A kínai elektromosjármű-gyártás növekedése

A Covid-járvány kitörése előtt optimista hangulat lengte körül az elektromos járművek elterjedését. Számos befolyásos ország kormánya stratégiai céllá emelte a zöldpolitikát és a környezetvédelmi beruházásokat. Bár a reflektorfény főleg az Egyesült Államok és Európa éghajlat-politikájára irányult, Kína is síkra szállt a dekarbonizáció mellett.

A fejlődés hosszú és ígéretes lesz, de az eredményéből nem mindenki fog egyenlő arányban részesedni. A folyamat fő nyertesei várhatóan az értéklánc felső szakaszán álló, kedvezőbb versenyhelyzetben lévő vállalatok lesznek.

Európában gyors ütemben halad a Green Deal, melynek célja, hogy a régió 2050-re karbonsemlegessé váljon,

az Egyesült Államokban Joe Biden elnök 2035-re a 2005-ös szint felére tervezi visszaszorítani a karbonkibocsátást; az áruszállítás által okozott környezetszennyezést a kipufogógázok csökkentésével és a töltő-infrastruktúra fejlesztésével enyhítené. Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy országa 2060-ra tervezi elérni a karbonsemlegességet, és hogy 2035-ben már csak környezetbarát autókat fognak árulni.

Az elektromos járművek elterjedése gyorsabb lesz, mint akár csak egy évvel ezelőtt gondolták volna.

Kínában a villanyhajtású járművek aránya 2030-ra meghaladhatja a 40 százalékot.

A dekarbonizáció és az alacsonyabb akkumulátorárak kedvezően hatnak a kínai elektromosjármű-iparra

A koronavírus-járvány kitörése után a kormányzati támogatásokkal felpörgött az elektromos járművek értékesítése: az Egyesült Királyságban 3,2 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek a töltőhálózat fejlesztésére, elektromos járművek fejlesztésére és gyártására, Németországban pedig 5 milliárd dollárt fordítottak a járvány átvészelésére és az elektromos autók értékesítésének támogatására. Fontos körülmény még, hogy az elektromos járművek egyik legdrágább alkatrészének, az akkumulátornak az ára 2019–2020-ban a vártnál gyorsabb ütemben csökkent.

A támogatások és a csökkenő akkumulátorárak kettős hatása erős hátszelet biztosított a kínai elektromosjármű-gyártásnak. Mindennek következtében megélénkült az ágazat iránti tőkepiaci érdeklődés, több új szereplő is színre lépett, és élesebbé vált a verseny.

Mindez segít tovább csökkenteni az ellátási láncon belüli költségeket, és még vonzóbbá teszi az elektromos járműveket a fogyasztók szemében.

Ugyanakkor az elektromos járművek piacán egyre kiélezettebbé váló konkurenciaharc miatt csökkenhet a tőkearányos megtérülés, és egyes vállalatok befektetői veszteségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni. Mindenkinek alaposan meg kell fontolnia, hogy hová teszi a pénzét.

Nem minden elektromosjármű-gyártó jár jól

Az elektromos járművek ellátási láncának részeként működő vállalatok közül a kompetitív előnyökkel rendelkezőknek van nagyobb esélyük a tartós sikerre. A magasabb piacralépési küszöbbel, technológiai vezető szereppel vagy költségelőnnyel rendelkező ágazatokban jobban meg tudják védeni piaci részesedésüket és árréseiket. Az értéklánc felső szakaszában elhelyezkedő cégek – főleg a piacvezető akkumulátorgyártók – látványosan profitálhatnak a skálázhatóságból, az alkalmazott technológiából és a piacvezető pozícióból.

Ugyanakkor a közvetlen piaci kitettségű, de kevés kompetitív előnyt felmutatni képes cégek veszélybe kerülhetnek az új piaci belépők miatt. A NIO-t a sajtóban gyakran emlegetik a kínai Teslaként, de nincs birtokában a nagy amerikai gyártóéhoz hasonló technológiai tudásnak és méretezhetőségnek, ezért fennáll az esélye, hogy továbbra is csak rétegszereplő marad.

Hosszú és ígéretes fejlődés

Az elektromos járművek ágazata a háttérben meghúzódó strukturális trend miatt kínál izgalmas lehetőségeket a hosszú távú befektetőknek. A kormányok egyértelműen elkötelezték magukat a több évtizedes dekarbonizációs célkitűzések mellett, és tetemes összegeket fordítanak a megvalósításukra.

A kínai személygépjármű-piacon az elektromos modellek penetrációja jelenleg 6 százalék alatt van, tehát igen nagy hosszú távú növekedési potenciál áll még az ágazat előtt.