúzódó strukturális trend miatt kínál izgalmas lehetőségeket a hosszú távú befektetőknek. A kormányok egyértelműen elkötelezték magukat a több évtizedes dekarbonizációs célkitűzések mellett, és tetemes összegeket fordítanak a megvalósításukra.
A kínai személygépjármű-piacon az elektromos modellek penetrációja jelenleg 6 százalék alatt van, tehát igen nagy hosszú távú növekedési potenciál áll még az ágazat előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.