késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Idén novemberben az Egyesült Királyság Glasgow-ban fogadja a világ országait az ENSZ 26. éghajlat-változási konferenciáján, a COP26-on. Eljött a pillanat, hogy a világot a helyes útra tereljük a klímaváltozás óriási veszélyének kezelése és egy tiszta, zöld jövő érdekében.
Tudjuk, mit kell tennünk, hiszen 2015-ben a világ aláírta az éghajlati válság kezelését célzó párizsi megállapodást. Ez arra kötelez bennünket, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 fok alatt tartsuk, mert csak így kerülhetjük el a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait.
Minden tizedfok számít. Az 1,5 foknál két tizedfokkal magasabb globális hőmérséklet-emelkedés több százmillióval több embert érintene, továbbá kétszer annyi növény- és háromszor annyi rovarfaj veszítené el élőhelyének nagy részét.
Az 1,5 fokos cél kitűzése óta azonban ennek megvalósításáért a világ közel sem tett eleget, és bolygónk egyre melegszik. A következmények drámaiak: olvadó gleccserek, természetkárosodás, otthonukból elűzött falusiak. Ha így folytatjuk, e hatások egyre rosszabbak lesznek, méghozzá gyorsan.
A Climate Action Tracker nevű kutatócsoport becslése szerint, ha az országok betartják jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljaikat, akkor 2,4 fokos átlagos hőmérséklet-emelkedés várható. Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 fokra korlátozzuk, 2030-ig a felére kell csökkentenünk a globális kibocsátást. Ez tehát a döntő évtized.
A Covid–19 utáni gazdasági újjáépítésben újra kell gondolnunk a gazdaságot, jobb jövőt kell építenünk, fenntartható munkahelyekkel, tisztább levegővel, és növekvő jóléttel anélkül, hogy károsítanánk a bolygót.
Ez teszi olyan kritikussá az ENSZ következő, Glasgow-ban rendezendő klímakonferenciáját, a COP26-ot. Itt és most minden országnak és a társadalom valamennyi tagjának vállalnia kell a felelősséget, hogy megvédjük értékes bolygónkat, és elérjük az 1,5 fokos célt. Mindehhez van egy világos tervünk.
Először is az országoknak egyértelmű, tudományos alapon nyugvó célokat kell kitűzniük a kibocsátás csökkentésére, és a 2030-ig szóló rövid távú kibocsátáscsökkentési céloknak összhangban kell lenniük a század közepére elérendő nettó nullával.
A legszennyezőbb ágazatokban is lépéseket kell tennünk. Ha komolyan gondoljuk az 1,5 fokot, akkor Glasgow-nak kell lennie annak a COP-nak, amely a szénenergiát a történelem homályába taszítja, leállítja az erdőirtást, és jelzi a környezetszennyező járművek használatának végét. Ezért a kormányokkal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködve azon dolgozunk, hogy megszüntessük a nemzetközi szénfinanszírozást, ami számomra személyes prioritás.
Valódi előrelépést látunk. A G7-ek éghajlat- és környezetvédelmi miniszterei májusi találkozójukon kötelezettséget vállaltak, hogy 2021 végéig megszüntetik a nemzetközi szénenergia közvetlen kormányzati támogatását, és a 2030-as évekre átállnak a piszkos szénről egy túlnyomórészt szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerre.
A második célunk: megvédeni az embereket és a természetet az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaitól.
A klímaválság már velünk van: szükség van árvízvédelmi védművekre, figyelmeztető rendszerekre és más létfontosságú óvintézkedésekre, hogy minimalizáljuk, elhárítsuk és kezeljük az éghajlatváltozás okozta veszteségeket és károkat.
A harmadik célunk a finanszírozás, amely nélkül az előttünk álló feladat szinte lehetetlen. A fejlett országoknak biztosítaniuk kell a fejlődő országok támogatására odaígért évi 100 milliárd dollárt. Az Egyesült Királyság ebben példamutatóan jár elöl, mivel 2021 és 2025 között 11,6 milliárd fontot vállalt. Minden fejlett országnak csatlakoznia kell. Ez bizalom kérdése.
Meg kell könnyítenünk a finanszírozáshoz való hozzáférést, és növelnünk kell az emberek és a természet védelmére rendelkezésre álló összegeket. Márciusban ötven kormány és nemzetközi intézmény minisztereit hívtam össze, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, azóta pedig az ottani kötelezettségvállalások teljesítésére összpontosítunk.
Negyedszer: együtt kell dolgoznunk, hogy elérjük ezeket a célokat. Szükség van a kormányok közötti konszenzus kialakítására, hogy a glasgow-i tárgyalások sikeresek legyenek. A COP26 céljai mögé kell állítani a vállalkozásokat és a civil társadalmat, és ki kell építeni a nemzetközi együttműködést a kritikus ágazatokban.
Az éghajlatváltozás Magyarország számára is valóság. Üdvözöljük Magyarország hazai és regionális vezető szerepét az éghajlatvédelemben. Ennek egyik sarokköve a tavaly júniusban elfogadott éghajlatvédelmi törvény, amely 2050-re klímasemlegességi célt tűzött ki. A másik pedig Magyarország csatlakozása a szénalapú energia kivezetését célzó nemzetközi szövetséghez (Powering Past Coal Alliance), melynek tagjaként elkötelezte magát a Mátrai Szénerőmű 2025-ben történő bezárása mellett.
Az Egyesült Királyság üdvözli, hogy Magyarország júliusban kezdődő V4-elnöksége során is nagy hangsúlyt fektet az éghajlatra. Alig várjuk, hogy az elkövetkező hónapokban együtt dolgozhassunk Magyarországgal a COP26-on kitűzött négy célunk megvalósításában, támogatva a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvéseit a kormányzat, az üzleti élet és a társadalom minden területén, valamint támogatva a szénenergiáról való társadalmi és gazdasági átállást.
Alok Sharma, az ENSZ idei klíma-csúcstalálkozójának leendő elnöke
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.